Kárpát-medence
Szili Katalin: Szem előtt kell tartanunk a felvidéki magyarság megmaradását célzó törekvéseket

Ma 25 esztendeje, hogy a felvidéki magyar választott képviselők a Komáromi Nagygyűlésen napirendre tűzték a szlovákiai magyarság társadalmát érintő azon legfontosabb kérdéseket, melyek a magyarság megtartása és szülőföldön boldogulása szempontjából elengedhetetlenek és a társadalmi béke, fejlődés és jólét fundamentumai is egyben. Ennek keretében a többi között, kinyilvánították azon igényüket, hogy ott, ahol a magyarság számaránya eléri a lakosság 10%-át, a magyarság használhassa anyanyelvét, hogy a magyar a szlovák nyelvvel együtt legyen hivatalos nyelv. Az állami hivatalokban és közintézményekben a magyarság részarányosan képviselhesse magát. Azokon a területeken, ahol tömbben él még a magyarság, az identitás megőrzése és védelme érdekében különleges jogállást javasoltak – áll Szili Katalin miniszterelnöki megbízottnak, az Országgyűlés volt elnökének szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.

Mint írja, az eltelt időben Szlovákia és Magyarország is ugyanazon értékközösséghez, az Európai Unióhoz csatlakozott. A schengeni határok közé kerüléssel és azok légiessé válásával az együttműködés a települések és régiók között még zökkenőmentesebbé válhatott.

Hozzáteszi: sajnálatos módon a magyarság lélekszáma azóta az összlakosság 10%-a alá csökkent. Ugyanakkor bíztató, hogy a magyar iskolákba beiratkozó kisdiákok létszáma – az anyaország és számos civil szervezet támogatásának, beiskolázási és ösztöndíjprogrmoknak köszönhetően – emelkedett. A magyar kormány számos intézkedéssel, gazdasági és családtámogatásokkal segíti a felvidéki magyarság szülőföldön való boldogulását, gyarapodását.

A negyedszázados évforduló kapcsán, érdemes még ma is felidézni és az európai keretek között a közösségi törekvésekben szem előtt tartani a még aktuális és meg nem valósult azon törekvéseket, amelyek az identitás hosszútávú megőrzését biztosítják. Itt elsősorban meg kell említenünk a szubszidiaritás elvét, mely azon európai alapelvek közé tartozik, ami a közösségek – jelen esetben a felvidéki magyarság – önigazgatási lehetőségeit jelenti, áll Szili Katalin közleményében.

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Beiktatták hivatalába Szlovákia új köztársasági elnökét szombaton Pozsonyban. Zuzana Caputová személyében először került nő az államfői tisztségbe. A liberális politikus Andrej Kiskát váltotta az ország élén. Kiska korábban bejelentette, hogy pártot alapít és továbbra is aktív kíván maradni a szlovákiai politikai...
2019. JÚNIUS 17.
[ 7:52 ]
A Kovászna megyei önkormányzat alelnökéhez hasonlóan Hargita megye önkormányzatának elnökét, Borboly Csabát is megbírságolta 3 ezer lejre (204 ezer forint) a román csendőrség az úzvölgyi katonai temetőnél június 6-án szervezett békés tüntetés miatt. A bírságolás tényét a Hargita megyei önkormányzat közölte...
2019. JÚNIUS 15.
[ 18:07 ]
Hagyományteremtő céllal rendezték meg Visegrádon az I. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozót. A szerdától péntekig zajló eseményen mintegy 180-an vettek részt, köztük 150 külhoni magyar újságíró a Kárpát-medence minden tájáról, beleértve a Vajdaság Ma munkatársait is. Az első nemzetpolitikai magazin a...
2019. JÚNIUS 14.
[ 18:12 ]
Beolvasás folyamatban