Kárpát-medence
Etnikai enklávéktól félti Romániát a román ellenzék az RMDSZ újabb autonómiakövetelése miatt

Etnikai enklávék alakulhatnak ki Romániában, ha a szociálliberális kormánykoalíció az RMDSZ "zsarolásának" engedve megszavazza az RMDSZ újabb autonómiakövetelését - figyelmeztettek román ellenzéki politikusok kedden, miután az RDMSZ törvénytervezetet terjesztett a parlament elé a Gyulafehérvári Nyilatkozatban megígért kisebbségi jogokról.

Dacian Ciolos volt miniszterelnök az általa alapított Románia Együtt párt nevében a törvénytervezet visszavonására szólította fel az RMDSZ-t, elítélve a szövetség "haszonleső" magatartását. Ciolos szerint a tervezet etnikai enklávék létrehozását javasolja a (Gyulafehérváron megígért) "nemzeti szabadság" megteremtésének ürügyén.

A volt kormányfő szerint Romániának nemzetiségtől, vallástól és régiótól függetlenül minden lakosáról gondoskodnia kell, és szerinte "elfogadhatatlan, felelős politikushoz méltatlan" dolog ellentétet szítani Románia lakosai között, a bukaresti hatalom "gyengeségét" kihasználva.

Az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselője, Marius Pascan volt Maros megyei prefektus szerint is az RMDSZ a koalíció kiszolgáltatottságát akarja kihasználni, hiszen aznap terjesztette be törvényjavaslatát, amikor a koalíció elveszítette többségét a képviselőházban. A szociálliberális koalíció "kétségbeesett" helyzete etnikai szeparatizmust, és enklávék kialakítását eredményezheti - figyelmeztetett a PMP politikusa.

Pascan felidézte, hogy a román parlament idén már elutasított egy olyan tervezetet, amely autonómiát irányzott elő az "úgynevezett Székelyföld" számára, másfelől viszont az RMDSZ-nek a kormányoldallal kötött "politikai alkukkal" sikerült újraindíttatnia a korábbi alapításkor alkotmánysértőnek bizonyult marosvásárhelyi katolikus iskolát, és sikerült a "magyart második hivatalos nyelvvé előléptető" rendelkezéseket beépíttetnie az új közigazgatási kódexbe, amely szintén elbukott az alkotmányossági szűrőn.

Az RMDSZ hétfőn jelentette be, hogy törvénytervezetbe foglalta és a parlament elé terjesztette az Erdély Romániával való egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseit, amelyek a mai napig nem valósultak meg.

A jogszabály előírná, hogy a román állam biztosítson a nemzeti kisebbségeknek lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, így a helyi és a megyei önkormányzatokban, a román és az Európai Parlamentben, a bíróságokon és törvényszékeken. A törvény azt is előírná, hogy a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatását a kisebbségi statútumban szabályozzák, valamint azt, hogy a megyei önkormányzatok döntése nyomán tegyék lehetővé fejlesztési régiók és különleges státusú autonómiák megteremtését azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él.

Kelemen Hunor: Senki nem akarja ellopni Erdélyt

Kelemen Hunor szerint a "román testvéreknek" nincs okuk aggodalomra, mert "senki nem akarja ellopni Erdélyt". A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva magyarázta azt a törvénytervezetet, amelyet a szövetség a száz évvel ezelőtt elfogadott gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó bekezdésének a törvénybe iktatására nyújtott be.

Kelemen Hunor kijelentette: a magyar érdekképviselet évek óta várt arra a gesztusra, hogy román oldalról kezdeményezik a gyulafehérvári nyilatkozat beiktatását a román jogrendbe. Látván azonban, hogy ez nem történt meg, maga lépett. "Eltelt száz év, amely után egy erős többség, egy önbizalommal rendelkező, és a kisebbségekhez korrekt módon viszonyuló nemzetnek el kellene gondolkoznia a történteken. Ha ez a nyilatkozat az egyesülés alapja, akkor ennek a kisebbségekre vonatkozó pontjait is komolyan kell venni" - idézte a Mediafax hírügynökség Kelemen Hunort kedden.

Az RMDSZ elnöke kijelentette: november folyamán dolgozta ki a szövetség a törvénytervezetet, de nem akarta megzavarni ennek benyújtásával a román nemzeti ünnep előkészületeit. Ezért határozták el, hogy a december elsejei centenárium után terjesztik be a törvényt. Hozzátette: sem a koalíció pártjaival, sem az ellenzékkel nem egyeztettek, de valamennyi párt támogatására számítanak. Kijelentette: a többség-kisebbség viszonyt nem szabad a hatalom - ellenzék összefüggésében tárgyalni.

Arra a kérdésre, hogy nem tart-e az esetleges nacionalista reakcióktól, Kelemen Hunor kijelentette: ha a magyarok a csendes lélegzésen túl bármilyen lépést tesznek, azonnal lesznek, akik hisztérikusan reagálnak.

"Azt üzenem, hogy román testvérek, ne féljetek, senki nem akarja ellopni Erdélyt! A lojalitást sokféleképpen el lehet nyerni, de egy nemzeti kisebbség leginkább akkor lesz lojális az állam és az ország iránt, amelyben él, ha nem érzi veszélyeztetve a nemzeti identitását" - jelentette ki Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke hozzátette: a szövetség pragmatikus politikára törekedett eddig is, és az után is ezt az utat választja, hogy a hét elejétől a koalíciós pártoknak immár nincsen meg a többségük a parlament alsó házában. Azokat a törtvénytervezeteket szavazza meg, amelyeket hasznosaknak ítél a társadalom számára, akár a kormányoldalról, akár az ellenzéktől érkeznek.

Kelemen Hunornál kevésbé volt derűlátó a törvénytervezet tekintetében Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. A politikus a Maszol.ro portálnak adott nyilatkozatában kevéssé tartotta valószínűnek, hogy a törvénytervezetet ebben a formában elfogadja a parlament.

"Tudjuk, hogy a román társadalom messze áll még attól, hogy nyitott legyen ezekre a kérdésekre. De a méréseink azt bizonyítják, hogy egyre befogadóbban viszonyul ezekhez. Az erdélyi magyarság érdeke, hogy legyen erős politikai képviselete, és a közösségi önrendelkezési rendszer kiépítését megakadályozó falakat lebontsa" - fogalmazott az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Vizsgálatot indított a román rendőrség egy Székelyudvarhelyen tavaly októberben tartott Wass Albert irodalmi műsor miatt - közölte Sorbán Attila Örs, a Wass Albert-estek rendezvénysorozatot szervező Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület elnöke kedden egy Csíkszeredában tartott sajtótájékoztatón. Az EMI a...
2019. MÁJUS 21.
[ 13:48 ]
Sikeresen folytatódik a magyar közösség megerősítését célzó fejlesztések sorozata a Felvidéken – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a Kassához közeli Debrődön, ahol részt vett a magyar állami támogatásból megépített Szent László Zarándokszálló ünnepélyes...
2019. MÁJUS 20.
[ 23:50 ]
A kárpátaljai magyarok gondjairól is beszélt a magyar köztársasági elnök az új ukrán államfővel hétfőn, Volodimir Zelenszkij beiktatása után Kijevben. Áder János azt javasolta ukrán partnerének, hogy minél hamarabb állítsanak fel egy közös bizottságot, amelyben az összes vitás kérdést nyugodt légkörben...
2019. MÁJUS 20.
[ 18:36 ]
Beolvasás folyamatban