Kárpát-medence
A nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at az Országgyűlés

Az Országgyűlés kedden, június 18-án a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum 100. évfordulóját.

A képviselők 166 igen szavazat, öt nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el a parlament nemzeti összetartozás bizottságának javaslatát. Nemmel öt DK-s képviselő szavazott, tartózkodott a Liberálisok politikusa, Bősz Anett független országgyűlési képviselő.

A határozat kifejti: a parlament az alaptörvényben rögzített felelősségviselés jegyében, a történelmi Magyarország területét szétdaraboló és a magyar nemzet harmadát idegen államok fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátum 100. évfordulójára emlékezve hozta döntését, "számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, de egyben erőt merítve a külhoni magyarság megmaradásba vetett hitéből és értékelve a 2010-ben megkezdett határokon átívelő békés nemzetegyesítési politika eredményeit".

Az Országgyűlés kimondta, támogatja az anyaországban, a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyarság körében olyan rendezvények, megemlékezések szervezését, valamint oktatási anyagok és filmalkotások készítését, amelyek erősítik a magyarság országhatárok feletti összetartozásának tudatát, önazonossága kifejezését és védelmét.

A parlament szorgalmazza a Kárpát-medencei magyarság megmaradásáért folytatott küzdelmeinek, valamint a magyarság kulturális, szellemi, tudományos, gazdasági és sportsikereinek bemutatását szolgáló kiállítások, konferenciák szervezését és ismeretterjesztő anyagok létrehozását.

A törvényhozók határozatukban kijelentették, támogatják az állami szuverenitás elvét és a nemzeti közösségek önazonossága iránti jogos igényeket egyaránt tiszteletben tartó új közép-európai együttműködés megteremtését, amellyel a térség minden állama, nemzete és nemzeti közössége hasznára meghaladható a nemzeti kirekesztés, jogfosztás és korlátozás múltbéli öröksége.

A döntés indoklásában felidézik, a trianoni tragédiára történő emlékezés ezen formájára a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma kérte az Országgyűlést. "A trianoni trauma óta eltelt szűk évszázad alatt tragikusan megfogyatkozott a magyarság az anyaországon túl, de a nemzeti együvé tartozás érzése megmaradt" - fogalmazott a bizottság javaslatában. Aláhúzták ugyanakkor, hogy a határozattal nem pusztán a trianoni tragédiára kívánnak emlékezni, hanem a térség népei felé tett új együttműködési ajánlat révén a közép-európai jövőt is szolgálni kívánják.

Miniszterelnökség: Csökkennek a külhoni magyarok adminisztratív terhei

Az állampolgársági törvény vitáját folytatta kedden délután az Országgyűlés. Az állampolgárságot szerző külhoni magyarok adminisztratív terheinek csökkentését, valamint az állampolgársággal való visszaélések visszaszorítását célozza a vonatkozó törvények módosítása - ismertette a Miniszterelnökség államtitkára. Ellenzéki képviselők a visszaéléseket kifogásolták az állampolgársági törvény vitája során kedden délután az Országgyűlésben, míg a kérdésben illetékes államtitkár azt hangsúlyozta: a szabályozás jó, de azt - haladva a világ változásával - rendszeresen felül kell vizsgálni.

Tuzson Bence kifejtette: a jövőben hivatalból jogosultak lesznek személyazonosító igazolványra azok, akik honosítás vagy visszahonosítás révén jutnak állampolgárságot, az okmányt pedig az eskütételkor a többi irattal együtt megkapják.

Eddig ez a jog csak azok számára élt, akik rendelkeztek magyarországi lakcímmel, a jövőben azonban ezt kiterjesztik a határainkon túl élő érintettekre is, akik a jövőben az egyablakos ügyintézés előnyeit is élvezhetik, például névváltozáskor.

Szólt arról is, hogy a jövőben nem legfeljebb tíz, hanem húsz évig vonható vissza az állampolgárság, ha az érintett csalárd módon szerezte azt.

A módosítás azzal is növeli a biztonságot és az ellenőrzés hatékonyságát, hogy már a kérelem benyújtásakor elektronikus fénykép készül a kérelmezőről, így a fogadalomtételkor ellenőrizhető a személyazonosság.

Sérelmezte, hogy még mindig ülnek a parlamentben olyan politikusok, akik kételkednek annak helyességében, hogy a magyar nemzet az állampolgárság révén is egyesíthető.

Fidesz: Trianon sebére gyógyír a kettős állampolgárság

Vitányi István (Fidesz) arra mutatott rá, hogy már több mint 1 millió nemzettárs szerezhetett állampolgárságot honosítás révén, könnyített, gyorsított módon. Úgy fogalmazott: Trianon sebére gyógyírként szolgált a kettős állampolgárság intézménye, hiszen ezek az emberek áldozatokat hoztak azért, hogy "teljes ellenszélben is magyarok maradhassanak".

