Gazdaság
A homokon eddig jól telelt a szőlő 
A horgosi Szent Orbán Borlovagrend tagjai is elvégezték a Vince-napi vesszővágást 
Betűméret:             

Szent Vince, a szőlészek, borászok védőszentjének ünnepe. A népi hagyomány úgy tartja, hogy Vince napja mutatja meg a termelőknek, milyen szőlőtermésre számíthatnak. A legismertebb jövendölési forma az időjárás alapján történő következtetés, miszerint „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince” - vagyis, ha enyhül az idő, olvad a hó ezen a napon, akkor jónak ígérkezik a termés, olvasható a különféle ismertetőkben. A borászok azonban nem hagyatkoznak csak arra, hogy csorog-e az eresz. Pontosabb eredménye lehet a vesszővágásnak.

Az idei Vince-napi vesszővágás azt mutatja, hogy jó állapotban van a szőlő, tehát ha nem lesz a későbbiekben komolyabb fagy, jó termés várható. A horgosi Szent Orbán Borlovagrend tagjai is elvégezték a ceremóniát, mégpedig Bálint Ákos szőlősében.

Bálint Ákos szőlősgazdával és Vass Zoltán borásszal beszélgettünk a 2023-as kilátásokról.

A Vince-napi vesszővágást azért szokták elvégezni a szőlőtermelők, hogy már a tél derekán lássuk, hogy a szőlő milyen állapotban van, mondja Bálint Ákos.

- Az idei tél eddig nagyon enyhe volt, a szőlő sem károsodott, nincsenek fagykárok, mert igazi fagy sem volt. Ellenőrizzük a szőlővessző állapotát, hogy ki van-e száradva, s átvágjuk a rügyet, hogy meglássuk, zöld-e a közepe. Ott látszik meg először a fagykár, mert a rügy közepe megfeketedik, ha megfagyott. Károsodás viszont csak mínusz 15 fok alatt szokott történni. Vannak fajták, amelyek még az ennél hidegebbet is elviselik.

Egyébként milyen kondícióban van a vessző? A tavalyi nyáron nagy volt a szárazság, ez okozott-e gondot?

- Az én szőlőm dombon van Horgoson, a kisgyálai részen. Szinte teljesen elkerülték tavaly az esők. A májusi esők után egészen mostanáig nem volt komolyabb csapadék. Nem tudom, hogy a rügyek mennyire tudtak kifejlődni augusztusban, szeptemberben, amelyek majd az idei termést hozzák. Ezt majd csak akkor látjuk meg, ha kifakad a szőlő. Igaz, mikroszkóp alatt meg lehetne találni a piciny fürtkezdeményezéseket a rügyön belül, de azt nem szoktuk csinálni. Április végén, amikor kifakad a szőlő, a második-harmadik levél után már látszik, hogy hoz-e termést az a szem.

Az enyhe télnek lehet-e valamilyen káros hatása, ha esetleg a későbbiekben még jönnének fagyok?

- A szőlő vegetációja későn indul meg, tehát ha februárban még lenne hideg, nem lenne semmi gond, sőt jót tenne a kártevők, betegségek szempontjából egy kéthetes 7-8 fokos fagy. Mínusz 10 fokig semmi problémát nem jelentene, bár nem jósolnak ilyen hideget.

A horgosi homokon melyik fajta szőlő terem a legjobban, melyikből lehet a legjobb bort készíteni?

- Tudni kell, hogy homokvidékünk talaja nagyon szegényes ásványanyag szempontjából. Nincs meg az a gazdagsága, mint egy vulkanikus vagy helyvidéki talajnak. A fehérborszőlők azonban jól tudnak érvényesülni itt is, sőt nagyon szép rozékat is tudunk készíteni. Meg tudjuk tartani az italban a frissességet. Azt szoktam mondani, hogy a hegyaljai borokkal mi a reduktív borkészítéssel tudunk versenybe szállni. A homoki borokkal megőrizzük a frissességet, a must illatát, ízvilágát, s így versenyképesek tudunk lenni a piacon.

A horgosi bor mely piacokra jut el?

