Kárpát-medence
A nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at az Országgyűlés

Az Országgyűlés kedden, június 18-án a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum 100. évfordulóját.

A képviselők 166 igen szavazat, öt nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el a parlament nemzeti összetartozás bizottságának javaslatát. Nemmel öt DK-s képviselő szavazott, tartózkodott a Liberálisok politikusa, Bősz Anett független országgyűlési képviselő.

A határozat kifejti: a parlament az alaptörvényben rögzített felelősségviselés jegyében, a történelmi Magyarország területét szétdaraboló és a magyar nemzet harmadát idegen államok fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátum 100. évfordulójára emlékezve hozta döntését, "számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, de egyben erőt merítve a külhoni magyarság megmaradásba vetett hitéből és értékelve a 2010-ben megkezdett határokon átívelő békés nemzetegyesítési politika eredményeit".

Az Országgyűlés kimondta, támogatja az anyaországban, a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyarság körében olyan rendezvények, megemlékezések szervezését, valamint oktatási anyagok és filmalkotások készítését, amelyek erősítik a magyarság országhatárok feletti összetartozásának tudatát, önazonossága kifejezését és védelmét.

A parlament szorgalmazza a Kárpát-medencei magyarság megmaradásáért folytatott küzdelmeinek, valamint a magyarság kulturális, szellemi, tudományos, gazdasági és sportsikereinek bemutatását szolgáló kiállítások, konferenciák szervezését és ismeretterjesztő anyagok létrehozását.

A törvényhozók határozatukban kijelentették, támogatják az állami szuverenitás elvét és a nemzeti közösségek önazonossága iránti jogos igényeket egyaránt tiszteletben tartó új közép-európai együttműködés megteremtését, amellyel a térség minden állama, nemzete és nemzeti közössége hasznára meghaladható a nemzeti kirekesztés, jogfosztás és korlátozás múltbéli öröksége.

A döntés indoklásában felidézik, a trianoni tragédiára történő emlékezés ezen formájára a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma kérte az Országgyűlést. "A trianoni trauma óta eltelt szűk évszázad alatt tragikusan megfogyatkozott a magyarság az anyaországon túl, de a nemzeti együvé tartozás érzése megmaradt" - fogalmazott a bizottság javaslatában. Aláhúzták ugyanakkor, hogy a határozattal nem pusztán a trianoni tragédiára kívánnak emlékezni, hanem a térség népei felé tett új együttműködési ajánlat révén a közép-európai jövőt is szolgálni kívánják.

Miniszterelnökség: Csökkennek a külhoni magyarok adminisztratív terhei

Az állampolgársági törvény vitáját folytatta kedden délután az Országgyűlés. Az állampolgárságot szerző külhoni magyarok adminisztratív terheinek csökkentését, valamint az állampolgársággal való visszaélések visszaszorítását célozza a vonatkozó törvények módosítása - ismertette a Miniszterelnökség államtitkára. Ellenzéki képviselők a visszaéléseket kifogásolták az állampolgársági törvény vitája során kedden délután az Országgyűlésben, míg a kérdésben illetékes államtitkár azt hangsúlyozta: a szabályozás jó, de azt - haladva a világ változásával - rendszeresen felül kell vizsgálni.

Tuzson Bence kifejtette: a jövőben hivatalból jogosultak lesznek személyazonosító igazolványra azok, akik honosítás vagy visszahonosítás révén jutnak állampolgárságot, az okmányt pedig az eskütételkor a többi irattal együtt megkapják.

Eddig ez a jog csak azok számára élt, akik rendelkeztek magyarországi lakcímmel, a jövőben azonban ezt kiterjesztik a határainkon túl élő érintettekre is, akik a jövőben az egyablakos ügyintézés előnyeit is élvezhetik, például névváltozáskor.

Szólt arról is, hogy a jövőben nem legfeljebb tíz, hanem húsz évig vonható vissza az állampolgárság, ha az érintett csalárd módon szerezte azt.

A módosítás azzal is növeli a biztonságot és az ellenőrzés hatékonyságát, hogy már a kérelem benyújtásakor elektronikus fénykép készül a kérelmezőről, így a fogadalomtételkor ellenőrizhető a személyazonosság.

Sérelmezte, hogy még mindig ülnek a parlamentben olyan politikusok, akik kételkednek annak helyességében, hogy a magyar nemzet az állampolgárság révén is egyesíthető.

Fidesz: Trianon sebére gyógyír a kettős állampolgárság

Vitányi István (Fidesz) arra mutatott rá, hogy már több mint 1 millió nemzettárs szerezhetett állampolgárságot honosítás révén, könnyített, gyorsított módon. Úgy fogalmazott: Trianon sebére gyógyírként szolgált a kettős állampolgárság intézménye, hiszen ezek az emberek áldozatokat hoztak azért, hogy "teljes ellenszélben is magyarok maradhassanak".

