Kárpát-medence
Semjén: Január 1-től teszt jelleggel elindul a nemzeti virtuális tér
Betűméret:             

Január 1-től teszt jelleggel elindul a nemzeti virtuális tér, amely lehetővé teszi a külhoni magyarok számára a magyar állam szolgáltatásaihoz és a közmédia adásaihoz - közte a kulturális és sportközvetítésekhez - való hozzáférést - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XXI. plenáris ülése után pénteken, Budapesten.

A miniszterelnök-helyettes a tanácskozást lezáró sajtótájékoztatón közölte: minden magyar állampolgár tartózkodjon bárhol a világon, hozzáférhet egy egyszerű regisztráció után kapott kóddal a VPN szolgáltatásokhoz. Úgy tekintenek a felhasználókra, mintha virtuálisan Magyarországon tartózkodnának - jegyezte meg.

Beszámolt a Welcome Office - Hazaváró elindításáról is, jelezve: nagyon könnyen követhető, interaktív és ügyfélbarát módon egy honlapon keresztül minden releváns információ megkapható angolul és magyarul egyaránt. Magyarországon egyablakos ügyintézéssel 27 hazaváró ponton (kormányablaknál) szintén angolul és magyarul el tudnak intézni minden ügyet a hazatelepüléshez. A fejlesztés azért is rendkívül fontos újítás, mert évente 20 ezer magyar tér haza Nyugatról - közölte.

A miniszterelnök-helyettes elmondta, a tanácskozás idén is zárónyilatkozat elfogadásával fejeződött be. A Máérten a DK és a Párbeszéd nem vett részt, utóbbi bár jelezte részvételét, végül nem jelent meg.

Felidézte, hogy 2010-től alapjaiban tekintették át és gondolták újra a nemzetpolitikát, és azóta ezt "cizellálják". A magyar állam célja, hogy a magyar nemzet megmaradjon, ezt szolgálja a nemzetpolitika - rögzítette, hozzátéve: mindennek alapja az erős Magyarország.

Kitért arra, hogy 2010 óta az identitás megőrzés érdekében nyújtott támogatásokat megtízszerezték, míg ez az összeg 2010-ban 13 milliárd forint volt, idén 150 milliárd, összességében pedig eléri az 1300 milliárd forintot.

Bár a támogatásokat jelentős részben pályázati úton folyósítják, de a Máért döntése alapján nemzeti jelentőségű intézményeket is támogatnak, ilyen például a Sapientia egyetem. Semjén Zsolt 96 nemzeti jelentőségű intézmény 115 milliárd forintos támogatásáról számolt be.

Kitért az oktatási-nevelési támogatásra, amelyben 220 ezer gyermek részesül, ennek összege évente 100 ezer forint. Az óvodafejlesztési program keretében több mint 900 óvodát építettek Kárpát-medence szerte - ismertette, hozzátéve: a 60 milliárdos program negyedik ütemének a végéhez közeledik.

A kárpátaljai magyarság szociális támogatására 2,5 milliárd forintot biztosítanak, és ugyanekkora összeggel támogatják a kisgyermekek étkeztetését is. Összesen négyezer ottani óvodást és kisiskolást érint a program.

Emellett nyolcezer személy számára biztosítanak fizetést vagy fizetés kiegészítést, hogy a magyar életet - "háború ide vagy oda" -, meg tudják őrizni Kárpátalján.

Semjén Zsolt rögzítette: egyetlen kárpátaljai iskolát sem kellett bezárni, a magyar gyerekek 82 százaléka megmaradt az intézményekben.

Kijelentette: a kárpátaljai magyarság támogatását akkor is változatlan formában fenntartják, ha kevesebb lesz ott a magyar, hogy az életminőségük ne legyen rosszabb.

Kitért arra, hogy a gazdaságfejlesztési program keretében 60 ezer nyertes pályázatot támogattak 220 milliárd forint értékben. A megvalósult beruházások értéke meghaladta az 500 milliárd forintot.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárt közölte: a diaszpóra tanács és a Máért zárónyilatkozatainak szövege a nemzeti egységet mutatja. Ezt jó lenne látni a mindennapokban és a magyar parlament ülésein is - jegyezte meg.