Vannak azonban olyan politikai erők, akik olcsó haszonszerzésért elárulták nemzettársaikat - jelentette ki.

Üdvözölte, hogy a jövőben a magyar állampolgárságot szerző külföldön élők számára is hivatalból kiállítják a személyi igazolványt, ahogy az egyablakos ügyintézés kiterjesztését is számukra.

Szólt a visszaélésekről is. Emiatt válik lehetővé, hogy az okmányokon tárolt ujjlenyomatot összevethessék az újabb okmány kiállítási kérelmekor rögzített ujjlenyomattal, biztosítva, hogy az adatot csak a cél szerint használják fel.

Jobbik: A javaslat nem szüntetné meg a visszaéléseket

Bencsik János (Jobbik) leszögezte: pártja a parlamentbe kerülése óta katalizátora volt annak, hogy a külhoni magyarok is megkapják az állampolgárságot.

Valóban vannak ma is a parlamentben olyanok, akik nem állnak teljes szívvel az ügy mögött, emlékeztetett azonban a kormánypártokat, hogy ők sem álltak mindig teljes szívvel az ügy mellett. Felidézte, amikor Martonyi János az unióban megvalósíthatatlan konstrukciónak minősítette a kettős állampolgárságot.

Feltette a kérdést: miért kellett erre az egyszerűsítésre nyolc évig várni? Szerinte 2011-ben már az is látható volt, hogy visszaélnek majd a kettős állampolgársággal, szerinte akár százezrek is eljárhattak így.

A visszaélések szerinte nem szűntek meg, csak megdrágultak, és a kormányzat által kezdeményezett módosítás sem számolja fel azt.

KDNP: Cél a hatékonyság és az ellenőrzés növelése

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka felháborítónak nevezte a Jobbik felszólalását. A kormánypárti politikus történelmi igazságtételnek tartotta a kettős állampolgárságról szóló jogszabály megalkotását, majd felidézte, hogy Vona Gábor a Jobbik korábbi elnöke, miniszterelnök-jelöltje az erről szóló szavazást nem tartotta annyira fontosnak, hogy azon részt vegyen.

A kormány 2010 óta azon van, hogy megvalósítsák a nemzetegyesítést a Kárpát-medencében. Ezért indultak el a gazdaságfejlesztési programok, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program, ami a valaha volt legjelentősebb ilyen kezdeményezés. Ezt célozza az is, hogy tízszeres forrást biztosítanak 2010-hez képest a határon túli magyarság támogatására, és többek között a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program is. Úgy látta beállt egy olyan sorba a képviselő, ami nagyon veszélyes, és a Jobbiknak sokkal keményebben ki kellene állnia a határon túli magyarokért.

A most tárgyalt javaslatról rögzítette: fontos, hogy az egyszerűsített honosítással magyar állampolgárságot szerzők, vagy Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, de külföldön élő, ott lakóhellyel bírók esetében megvalósulhat az állandó személyi igazolvány hivatalból történő kiállítása, ahogy fontos a hatékonyság és az ellenőrzés növelése is. Megjegyezte: mostanáig 1 millió 50 ezer régi-új állampolgára van a nemzetnek, és kiemelt jelentőségű, hogy értük is felelősséget vállalnak. A javaslatot a KDNP támogatja - jelentette ki a politikus.

MSZP: Miért csak most került a javaslat az Országgyűlés elé?

Varga László, az MSZP vezérszónoka szerint több mint 9 éve fogadták el azt a törvényt, ami módosította a magyar állampolgárságról szóló jogszabályt. Ez tette lehetővé az egyszerűsített eljárást a magyar állampolgárság felvételére - idézte fel.

Hozzátette: ezt követte egy olyan folyamat, amit politikai célként fogalmaztak meg a kormánypártok az új állampolgárok számát illetően. Nemzetpolitikailag érhető, helyes volt a cél, de ez a fajta erőltetett menet hozzájárult ahhoz, hogy a kockázatokra - amelyeket az MSZP kezdetektől jelzett - nem fordítottak kellő figyelmet. A valós visszaélések számához képest pedig csak töredékét vonták vissza az állampolgárságoknak - jegyezte meg.

Feltette a kérdést, mi történt 9 évig, és mi történt most, miért nem hozták be évekkel korábban ezt a javaslatot?

MSZP: A rendszer nem tudja jelen formájában kiszűrni az anomáliákat

Mesterházy Attila (MSZP) arról beszélt, hogy 2013 óta 37 írásbeli kérdést tett fel a témával kapcsolatban, és az összes azzal foglalkozott, hogy visszaélnek a kettős állampolgárság intézményével. Mindig az volt a válasz, nincs ilyen probléma. De akkor minek hozták be ezt a javaslatot? - kérdezte.