Vannak azonban olyan politikai erők, akik olcsó haszonszerzésért elárulták nemzettársaikat - jelentette ki.

Üdvözölte, hogy a jövőben a magyar állampolgárságot szerző külföldön élők számára is hivatalból kiállítják a személyi igazolványt, ahogy az egyablakos ügyintézés kiterjesztését is számukra.

Szólt a visszaélésekről is. Emiatt válik lehetővé, hogy az okmányokon tárolt ujjlenyomatot összevethessék az újabb okmány kiállítási kérelmekor rögzített ujjlenyomattal, biztosítva, hogy az adatot csak a cél szerint használják fel.

Jobbik: A javaslat nem szüntetné meg a visszaéléseket

Bencsik János (Jobbik) leszögezte: pártja a parlamentbe kerülése óta katalizátora volt annak, hogy a külhoni magyarok is megkapják az állampolgárságot.

Valóban vannak ma is a parlamentben olyanok, akik nem állnak teljes szívvel az ügy mögött, emlékeztetett azonban a kormánypártokat, hogy ők sem álltak mindig teljes szívvel az ügy mellett. Felidézte, amikor Martonyi János az unióban megvalósíthatatlan konstrukciónak minősítette a kettős állampolgárságot.

Feltette a kérdést: miért kellett erre az egyszerűsítésre nyolc évig várni? Szerinte 2011-ben már az is látható volt, hogy visszaélnek majd a kettős állampolgársággal, szerinte akár százezrek is eljárhattak így.

A visszaélések szerinte nem szűntek meg, csak megdrágultak, és a kormányzat által kezdeményezett módosítás sem számolja fel azt.

KDNP: Cél a hatékonyság és az ellenőrzés növelése

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka felháborítónak nevezte a Jobbik felszólalását. A kormánypárti politikus történelmi igazságtételnek tartotta a kettős állampolgárságról szóló jogszabály megalkotását, majd felidézte, hogy Vona Gábor a Jobbik korábbi elnöke, miniszterelnök-jelöltje az erről szóló szavazást nem tartotta annyira fontosnak, hogy azon részt vegyen.

A kormány 2010 óta azon van, hogy megvalósítsák a nemzetegyesítést a Kárpát-medencében. Ezért indultak el a gazdaságfejlesztési programok, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program, ami a valaha volt legjelentősebb ilyen kezdeményezés. Ezt célozza az is, hogy tízszeres forrást biztosítanak 2010-hez képest a határon túli magyarság támogatására, és többek között a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program is. Úgy látta beállt egy olyan sorba a képviselő, ami nagyon veszélyes, és a Jobbiknak sokkal keményebben ki kellene állnia a határon túli magyarokért.

A most tárgyalt javaslatról rögzítette: fontos, hogy az egyszerűsített honosítással magyar állampolgárságot szerzők, vagy Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, de külföldön élő, ott lakóhellyel bírók esetében megvalósulhat az állandó személyi igazolvány hivatalból történő kiállítása, ahogy fontos a hatékonyság és az ellenőrzés növelése is. Megjegyezte: mostanáig 1 millió 50 ezer régi-új állampolgára van a nemzetnek, és kiemelt jelentőségű, hogy értük is felelősséget vállalnak. A javaslatot a KDNP támogatja - jelentette ki a politikus.

MSZP: Miért csak most került a javaslat az Országgyűlés elé?

Varga László, az MSZP vezérszónoka szerint több mint 9 éve fogadták el azt a törvényt, ami módosította a magyar állampolgárságról szóló jogszabályt. Ez tette lehetővé az egyszerűsített eljárást a magyar állampolgárság felvételére - idézte fel.

Hozzátette: ezt követte egy olyan folyamat, amit politikai célként fogalmaztak meg a kormánypártok az új állampolgárok számát illetően. Nemzetpolitikailag érhető, helyes volt a cél, de ez a fajta erőltetett menet hozzájárult ahhoz, hogy a kockázatokra - amelyeket az MSZP kezdetektől jelzett - nem fordítottak kellő figyelmet. A valós visszaélések számához képest pedig csak töredékét vonták vissza az állampolgárságoknak - jegyezte meg.

Feltette a kérdést, mi történt 9 évig, és mi történt most, miért nem hozták be évekkel korábban ezt a javaslatot?

MSZP: A rendszer nem tudja jelen formájában kiszűrni az anomáliákat

Mesterházy Attila (MSZP) arról beszélt, hogy 2013 óta 37 írásbeli kérdést tett fel a témával kapcsolatban, és az összes azzal foglalkozott, hogy visszaélnek a kettős állampolgárság intézményével. Mindig az volt a válasz, nincs ilyen probléma. De akkor minek hozták be ezt a javaslatot? - kérdezte.

