Kárpát-medence
Mikó-ügy: Szilárd bizonyítékokat hozott fel az egyház a sepsiszentgyörgyi iskola restitúciós perében
Betűméret:             

Szilárd bizonyítékokat hozott fel az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium restitúciós perben, amely végén várhatóan csütörtökön hoz jogerős ítéletet a román legfelsőbb bíróság.

Az egyház által felsorakoztatott érveket és bizonyítékokat Veress Emőd, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem jogász tanára, az egyház ügyvédje mutatta be egy hétfői kolozsvári sajtótájékoztatón. A bemutatott dokumentumok feltehetően az utóbbi években elutasított szinte valamennyi romániai restitúciós kérelem perében felhasználhatók lesznek.

Veress Emőd elmondta: a Székely Mikó Kollégium restitúciós ügyében a problémát az jelenti, hogy mint megannyi más egyházi ingatlan esetében a 19-20. század fordulóján végzett első telekkönyvezés során tulajdonosként nem az egyházat jegyezték be, hanem az a bejegyzés került, hogy "Ev. Ref. Székely Mikó Kollégium" (Evangéliumi Református). A jogász hozzátette: a kor telekkönyvezési gyakorlatának felelt meg, hogy nem a tulajdonost, hanem a célt, az ingatlan rendeltetését rögzítették a telekkönyvben. Veress Emőd több példát hozott fel arra, hogy ebben a korban ugyanebben a telekkönyvi rovatban más egyházi tulajdonokat "harangozói állás", "tanítói hivatal", "kántori hivatal", vagy "papilak" bejegyzéssel telekkönyveztek.

A jogász hozzátette: az ingatlanok eladásakor jelenthetett később problémát, hogy kinek jár a vételár, amiatt a magyar igazságügyi minisztérium 1911-ben rendeletben mondta ki, hogy ezek a telekkönyvi bejegyzések nem elég pontosak, ezért ki lehet igazítani és az egyház tulajdonaként lehet telekkönyvezni az így bejegyzett ingatlanokat. Hasonló rendeletet adott ki 1911-ben a magyar oktatási minisztérium is. Az így bejegyzett ingatlanok egyházi tulajdonát erősítette meg két olyan bemutatott jogerős ítélet is, amelyeket a telekkönyvi hivatal ellen hoztak, illetéket próbálva behajtani a tulajdonosra vonatkozó bejegyzésnek a módosítását kérő egyházaktól. A református egyház azonban nem kérte az 1902-es telekkönyvi bejegyzés módosítását.

Veress Emőd elmondta: a Trianon utáni román állam is számtalan dokumentumban elismerte, hogy a sepsiszentgyörgyi tanintézet ingatlanai az egyház tulajdonát képezik. Az 1925-ös magánoktatási törvény alapján a román állam 1928-ban bocsátotta ki a gimnázium működési engedélyét. Ez kimondta, hogy az iskola a református egyházkerület tulajdona.

Az ingatlan 1948-as államosítása előtt a Román Nemzeti Bank vizsgálta meg az ingatlanok jogi helyzetét, akkor is a református egyház került tulajdonosként az iratokba. Az államosító iratban is az állt, hogy a református egyháztól veszik el az ingatlanokat.

Veress Emőd elmondta, a restitúciós perben alapfokon eljáró Brassói Táblabíróság két érvet emelt ki a romániai korrupcióellenes ügyészségnek (DNA) a vádiratából, amely alapján elítélték az iskola korábbi visszaszolgáltatását elrendelő bizottsági tagokat, és ezek alapján hozta meg az ítéletét. Ezek szerint az iskolát a református egyház 1870-ben átadta a városnak, mert nem volt pénze fenntartani, másrészt viszont a tanintézet állami segélyt kapott, ezért állami intézménnyé vált.

"Ha állami iskola lett volna, miért kellett volna államosítani?" - tette fel a kérdést Veress Emőd. Hozzátette: a református egyház 1870-ben valóban átadott Sepsiszentgyörgy városának egy iskolát, de az nem a Székely Mikó Kollégium, hanem egy általános iskola volt. Azt is elmondta: a korabeli jogszabályok szerint az állam akkor vált egy iskola fenntartójává, ha a fenntartási költségek több mint felét fedezte. Ez azonban nem vonatkozott az iskolaépület tulajdonjogára, és a Székely Mikó Kollégium esetében nem érte el az állami támogatás a fenntartási költségek felét.

Kató Béla püspök a sajtótájékoztatón elmondta: azt megelőzően, hogy a Református Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását a romániai korrupcióellenes ügyészség vizsgálta volna, a román állam intézményei nem vonták kétségbe az egyházi tulajdonjogot a nehezen értelmezhető telekkönyvi bejegyzésre hivatkozva. Azóta viszont a restitúciós kérvényeket rendre erre hivatkozva utasítják el.

A püspök a csütörtökre várt ítélet rossz előjelének nevezte, hogy egy jogerős ítélet értelmében pár nappal ezelőtt el kellett távolítani a sepsiszentgyörgyi iskolaépületről azt a bronzplakettet, amely az iskola történelmi nevét jelezte.

Kató Béla a sajtótájékoztató után az MTI-nek elmondta, ha a bíróság végre figyelembe veszi az egyház érveit, akkor meg kell változtatnia az első fokon hozott ítéletet, és vissza kell szolgáltatnia a sepsiszentgyörgyi kollégium épületeit. (MTI)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

II. Rákóczi Ferenc életútja és az általa vezetett szabadságharc is azt mutatja, hogy keresni kell a szövetségkötés lehetőségeit a Kárpát-medencében élő nemzetekkel - jelentette ki Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a felvidéki Borsiban, ahol részt vett a II....
2024. MÁRCIUS 24.
[ 15:46 ]
A mai modern világban, ahol ezeket az értékeket rendre megkérdőjelezik, magyarságunk és kultúránk megtartása létkérdés – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a felvidéki Nagymegyeren, ahol beszédet mondott a helyi folklórközpont átadásán szerdán. A nemzetpolitikai...
2024. MÁRCIUS 20.
[ 17:56 ]
Választási megállapodást kötött a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a két kisebbik erdélyi magyar párttal, az Erdélyi Magyar Szövetséggel (EMSZ) és a Magyar Polgári Erővel (MPE) szerdán Kolozsváron, jelentette az MTI. A 2024-ben tartandó négy romániai választásra vonatkozóan az RMDSZ külön-külön...
2024. MÁRCIUS 20.
[ 14:31 ]
Beolvasás folyamatban