- A mi pincészetünk, de a többiek is főleg itthon, a környékbeli borfogyasztókhoz juttatjuk el a borokat. Mi nem szállítunk külföldre, bár ez nem jelenti azt, hogy a vevők nem viszik ki ajándékba vagy saját fogyasztásra, mert vannak visszajáró külföldi vendégeink.

Mekkora területen terül el a szőlője, s évente hány liter bort készít? Terveznek-e bővítést?

- Négyhektáros szőlőterületünk van, ezen kilenc fajta szőlőt művelünk. Az őshonos fajta kövidinkából új telepítésünk van. A bővítés nagyon sok mindentől függ, a pandémia és a háború mindenre rányomta a bélyegét, nagy merészség kell a bővítéshez, mert nincs felvásárlóerő. A pincénk 15 ezer liter kapacitású, bár az évente változó, hogy mennyi bort készítünk. Azt szoktuk szem előtt tartani, hogy ami elfogy, azt pótoljuk. Főleg fehér bor készül, de a vörös borainkat is szeretik.

Vass Zoltán horgosi borász hogyan látja az ágazat helyzetét?

- Ha szűkebb pátriánkra kell gondolni, Horgosra és vidékére, akkor azt látjuk, hogy a lehetőség sokkal nagyobb lenne, mint amit sikerül belőle kihozni. Sajnos vidékünkről az elmúlt 50 évben nagy volt az elvándorlás, pont azok az anyagi hátterű emberek mentek el, akiknek ma a bort kellene fogyasztaniuk. Nem vagyok túlzottan optimista. A terület adott, nagyon finom fehér és rosé borok készülhetnek itt, de minden gazda azzal küzd, hogy hogyan értékesítse a termését.

A homoki bor versenyképes lehet-e a piacon?

- Versenyképes lehetne, de jelen pillanatban nem mondhatjuk azt Szerbiában, hogy önálló homoki brand létezhetne néhány palicsi kivételtől eltekintve. Nincs, aki országos szinten megjelenne a piacon, pedig lehetne, mert sík vidék lévén jóval olcsóbban lehetne itt szőlőt termelni, mint a hegyvidéken. A ma divatos, friss és könnyű boroknak tökéletesen megfelel ez a klíma is. Viszont ettől függetlenül a marketing, hasonlóan, mint Magyarországon, a homoki bort nem a saját szintjén kezeli.

Hogyan lehetne a borászatunkat talpra állítani?

- Ebben az országban borzasztóan nehéz ilyen kérdésekre válaszolni, hiszen azt láthatjuk, hogy az elmúlt 20 év gazdaságpolitikájában folyamatos változások voltak, s vargabetűk leírására került sor. Mindenképp érdemes lenne valamit kezdeni ezzel az ágazattal, hisz ez a vidék alapvetően alkalmas a szőlőtermesztésre. Egy szakcikkben egyszer azt olvastam, hogy szőlőt termelni nem homokon a legjobb, de a homokon mégis legjobb szőlőt termelni.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Szerbia lakosai egyre inkább eladósodnak, erre a következtetésre jutunk, ha megnézzük a Szerbiai Bankszövetség tavalyi statisztikáit. Ezen adatok alapján a lakosok átlagoson 1800 euróval tartoznak a bankoknak. A Politika mai cikke szerint a lakosok 1426 milliárd dinárt kölcsönöztek a bankoktól, azaz mintegy 12 milliárd...
2023. JANUÁR 20.
[ 12:04 ]
A pár hetes folyamatos árcsökkenés után ismét drágul az üzemanyag Szerbiában. Ma 15 órától az eurodízel ára 198, a 95 oktános benziné 167 dinár lesz. Az árak jövő péntekig érvényesek. A múlt héten az eurodízel 195 dinár, a BMB 95-ös benzin 165 dinár volt. Az elmúlt tíz napban az olaj világpiaci ára is...
2023. JANUÁR 20.
[ 12:02 ]
Tomislav Momirović bel- és külkereskedelmi miniszter meglátogatta Szabácson (Šabac) a DPS Klas Group kereskedelmi búza árukészleteinek raktárát, és megbizonyosodott arról, hogy a silók tele vannak, majd kiemelte, hogy a polgárok nyugodtak lehetnek. „Húszezer tonna búzát tartunk ezekben a silókban. Az előző időszakban...
2023. JANUÁR 19.
[ 14:19 ]
Beolvasás folyamatban