Kárpát-medence
Elindította a nemzeti kisebbségek jelképeinek szabad használatát célzó petícióját az MKP

A Magyar Közösség Pártja (MKP) elindította az aláírásgyűjtést a nemzeti kisebbségek jelképei szabad használatának biztosítását célzó petíciójához - jelentették be a felvidéki magyar párt vezetői pénteki pozsonyi sajtótájékoztatójukon.

A petícióval azt szeretné elérni a felvidéki magyar párt, hogy a nemzeti kisebbségek jelképeinek szabad használata teljes körű törvényi szabadságot kapjon, s ennek módjáról egyeztetést kezdhessenek a szlovák kormány azon szaktárcáival, amelyek érintettek a hatályos vonatkozó szabályozásokban.

A petíciót az úgynevezett "himnusztörvény" inspirálta, vagyis a szlovák állami jelképekre vonatkozó jogszabály egyik módosítása, amely nyilvános rendezvényeken arra az esetre korlátozná a külföldi országok - köztük a magyar - himnuszának előadását, amikor a helyszínen az érintett országnak hivatalos küldöttsége is jelen van. A felvidéki magyarok körében felháborodást kiváltó jogszabályt, több politikus - köztük az MKP vezetőinek - erre vonatkozó kérése alapján, csütörtökön megvétózta Andrej Kiska, szlovák államfő.

"A nemzeti közösségek szimbólumainak szabad használatát törvényileg kell biztosítani, és minden erre vonatkozó korlátozást, szankcionálást el kell távolítani a szlovák jogrendből" - jelentette ki Menyhárt József, az MKP elnöke a pénteki sajtótájékoztatón. Rámutatott: az MKP ezt a célt követve indítja meg petícióját, s azért, hogy ne csak a mostani - a himnusz éneklését korlátozó - módosítás legyen eltörölve, hanem előrelépés is történjék, hogy elégséges aláírás összegyűjtése után a kormány kénytelen legyen foglalkozni a témával.

Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke azt mondta: a petíciót egy jelképes napon, a Felvidékről kitelepítettek emléknapján indították el. Hozzátette: ez azért is jelképes, mert egy olyan jogfosztottsági állapotot próbálnak normális állapotba hozni, ami ma is befolyásolja a helyi magyar közösség életét. Leszögezte: a nemzeti közösségek jelképeinek használatának egy teljesen természetes jognak kell lennie.

Berényi József, a petíciós bizottság elnöke, az MKP egyik európai parlamenti képviselőjelöltje hangsúlyozta: a nemzeti jelképek használata a szabadság szintjét is jelzi egy országban, s a petícióval többet akarnak elérni, mint a "himnusztörvény" módosítását, azt akarják, hogy miután összeszedték az ehhez szükséges tízezer aláírást, akkor az illetékes minisztériumok tárgyaljanak velük az egyéb vonatkozó és korlátozásokat tartalmazó jogi környezet megváltoztatásáról.

A szlovák államfő által csütörtökön megvétózott "himnusztörvény" várhatóan május elején kerül ismét a parlament elé. Mivel a törvénymódosítást - amelynek csak néhány szavas része rendelkezik a himnuszról - Andrej Kiska mint egészet vétózta meg, azt a törvényhozás csak mint egészet vetheti el.

Arra, hogy a problémára mindenképpen megoldást találnak, még a múlt héten tett ígéretet a szlovák kormánykoalíció második legerősebb pártjának, a módosítást beterjesztő SNS-nek az elnöke. Andrej Danko, a Most-Híd vegyes párt által is megszavazott jogszabályról azt mondta: megegyeztek a probléma megoldásáról a kormánykoalícióban, s a megoldás olyan lesz, hogy azzal mindenki elégedett lehet, és semmi nem zavarhatja meg a szlovák-magyar kapcsolatokat. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Összesen 1,6 milliárd forinttal támogatja a kormány a diaszpóra magyarságát, valamint a Kárpát-medencei magyar oktatást és kultúrát, a vonatkozó pályázatok eredményeit Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár ismertette csütörtökön Budapesten. Az államtitkár kifejtette: a magyar kultúráért és...
2019. ÁPRILIS 18.
[ 15:37 ]
A kereskedelmi kétnyelvűség népszerűsítése érdekében indít kampányt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) - jelentette be Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke egy szerdai sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón. A sajtótájékoztatóról kiadott közlemény szerint a kampány Székelyföld hét városában:...
2019. ÁPRILIS 17.
[ 17:42 ]
A román legfelsőbb bíróság május 15-re halasztotta a jogerős ítélet kimondását az alapfokon három év nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélt Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester perében. A halasztásról a bíróság sajtóirodája tájékoztatta az MTI-t. Az ügy április 3-án tartott utolsó...
2019. ÁPRILIS 17.
[ 15:20 ]
Beolvasás folyamatban