Reményének adott hangot, hogy a bejelentett fejlesztésekkel a magyar nemzeti összetartozás tudatát meg tudják erősíteni és a gyakorlati élethez is segítséget tudnak adni. Mindkét fórum döntött arról, hogy 2024 az együttműködő nemzet éve legyen. Bárhol éljünk, erre van ma a legnagyobb szükség, ha összefogunk, bármilyen nehéz helyzet jöhet - húzta alá az államtitkár. (MTI)

Zárónyilatkozat: A résztvevők támogatják a magyar állam törekvéseit a nemzet békéje és a családok biztonsága érdekében

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevői támogatják a magyar államnak Magyarország, a magyar nemzet békéje és a magyar családok biztonsága védelmében tett törekvéseit.

A Máért XXI. plenáris ülésén pénteken minden résztvevő által aláírt, MTI-hez is eljuttatott zárónyilatkozatban rögzítették: a magyar nemzet egységének megtartása és további erősítése stratégiai cél, amelyet semmilyen körülmények között nem adnak fel.

A nemzetegyesítő és a nemzetet erősítő célkitűzéseket együttes erővel, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő nemzettársaikkal közösen valósítják meg.

Kitértek arra is, hogy a kiépített és megerősített külhoni magyar intézményrendszer és programok határokon átívelő, rendszerszintű támogatása folyamatos.

Közös felelősségviseléssel mindent megtesznek a magyarság szülőföldön maradásáért, boldogulásáért és gyarapodásáért, kulturális és természeti értékeinek megőrzéséért annak érdekében, hogy minden magyar család biztonságban nevelhesse szülőföldjén a jövő magyar nemzedékét - írták.

A dokumentum szerint vallják, hogy a külhoni magyar közösségek továbbra is csak akkor tudnak megmaradni, ha erős magyar érdekképviselettel rendelkeznek, amely a magyarság széleskörű összefogásával tartható meg és erősíthető tovább.

Kitértek arra is, hogy számos megmérettetés vár a magyar nemzet tagjaira 2023-ban és 2024-ben. Buzdítanak minden választópolgárt a választásokon való aktív részvételre.

A zárónyilatkozatban kiemelték: a határon túli magyarságnak joga van az autonómiához, amelynek sikerre vitelében számíthatnak az anyaország és minden nemzettárs támogatására. Aktívan kiállnak az őshonos európai kisebbségek, közöttük a magyarság nyelvi, kulturális és gazdasági egyenrangúságának biztosítását szolgáló kezdeményezések mellett.

Szolidaritásukat fejezik ki a kárpátaljai magyarsággal, akik továbbra is számíthatnak nemzettársaikra.

Üdvözlik a Nemzeti Virtuális Tér létrehozását, valamint a diaszpórából Magyarországra hazaköltözőket segítő Hazaváró Program elindítását.

A zárónyilatkozatban rögzítették azt is: a magyar nemzeti intézményrendszer megerősítése mellett az elmúlt 13 évnemzetpolitikájának egyik legfontosabb eredménye, hogy az élet minden területén erős közösségek jöttek létre.

A felépített intézményi és közösségi hálózatok további erősítése mellett, ezeknek a közösségeknek az együttműködését segítve és támogatva javasolják, hogy 2024 az együttműködő nemzet éve legyen a nemzetpolitikában - olvasható a dokumentumban.

Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes értékelése szerint a magyar nemzeti egység szép példája volt a mostani tanácskozás, és a nemzetpolitikát tekintve alapvetően nemzeti egység van Magyarországon.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Az idei ősz legalacsonyabb hőmérsékletét, -10,2 Celsius-fokot mértek kedden reggel Csíkszeredában – jelentette kedden az Agerpres román hírügynökség. A székelyföldi városban mért hőmérséklet a legalacsonyabb érték volt kedden Románia-szerte. A nagyszebeni regionális meteorológiai szolgálat meteorológusa, Ovidiu...
2024. NOVEMBER 5.
[ 12:02 ]
Az ukrán elnök szerdán a kárpátaljai kistérségek (területi közösségek) és járások vezetőivel folytatott megbeszélésen kijelentette, hogy olyan kétoldalú dokumentum készül Ukrajna és Magyarország között, amely „sok mindent tartalmaz a félreértések eloszlatására, illetve a jelen, a jövő és a múlt kihívásaira...
2024. OKTÓBER 31.
[ 22:03 ]
A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a külhoni magyar közösségek mind meg tudjanak maradni a szülőföldjükön - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának...
2024. OKTÓBER 28.
[ 13:35 ]
Beolvasás folyamatban