Nem engedélyezte a spanyol legfelsőbb bíróság az előzetes letartóztatásban lévő katalán függetlenségi vezetőknek, hogy részt vegyenek a katalán parlament jövő heti alakuló ülésén - közölte a bíróság pénteken.

Oriol Junqueras, a leváltott katalán kormány volt elnökhelyettese, Joaquín Forn, egykori belügyi tanácsos, és Jordi Sánchez, aki a december 21-i választásokon nyert képviselői mandátumot, a politikai részvételhez való jog gyakorlására hivatkozva fordult a bíróságoz.

Pablo Llarena bíró szerint viszont ehhez egyáltalán nem szükséges személyes jelenlétük az új törvényhozás megalakulásánál, egyúttal a leendő parlament elnökségének hatáskörébe utalta, hogy döntsön arról: az előzetes letartóztatásban lévő politikusok átruházhatják-e szavazati jogukat vagy sem.

A parlament megalakulását követően ugyanis megkezdődik az elnökválasztási folyamat, amelyben döntő lehet a politikusok szavazata.

A két legnagyobb függetlenségi erő, az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) és a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) ismét Carles Puigdemont leváltott elnököt látná szívesen a poszton.

A két pártnak összesen 66 mandátuma van a 135 fős törvényhozásban, a többséghez 68 képviselő támogatása szükséges, vagyis jelenleg ezzel nem rendelkeznek.

Ráadásul képviselőik közül többen előzetes letartóztatásban vagy Brüsszelben vannak önkéntes száműzetésben, utóbbiak ellen letartóztatási parancs van érvényben Spanyolországban.

A katalán parlament harmadik függetlenségi pártja, a négy mandátummal rendelkező Népi Egység (CUP) egyelőre nem kötött megállapodást a többi függetlenségi párttal.

Junqueras és Forn ellen - ahogy a menesztette katalán kormány többi tagjával szemben is - lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt kezdeményezett eljárást az ügyészség az alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített függetlenségi folyamat, és a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt.

Jordi Sánchez, a Katalán Nemzetgyűlés (ANC) nevű politikai civil szervezet vezetője, vele szemben zendülés bűncselekményének gyanújával indult eljárás a katalán kormány gazdasági tanácsosának barcelonai hivatalánál történt szeptember 20-i éjjeli tüntetés miatt.

Az általuk szervezett és koordinált demonstráció idején az odabent házkutatást tartó spanyol csendőrök órákig nem tudták elhagyni az épületet a tiltakozó tömegtől, amely autóikat is megrongálta.

A spanyol büntető törvénykönyv a zendülést közrend elleni bűncselekményként nevesíti, szemben a magyarral, amely katonai bűncselekményként tartja számon. (MTI)