Kárpát-medence
NÖB-elnök Madéfalván: A megpróbáltatásokra a magyarok válasza a mindennek ellenére való megmaradás

- A megpróbáltatásokra a magyarok válasza a mindennek ellenére való megmaradás - hangoztatta Pánczél Károly, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának (NÖB) elnöke kedden a székelyföldi Madéfalván, az osztrák császári csapatok által 1764-ben véghezvitt vérengzés évfordulóján.

Az erdélyi hírportálok által közölt helyszíni tudósítások szerint a fideszes országgyűlési képviselő felidézte: több mint kétszáz, a kényszersorozás ellen tiltakozó székely vesztette életét a vérfürdőben, de az emlékmű nem csak ezt üzeni az utókor számára, a veszteség mögött a reményt is látni kell.

Pánczél Károly emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés 2020-at a magyar összetartozás évének nyilvánította. "Nem gyászévet akarunk hirdetni. A gyászon túl kell lépni. Azt mondtuk: legyen egy nap megemlékezés és legyen 364 nap összetartozás" - idézte a politikust a Maszol.ro hírportál. A bizottsági elnök hozzátette: "elvárjuk a szomszéd népektől, hogy tisztelettel legyenek irántunk".

Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora arról beszélt, hogy a székely közösségnek nemcsak a múltban kellett szabadságáért harcolnia, és ezt az elmúlt évében megvívott politikai csatákkal példázta. A politikus sikerként tekintett vissza az európai parlamenti választásokra, ugyanakkor vesztes csataként emlékeztetett az Úzvölgyében történtekre.

Úgy értékelte: győzelemnek számít minden megszületett székely gyermek, minden magyar óvoda, iskola, minden magyar kulturális program. A szenátor rámutatott: az ilyen apró győzelmekből meríthet erőt a közösség a megmaradáshoz.

A Székelyhon.ro beszámolója szerint Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke arról beszélt, a székelyek minden csatában az első vonalban álltak, ha a haza úgy kívánta. "A székelyek számára egyvalami mindig előbbre való volt minden birodalmi érdeknél: mindennél fontosabb volt, hogy szabadok legyenek szülőföldjükön, otthonaikban" - tette hozzá a székelyföldi önkormányzati vezető.

Az 1764. január 7-i madéfalvi vérengzés során a császári csapatok több száz székelyt mészároltak le.

A támadás előzménye, hogy Mária Terézia osztrák császárnő, magyar királynő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdostak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul, tüzérséggel támadtak Madéfalvára, ami megtörte a székely ellenállást.

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Gyergyószentmiklóson szombaton délben letették annak az ökölvívó központnak az alapkövét, amelyet a magyar állam támogatásával épít fel az Erdélyi Godako Ökölvívó Sportegyesület. A központ a Magyar Ökölvívó Szövetség tulajdonába kerül. A rendezvényen Bajkai István, a Magyar Ökölvívó Szövetség elnöke...
2020. AUGUSZTUS 1.
[ 15:19 ]
Összeöntötték az idén tízéves Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem programjában a felajánlott búzát pénteken, a történelmi Magyarország közepén, Szarvason. Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Búza Összeöntés Ünnepén elmondott köszöntőjében azt mondta, hogy az ország és a nemzet...
2020. JÚLIUS 31.
[ 21:21 ]
A moniesti ügyészség szerint a "kifele a magyarokkal az országból!" csupán egy "magyarellenesnek vélt jelszó", és nem minősül gyűlöletkeltésnek vagy diszkriminációra való uszításnak. A Hotnews.ro portál pénteken ismertette azt a rendeletet, amellyel a moinesti bíróság melleti ügyészség ügyésze...
2020. JÚLIUS 31.
[ 16:23 ]
Beolvasás folyamatban