A rendszer jelen formájában nem tudja időben kiszűrni az anomáliákat, egyes bűnözői körök visszaélnek ezzel a lehetőséggel - jegyezte meg, és kitért arra is: az állampolgársági kérdésben a kormánypártok számára mindig is alapvető volt a szavazatszerzési lehetőség.

Fidesz: A rendszer jó, a csalókra a jog eszközével le kell sújtani

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) azt mondta, a Jobbik felszólalását hallgatva, nem tudta eldönteni, hogy nem a DK szólalt-e fel. Hozzátette: 2004-ben a baloldal dicstelen tevékenységének is köszönhetően került be az állampolgárság a közbeszédbe, majd 2010-ben az Orbán-kormány egyik első intézkedése volt az állampolgársági törvény megalkotása. Az egyszerűsített honosítást a magyar közigazgatás nagy sikerének tartotta a kormánypárti politikus, aki szerint fontos, hogy a jogszabály mögött eddig meglévő konszenzus megmaradjon.

Ha ugyanakkor visszaélésekről tudnak, tegyenek feljelentést - szólította fel képviselő-társait.

Ne kezdjék azt sugallni, hogy az egész rendszer nem más, mint egy nagy visszaélés. A rendszer jó, vannak csalók, rájuk a jog eszközeivel le kell sújtani - jelentette ki.

Jobbik: Sok a visszaélés

A jogszabállyal kapcsolatos visszaéléseket kifogásolta Bencsik János (Jobbik), felvetve a kérdést, hogy kormányoldalon nem látják vagy nem akarják látni ezeket.

Az ellenzéki képviselő szerint a kormányoldal "a magyart magyarral szembeállító DK-s gyakorlatot" folytatja, amikor például minden más politikai erőt bevándorlás-pártisággal vádol.

Frakciótársa, Gyüre Csaba szerint több tízezerre is rúghat a visszaélések száma, mondván, egyes kelet-magyarországi teleüléseken 20-40 olyan ház is van, ahová 100-an vagy akár 250-en is bejelentkeznek, hogy aztán itt szavazzanak vagy havonta egyszer érkezzenek oda, felvenni a helyiekénél jóval magasabb nyugdíjukat.

Hozzátette: a kormánypártok egykor ezzel a módszerrel szerezték meg a határon túli magyar szavazatok többségét.

MSZP: Nem ezt ígérte a Fidesz

Mesterházy Attila (MSZP) a Fidesz vezetőinek 2006-os és kormányra kerülés utáni nyilatkozatait idézve arról beszélt: eredetileg nem kötötték volna össze az állampolgárságot a szavazati joggal.

Szerinte nem rendszerszintű problémákról van szó, hanem arról, hogy vannak hibái a szabályozásnak, hozzátéve, hogy sok esetben később, az iratok megújításakor derülhet ki, hogy csalárd módon szerezték meg egykor azokat.

A magyar állampolgárság értékes állampolgárság

Tuzson Bence, a Miniszterelnökség államtitkára az általános vita után, zárszavában azt hangsúlyozta: megszületésekor jó volt a szabályozás, de azt rendszeresen át kell tekinteni, az élethez kell igazítani azt.

Szerinte például a székelyföldi magyarok nem hallgatnák szívesen azt a vitát, amelyben büntetőjogi kategóriák mögé bújtatnak ellenérveket.

Arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy ne támadják ezt az intézményt, amely - jóvátételként - visszaadta sokaknak az 1921 után elvesztett állampolgárságát, majd hangot adott azon álláspontjának, hogy az MSZP végül csak politikai okokból állt az állampolgársági törvény mögé.

A magyar állampolgárság értékes állampolgárság - reagált a bűncselekményekre, fontosnak nevezve azok felderítését. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Gyergyószentmiklóson szombaton délben letették annak az ökölvívó központnak az alapkövét, amelyet a magyar állam támogatásával épít fel az Erdélyi Godako Ökölvívó Sportegyesület. A központ a Magyar Ökölvívó Szövetség tulajdonába kerül. A rendezvényen Bajkai István, a Magyar Ökölvívó Szövetség elnöke...
2020. AUGUSZTUS 1.
[ 15:19 ]
Összeöntötték az idén tízéves Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem programjában a felajánlott búzát pénteken, a történelmi Magyarország közepén, Szarvason. Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Búza Összeöntés Ünnepén elmondott köszöntőjében azt mondta, hogy az ország és a nemzet...
2020. JÚLIUS 31.
[ 21:21 ]
A moniesti ügyészség szerint a "kifele a magyarokkal az országból!" csupán egy "magyarellenesnek vélt jelszó", és nem minősül gyűlöletkeltésnek vagy diszkriminációra való uszításnak. A Hotnews.ro portál pénteken ismertette azt a rendeletet, amellyel a moinesti bíróság melleti ügyészség ügyésze...
2020. JÚLIUS 31.
[ 16:23 ]
Beolvasás folyamatban