Kárpát-medence
Szili Katalin: Szem előtt kell tartanunk a felvidéki magyarság megmaradását célzó törekvéseket

Ma 25 esztendeje, hogy a felvidéki magyar választott képviselők a Komáromi Nagygyűlésen napirendre tűzték a szlovákiai magyarság társadalmát érintő azon legfontosabb kérdéseket, melyek a magyarság megtartása és szülőföldön boldogulása szempontjából elengedhetetlenek és a társadalmi béke, fejlődés és jólét fundamentumai is egyben. Ennek keretében a többi között, kinyilvánították azon igényüket, hogy ott, ahol a magyarság számaránya eléri a lakosság 10%-át, a magyarság használhassa anyanyelvét, hogy a magyar a szlovák nyelvvel együtt legyen hivatalos nyelv. Az állami hivatalokban és közintézményekben a magyarság részarányosan képviselhesse magát. Azokon a területeken, ahol tömbben él még a magyarság, az identitás megőrzése és védelme érdekében különleges jogállást javasoltak – áll Szili Katalin miniszterelnöki megbízottnak, az Országgyűlés volt elnökének szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.

Mint írja, az eltelt időben Szlovákia és Magyarország is ugyanazon értékközösséghez, az Európai Unióhoz csatlakozott. A schengeni határok közé kerüléssel és azok légiessé válásával az együttműködés a települések és régiók között még zökkenőmentesebbé válhatott.

Hozzáteszi: sajnálatos módon a magyarság lélekszáma azóta az összlakosság 10%-a alá csökkent. Ugyanakkor bíztató, hogy a magyar iskolákba beiratkozó kisdiákok létszáma – az anyaország és számos civil szervezet támogatásának, beiskolázási és ösztöndíjprogrmoknak köszönhetően – emelkedett. A magyar kormány számos intézkedéssel, gazdasági és családtámogatásokkal segíti a felvidéki magyarság szülőföldön való boldogulását, gyarapodását.

A negyedszázados évforduló kapcsán, érdemes még ma is felidézni és az európai keretek között a közösségi törekvésekben szem előtt tartani a még aktuális és meg nem valósult azon törekvéseket, amelyek az identitás hosszútávú megőrzését biztosítják. Itt elsősorban meg kell említenünk a szubszidiaritás elvét, mely azon európai alapelvek közé tartozik, ami a közösségek – jelen esetben a felvidéki magyarság – önigazgatási lehetőségeit jelenti, áll Szili Katalin közleményében.

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A kisebbségi jogokat garantáló jogszabályokról és határon túli együttműködési lehetőségeikről tanácskoztak hat országból érkező magyar jogászok pénteken Budapesten. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója közölte: az ismert történelmi igazságtalanság okán a határon túlra szakadt magyarság...
2019. MÁRCIUS 22.
[ 13:40 ]
A Székelyföldi Kökösben (Chichis) csütörtök délután átadták az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a román Oktatási Minisztérium forrásaiból felépített, és a magyar kormány támogatásával üzembe helyezett új óvodát. Az ünnepélyes avatón Potápi Árpád János, a magyar nemzetpolitikáért felelős...
2019. MÁRCIUS 21.
[ 20:17 ]
Újra magyar állampolgár lett a százegy éves Békési Ilona, az 1918. október 2-án magyar állampolgárként Kolozsvárott született asszony szegedi otthonában Botka László (MSZP) polgármester előtt tette le az esküt szerdán. Az eskütételt követően a jó egészségnek örvendő és vidám asszony azt mondta, nagyon várta...
2019. MÁRCIUS 20.
[ 18:18 ]
Beolvasás folyamatban