A rendszer jelen formájában nem tudja időben kiszűrni az anomáliákat, egyes bűnözői körök visszaélnek ezzel a lehetőséggel - jegyezte meg, és kitért arra is: az állampolgársági kérdésben a kormánypártok számára mindig is alapvető volt a szavazatszerzési lehetőség.

Fidesz: A rendszer jó, a csalókra a jog eszközével le kell sújtani

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) azt mondta, a Jobbik felszólalását hallgatva, nem tudta eldönteni, hogy nem a DK szólalt-e fel. Hozzátette: 2004-ben a baloldal dicstelen tevékenységének is köszönhetően került be az állampolgárság a közbeszédbe, majd 2010-ben az Orbán-kormány egyik első intézkedése volt az állampolgársági törvény megalkotása. Az egyszerűsített honosítást a magyar közigazgatás nagy sikerének tartotta a kormánypárti politikus, aki szerint fontos, hogy a jogszabály mögött eddig meglévő konszenzus megmaradjon.

Ha ugyanakkor visszaélésekről tudnak, tegyenek feljelentést - szólította fel képviselő-társait.

Ne kezdjék azt sugallni, hogy az egész rendszer nem más, mint egy nagy visszaélés. A rendszer jó, vannak csalók, rájuk a jog eszközeivel le kell sújtani - jelentette ki.

Jobbik: Sok a visszaélés

A jogszabállyal kapcsolatos visszaéléseket kifogásolta Bencsik János (Jobbik), felvetve a kérdést, hogy kormányoldalon nem látják vagy nem akarják látni ezeket.

Az ellenzéki képviselő szerint a kormányoldal "a magyart magyarral szembeállító DK-s gyakorlatot" folytatja, amikor például minden más politikai erőt bevándorlás-pártisággal vádol.

Frakciótársa, Gyüre Csaba szerint több tízezerre is rúghat a visszaélések száma, mondván, egyes kelet-magyarországi teleüléseken 20-40 olyan ház is van, ahová 100-an vagy akár 250-en is bejelentkeznek, hogy aztán itt szavazzanak vagy havonta egyszer érkezzenek oda, felvenni a helyiekénél jóval magasabb nyugdíjukat.

Hozzátette: a kormánypártok egykor ezzel a módszerrel szerezték meg a határon túli magyar szavazatok többségét.

MSZP: Nem ezt ígérte a Fidesz

Mesterházy Attila (MSZP) a Fidesz vezetőinek 2006-os és kormányra kerülés utáni nyilatkozatait idézve arról beszélt: eredetileg nem kötötték volna össze az állampolgárságot a szavazati joggal.

Szerinte nem rendszerszintű problémákról van szó, hanem arról, hogy vannak hibái a szabályozásnak, hozzátéve, hogy sok esetben később, az iratok megújításakor derülhet ki, hogy csalárd módon szerezték meg egykor azokat.

A magyar állampolgárság értékes állampolgárság

Tuzson Bence, a Miniszterelnökség államtitkára az általános vita után, zárszavában azt hangsúlyozta: megszületésekor jó volt a szabályozás, de azt rendszeresen át kell tekinteni, az élethez kell igazítani azt.

Szerinte például a székelyföldi magyarok nem hallgatnák szívesen azt a vitát, amelyben büntetőjogi kategóriák mögé bújtatnak ellenérveket.

Arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy ne támadják ezt az intézményt, amely - jóvátételként - visszaadta sokaknak az 1921 után elvesztett állampolgárságát, majd hangot adott azon álláspontjának, hogy az MSZP végül csak politikai okokból állt az állampolgársági törvény mögé.

A magyar állampolgárság értékes állampolgárság - reagált a bűncselekményekre, fontosnak nevezve azok felderítését. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Kelemen Hunor szerint magyarnak lenni Magyarország határain kívül kihívás és feladat, de ugyanakkor öröm is. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az egyik közösségi portálon románul is feliratozott videoüzenetben mondta el gondolatait a nemzeti összetartozás napja alkalmából. Felidézte: a határ...
2020. JÚNIUS 2.
[ 16:11 ]
A közös történelem során még soha nem volt olyan jó a magyar-szlovák együttműködés, mint jelenleg - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten. Szijjártó Péter Ivan Korčok szlovák kül- és Európa-ügyi miniszterrel tárgyalt, majd a megbeszélést követő sajtótájékoztatón kiemelte: a magyar...
2020. JÚNIUS 2.
[ 14:50 ]
Péntek éjfélkor zárult a Nemzetpolitikai Államtitkárság által meghirdetett Miénk a város! online játék, amelyben rekordszámú versenyző, több mint 2500 külhoni gyerek vett részt. A játékot nyolcadik éve hirdeti meg a Nemzetpolitikai Államtitkárság, idén a szokásos őszi kezdés helyett már áprilisban elindult a...
2020. JÚNIUS 2.
[ 14:42 ]
Beolvasás folyamatban