Kárpát-medence
Szili: 2010 gyógyírként szolgált a 2004-es népszavazás mély sebére

A határon túli autonómiaügyekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott szerint a 2010 utáni nemzetpolitikai intézkedések gyógyírként szolgáltak a 2004. december 5-ei népszavazás "mély sebére".

Szili Katalin a Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében című háromnapos budapesti konferencia megnyitóján azt mondta: 2010 óta a határon túli magyarok magyar állampolgárságával, választójogával és az autonómia iránti igényükkel kapcsolatban már egyetértés van.

A kormány a 2010 előttihez képest nagyságrendekkel több támogatásban részesíti a Kárpát-medencei magyarságot, valamint alaptörvénybe foglalta, hogy az anyaország felelősséget visel értük - hangsúlyozta a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) rendezvényén, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

A miniszterelnöki megbízott a magukat magyar nemzetiségűnek valló, de nem Magyarországon élő nem magyar állampolgárok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény megalkotását elrendelő 2004. decemberi népszavazási kérdésre utalva megjegyezte: a "nem mellett kampányoló politikai elit" tartotta távol a társadalmat az urnáktól.

A jelenről szólva Szili Katalin hitet tett "a szolidáris nemzetek" Európájának építése mellett, hogy a globális világban a kontinens újra tudja definiálni magát "abban a sokszínűségben, amit a keresztény Európa jelent". Szili Katalin kritikával illette a leköszönő Európai Parlament (EP) egyik határozatát, amelynek alapján - álláspontja szerint - fontosabbak az afrikai bevándorlók alapvető jogai, mint az őshonos kisebbségeké, akik több mint 55 millióan élnek az unió területén.

Az európai kisebbségek autonómiatörekvéseire utalva kijelentette: rá kell döbbenteni az EU-t, hogy nem kerülheti meg ezt a kérdést, mert a "nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy".

Csóti György, a KJI igazgatója köszöntőjében a határon túli magyarság jogvédelmének szükségességéről szólva a többi között arról beszélt, hogy a hét szomszédos ország közül háromban nem kell súlyos problémákkal szembesülnie az ottani magyarságnak. Szlovákiában és Romániában ezzel szemben szerinte súlyos a helyzetük, Ukrajnában pedig még a "fizikai létüket is veszélyeztetik". Célként jelölte meg, hogy kollektív jogaikkal, köztük az anyanyelvhasználat jogával élni tudjanak a határon túliak.

Mucsi Géza, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának politikai tanácsadója részletesen ismertette a kormány nemzetpolitikai céljait, intézkedéseit és azok eredményeit. Hangsúlyozta, azok a magyar identitás erősítését, a családok támogatását és a helyi gazdaság fejlesztését tűzték ki célul. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A koronavírus-járvány okozta helyzetből a magyarság megerősödve került ki - hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára hétfőn Sátoraljaújhelyen. Potápi Árpád János a Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei Középiskolások Táborának megnyitóján hangsúlyozta: továbbra is szeretnének sikeres...
2020. JÚLIUS 6.
[ 19:39 ]
A járványügyi intézkedések miatt idén különös volt az Ezer Székely Leány Napja Csíksomlyón. Az utóbbi évek nagy népünnepélye helyett kevesebb résztvevővel tartották tegnap az Ezer Székely Leány Napját. A települések felvonulása és színpadi bemutatkozása elmaradt. A szervezők kérésének megfelelően csupán...
2020. JÚLIUS 6.
[ 10:51 ]
Szélesebb támogatotti kört megcélozva, 2,56 milliárd forintos keretösszeggel hirdette meg idén kárpátaljai szociális programcsomagját a magyar kormány szerdától. A határon túli magyarság egyik legkiszolgáltatottabb része a kárpátaljai, a kormány azonban mindent megtesz annak érdekében, hogy az ottani magyarság...
2020. JÚLIUS 1.
[ 13:31 ]
Beolvasás folyamatban