Kárpát-medence
A Gyulafehérvári Nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseinek törvénybe foglalását kezdeményezte az RMDSZ

Az Erdély Romániával való egyesülését egyoldalúan kimondó Gyulafehérvári Nyilatkozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseinek törvénybe foglalását kezdeményezte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely egy erre vonatkozó törvénytervezetet iktatott hétfőn a román parlamentben.

A szövetség hétfői közlése szerint azokat a rendelkezéseket emelnék törvényerőre, amelyek a mai napig nem valósultak meg a nyilatkozatból.

Az RMDSZ törvényhozói törvénytervezetbe foglalták az 1918-ban az erdélyi románok nemzetgyűlése által elfogadott gyulafehérvári nyilatkozat harmadik pontjának első alpontját, amely kimondja: "Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben."

Az RMDSZ a törvénytervezetében azt kéri, hogy a román állam biztosítson a nemzeti kisebbségeknek lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, így a helyi és a megyei önkormányzatokban, a román és az Európai Parlamentben, a bíróságokon és törvényszékeken, különítsen el a kisebbségek számarányának megfelelő számú munkahelyet a kormányzati és dekoncentrált intézmények vezető testületeiben, valamint a különböző szaktárcák testületeiben. Kérték azt is, hogy a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatását szabályozzák a kisebbségi statútumban, illetve tegyék lehetővé a megyei önkormányzatok döntése nyomán fejlesztési régiók és különleges státusú autonómiák megteremtését azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él.

Az RMDSZ úgy értékeli, hogy Románia 100 éves évfordulóján a román jogrendbe be kell emelni az ország területén élő nemzeti kisebbségek jogos elvárásait. "A demokrácia alappillére a jogállamiság, a román demokrácia pedig csakis akkor lehet teljes, ha közjogi szempontból is érvényesek és alkalmazásukban is háborítatlanok a modern román állam jogalapját jelentő 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen megfogalmazottak" - olvasható a közleményben.

A nyilatkozat a románok egyesülését kimondó paragrafus kivételével soha nem lett a román jogrend része.

(MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Egymilliárd forintot szán a kormány a külhoni gyermekek éve programra - közölte Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár az M1 aktuális csatornán szerdán. A politikus azt mondta, a források 80 százalékát pályázatok keretében osztják szét, a fennmaradó összegből gyerekeknek szóló rendezvényeket, táborokat,...
2019. FEBRUÁR 13.
[ 10:19 ]
Indul a külhoni magyar gyermekek éve programsorozat, a tematikus évre összesen egymilliárd forint áll rendelkezésre - közölte Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár kedden Budapesten. A politikus kiemelte: a források 80 százalékát pályázatok keretében osztják szét, a fennmaradó összegből különböző...
2019. FEBRUÁR 12.
[ 13:36 ]
Az Európai Unió Tanácsának a soros román elnöksége által választott mottóra hivatkozva hívja demonstrálni híveit március 10-re, a székely szabadság napjára Marosvásárhelyre a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben az SZNT azt követeli, hogy Románia tegye hitelessé az uniós...
2019. FEBRUÁR 11.
[ 15:44 ]
Beolvasás folyamatban