Kárpát-medence
Szili: 2010 gyógyírként szolgált a 2004-es népszavazás mély sebére

A határon túli autonómiaügyekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott szerint a 2010 utáni nemzetpolitikai intézkedések gyógyírként szolgáltak a 2004. december 5-ei népszavazás "mély sebére".

Szili Katalin a Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében című háromnapos budapesti konferencia megnyitóján azt mondta: 2010 óta a határon túli magyarok magyar állampolgárságával, választójogával és az autonómia iránti igényükkel kapcsolatban már egyetértés van.

A kormány a 2010 előttihez képest nagyságrendekkel több támogatásban részesíti a Kárpát-medencei magyarságot, valamint alaptörvénybe foglalta, hogy az anyaország felelősséget visel értük - hangsúlyozta a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) rendezvényén, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

A miniszterelnöki megbízott a magukat magyar nemzetiségűnek valló, de nem Magyarországon élő nem magyar állampolgárok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény megalkotását elrendelő 2004. decemberi népszavazási kérdésre utalva megjegyezte: a "nem mellett kampányoló politikai elit" tartotta távol a társadalmat az urnáktól.

A jelenről szólva Szili Katalin hitet tett "a szolidáris nemzetek" Európájának építése mellett, hogy a globális világban a kontinens újra tudja definiálni magát "abban a sokszínűségben, amit a keresztény Európa jelent". Szili Katalin kritikával illette a leköszönő Európai Parlament (EP) egyik határozatát, amelynek alapján - álláspontja szerint - fontosabbak az afrikai bevándorlók alapvető jogai, mint az őshonos kisebbségeké, akik több mint 55 millióan élnek az unió területén.

Az európai kisebbségek autonómiatörekvéseire utalva kijelentette: rá kell döbbenteni az EU-t, hogy nem kerülheti meg ezt a kérdést, mert a "nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy".

Csóti György, a KJI igazgatója köszöntőjében a határon túli magyarság jogvédelmének szükségességéről szólva a többi között arról beszélt, hogy a hét szomszédos ország közül háromban nem kell súlyos problémákkal szembesülnie az ottani magyarságnak. Szlovákiában és Romániában ezzel szemben szerinte súlyos a helyzetük, Ukrajnában pedig még a "fizikai létüket is veszélyeztetik". Célként jelölte meg, hogy kollektív jogaikkal, köztük az anyanyelvhasználat jogával élni tudjanak a határon túliak.

Mucsi Géza, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának politikai tanácsadója részletesen ismertette a kormány nemzetpolitikai céljait, intézkedéseit és azok eredményeit. Hangsúlyozta, azok a magyar identitás erősítését, a családok támogatását és a helyi gazdaság fejlesztését tűzték ki célul. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Legkevesebb öt ember meghalt, több mint negyvenen megsérültek, amikor egy robbanás után lángra kapott a 12 emeletes toronyház Eperjesen. A kilencedik emelet fölött történt a robbanás, a felső emeletek lángokban álltak még pénteken este is, a statikusok szerint bármikor összedőlhet az épület, amelyben csaknem százan...
2019. DECEMBER 7.
[ 8:33 ]
Másodfokon megnyerte a rágalmazás miatt indított pert Tőkés László azok ellen a volt titkosszolgálati vezetők ellen, akik egy televíziós műsorban magyar kémnek nevezték, és azt állították, hogy Tőkés László az 1989-es temesvári ellenállása során pénzt kapott a magyar titkosszolgálattól. A Bukaresti...
2019. DECEMBER 6.
[ 17:22 ]
A magyar kormány törekvése, hogy versenyképessé formálja a Kárpát-medence magyar közösségeit - mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön a VIII. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon, Budapesten. Hangsúlyozta, a fejlesztések során szorgalmazzák szűkebb értelemben a kárpát-medencei szintű magyar-magyar,...
2019. DECEMBER 5.
[ 12:48 ]
Beolvasás folyamatban