A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint minden közösségnek joga van kultúráját megtartani, megerősíteni, nyelvét fejleszteni és szabadon használni.

Erről Répás Zsuzsanna az Anyanyelvhasználat külhonban - a jogi lehetőségektől a megvalósításig című konferencia nyitónapján beszélt csütörtökön Budapesten.

A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint még rengeteg tennivaló akad a magyar nyelv teljes körű és szabad használata területén. Ami a Magyarországon élők számára magától értetődő természetességgel adott, az a szomszédos országokban a magyarság számára sokszor nehéz küzdelem tárgya - mondta Répás Zsuzsanna, aki a Nemzetpolitikai Kutatóintézet tanácskozásán hangsúlyozta a nyelv közösségmegtartó erejét, és úgy fogalmazott: egy nemzet fennmaradásának egyik tartóoszlopa saját, csak rá jellemző nyelve, nyelvi kifejezésmódja.

A közös nyelv közös gondolkodásmódot, kulturális alapot, összetartozást feltételez - tette hozzá.

Répás Zsuzsanna szerint ha megszűnnénk egy nyelvet beszélni, az a Kárpát-medence magyarságának létét, identitását tenné kétségessé.

Minden közösségnek joga van kultúráját megtartani, megerősíteni, nyelvét ápolni. A közösségen belül minden egyénnek joga van anyanyelvével azonosulni, és ezt másokkal tiszteletben tartatni - rögzítette a helyettes államtitkár.

Hozzátette: minden közösségnek joga van arra is, hogy nyelvét fejlessze és szabadon használja. Elengedhetetlen az is, hogy a magyar közösség tisztában legyen jogaival, és tudatosan használja azokat - mutatott rá. Kitért arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet által elfogadott stratégia alapján számos programmal igyekeznek megerősíteni a magyar nyelvű intézményeket és a magyar nyelvhasználatot.

Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédő Intézet vezetője arról beszélt, hogy amíg megőrizzük anyanyelvünket, addig a nemzet is él.

Az intézet legfontosabb feladata a kollektív és egyéni erőfeszítések támogatása jogsegélyszolgálaton keresztül - mondta. A kétnyelvűség területén a legnagyobb probléma a bíróságoknál van - jelezte, hozzátéve: a hozzájuk érkezett jelzések szerint a bírók sokszor nem is rendelkeznek az ehhez szükséges megfelelő képesítéssel.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője a nyelvi jogkiterjesztés fontosságát hangsúlyozta. A bátor nyelvhasználat az autonómia egyik eleme - jelentette ki.

Bartha Csilla, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa kiemelte: ahol megvannak a jogvédelmi keretek a kisebbségi anyanyelv használatára, sokszor ott sem működnek kellőképpen. A másik probléma a jogtudatosság hiánya - mutatott rá. Hangsúlyozta: ahol tényleges gazdasági erővel is bír a magyar közösség, ott még az elindult nyelvi asszimilációs folyamatok is megváltoztathatók.

A Magyarság Házában kezdődött tanácskozás pénteken folytatódik. Szó lesz többek között a civil szervezetek szerepéről a nyelvi jogok gyakorlatba ültetése területén. (MTI)