A székelyföldi Sepsiszentgyörgyön emléket állítanak a városban 38 éve robbant pokolgép gyermekáldozatának - jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Antal Árpád, a város polgármestere.

A város főterén állított Vitéz Mihály lovasszobor mellett 1984. június 5-én robbant pokolgép, amely egy 12 éves magyar fiú életét oltotta ki. A korabeli hatóságok a szobor megsemmisítését célul kitűző terrorcselekménynek könyvelték el az eseményt, az elkövetőt azonban nem azonosították.

Antal Árpád elmondta: nonfiguratív emlékmű készül a kommunizmus áldozatának tekintett gyermek emlékére. Ennek terveit Sárpátki Zoltán szobrászművész készítette el.

"Keveset tudunk arról, hogy mi történt akkor, azt viszont igen, hogy meghalt egy ártatlan 12 éves gyermek, aki idén októberben töltötte volna az 50. életévét. A Securitate az iratcsomót titkosította, és bár az elmúlt évtizedekben sok próbálkozás volt, nem lehetett kideríteni, ki helyezte el a robbanószerkezetet, ki a felelős az ártatlan gyermek haláláért. Az biztos, hogy Vaszi Jánoska a kommunizmus egyik áldozata" - idézte a polgármestert a Székelyhon.ro portál.

Puskás Attila, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége Kovászna megyei szervezetének alelnöke a sajtótájékoztatón elmondta: éveket töltött el, hogy kiderítse a robbantás körülményeit. A Háromszék napilap újságírójával együtt leveleztek a különböző hatóságokkal, de azt a választ kapták, hogy a robbantás iratait átadták a brassói táblabíróságnak. A brassói főügyész asztalán egyszer látták is a vaskos iratcsomót, de nem tekinthettek bele. A merénylet után 15 évvel a nyomozást lezárták, arra hivatkozva, hogy az ügy elévült.

Puskás Attila valószínűsítette, hogy a robbantás az akkori állambiztonsági szervek diverziója volt, hogy a központi kommunista hatalom erre hivatkozva leválthassa a nem elég hatékonynak tartott székelyföldi magyar vezetőket. Ez meg is történt.

Vitéz Mihály 1593-tól volt Havasalföld fejedelme, 1599-ben Erdély és 1600-ban Moldva fejedelmi trónját is elfoglalta, de még 1600-ban elveszítette mindhárom állam feletti fennhatóságát. A vajdát a romániai tankönyvek "a román fejedelemségek első egyesítőjeként" mutatják be.

A sepsiszentgyörgyi szoborcsoportot Gir Radulescu bukaresti szobrász készítette, és 1982-ben Nicolae Ceausescu kommunista diktátor jelenlétében avatták fel. Az 1984. június 5-én a szobor mögött történt erős robbanás kioltotta egy ott játszó magyar gyermek életét, a szobrot azonban nem rongálta meg. (MTI)