Világ
Szófiai csúcs: Az unió támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektíváját

Az Európai Unió (EU) egyértelműen támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektíváját, eltökélt szándéka, hogy a régió politikai, gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása érdekében minden szinten megerősítse és növelje szerepvállalását. A nyugat-balkáni partnerek pedig ismételten elkötelezik magukat a határozott stratégiai döntéseiket tükröző európai integráció mellett - jelentették ki az európai uniós és a nyugat-balkáni országok állam- illetve kormányfői Szófiában aláírt nyilatkozatukban csütörtökön.

A nyilatkozat szerint az EU egyebek mellett olyan fokozott segítségnyújtással kívánja segíteni a térség integrációs törekvéseit, amely a nyugat-balkáni partnerek által a jogállamiság, valamint a társadalmi-gazdasági reformok terén tett kézzelfogható előrelépésen alapul. Az EU támogatja a nyugat-balkáni partnerek azon kötelezettségvállalását is, hogy folytatják a jószomszédi viszony, a regionális stabilitás és a kölcsönös együttműködés megerősítését.

Mint írták, az eddig elért eredmények alapján a nyugat-balkáni partnerek ismételten elkötelezték magukat a határozott stratégiai döntésüket tükröző európai integrációs perspektíva, valamint az erőfeszítéseik és az egymásnak nyújtott kölcsönös támogatásuk fokozása mellett.

A nyilatkozat kitért a migráció kezelésére irányuló és a határigazgatás területén megvalósuló együttműködés elmélyítése is. Aláhúzták, hogy az EU és a Nyugat-Balkán több olyan biztonsági kihívással néz szembe, amelyek koordinált egyéni és közös fellépést kívánnak meg. Megállapították, hogy közös munkával hatékonyan képesek fellépni ezen kihívások kezelése érdekében, amelyet az illegális migrációs áramlatok megfékezése terén folytatott együttműködés sikere is bizonyít.

Hangsúlyozták, fokozni fogják a terrorizmus és a szélsőségesség elleni együttműködést, beleértve a finanszírozást, a radikalizálódást és a külföldi terrorista harcosok visszatérését is. A kiberbiztonság és a stratégiai kommunikáció területén folytatott fokozottabb együttműködés révén pedig közösen fognak küzdeni a félretájékoztatás és az egyéb hibrid tevékenységek ellen.

A nyilatkozat szerint az uniós vezetők egyetértettek abban, hogy elő kell segíteni, hogy a Nyugat-Balkánon piac- és beruházásbarát környezet jöjjön létre, ami gyorsabb haladást tesz lehetővé a digitális gazdaság, valamint - a párizsi klímamegállapodással összhangban - a fenntartható és éghajlatbarát társadalmak megvalósítása terén.

Az európai uniós és a nyugat-balkáni országok állam- és kormányfői alapvető fontosságúnak nevezték, hogy a kapcsolatok és a lehetőségek sűrű hálója jöjjön létre a régión belül és az EU-val ahhoz, hogy népeik és gazdaságaik közelebb kerüljenek egymáshoz, valamint fokozódjon a politikai stabilitás, a gazdasági jólét, továbbá a kulturális és társadalmi fejlődés.

Tusk: A térség integrációja elsődleges fontosságú az EU számára

A nyugat-balkáni országok integrációja elsődleges fontosságú az Európai Unió számára, amely a jövőben is a térség legmegbízhatóbb partnere marad - jelentette ki az Európai Tanács elnöke csütörtökön a szófiai EU-Nyugat-Balkán-csúcstalálkozó után.

Donald Tusk arról számolt be, hogy az ülésen az európai uniós és a nyugat-balkáni országok állam- és kormányfői megerősítették kölcsönös elkötelezettségüket a térség európai perspektívája iránt.

"Nincs más jövő a Nyugat-Balkán előtt, mint az Európai Unió, nincs alternatíva, nincs B-terv" - mondta Tusk a tanácskozást lezáró sajtótájékoztatón. "A térség szerves része Európának, és a közösségünkhöz tartozik" - tette hozzá.

Végezetül leszögezte: az összeköttetés javítását célzó, most bejelentett intézkedések nem alternatívái és nem is helyettesítői az EU bővítésének, pusztán arra szolgálnak, hogy a felek hatékonyabban használják ki az addigi időt.

Tusk az Irán ellen elrendelt amerikai szankciókról szólva aláhúzta: felhatalmazták az Európai Bizottságot, hogy fellépjen az európai érdekek sérülése esetén.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a brüsszeli testület péntek délelőtt aktiválni fogja azt az úgynevezett blokkoló rendeletet, amely megtiltja az európai vállalatok számára, hogy eleget tegyenek az Irán elleni amerikai szankcióknak, s amelynek értelmében nem ismerik el az amerikai büntetéseket kikényszeríteni hivatott bírósági ítéleteket.

Juncker az iráni atomegyezménnyel kapcsolatban kiemelte, hogy az EU-nak egészen addig eleget kell tennie vállalásainak, amíg Teherán is ezt teszi.

"Kötelességünk megóvni az európai vállalatokat az amerikai szankciók negatív hatásaitól. Cselekednünk kell, és ezért aktiváljuk az 1996-ban született blokkoló rendeletet" - mondta.

Kijelentette, arról is döntés született, hogy lehetővé teszik az Európai Beruházási Bank számára, hogy segítse az európai cégek iráni befektetéseit.

Jean-Claude Juncker beszélt emellett az amerikai elnök által az importált acélra és alumíniumra kivetett védővámokról, és hangsúlyozta, hogy az uniónak tartós mentességet kell kapnia ezek alól ahhoz, hogy kereskedelmi egyeztetések kezdődhessenek Brüsszel és Washington között. "Nem fogunk úgy tárgyalni, hogy Damoklész kardja lebeg a fejünk felett" - mondta.

Merkel: Nincs értelme csatlakozási céldátumokról beszélni az EU nyugat-balkáni bővítésével kapcsolatban

Angela Merkel német kancellár szerint nincs értelme csatlakozási céldátumokról beszélni az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésével kapcsolatban.

A politikus csütörtökön Szófiában az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó után sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva kifejtette: nem tartja helyesnek, hogy az Európai Bizottság 2025-ös céldátumot jelölt meg arra, hogy Szlovénia és Horvátország után a balkáni régió újabb államai csatlakozzanak a közösséghez, mert egy ország felvételét nem az idő, hanem a felkészülés előrehaladása határozza meg.

Mint mondta, nem az "időhorizont számít, hanem az, hogy mit sikerült elérni". Azt kell vizsgálni, hogy miként halad a jogállamiság érvényesítése és a korrupció elleni küzdelem, és milyenek a további keretfeltételek, például sikerül-e rendezni a határvitákat.

Horvátország és Szlovénia még mindig tárgyal a határokról, és "nem akarjuk, hogy ilyesmi a jövőben ismét előforduljon" - mondta Angela Merkel. Éppen ezért "nagyon jó hír", hogy Koszovó és Montenegró megállapodást írt alá a közös határokról, és a macedón-görög névvita rendezése is biztatóan alakul - tette hozzá.

Kiemelte: a csúcstalálkozón megerősítették, hogy a nyugat-balkáni bővítés közös cél, és a térség valamennyi országa - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Szerbia - előtt "ott áll az uniós csatlakozás világos perspektívája".

Kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy Németország támogatja-e, hogy Montenegró és Szerbia után Albániával és Macedóniával is kezdjék el a csatlakozási tárgyalásokat, és erről már a következő, júniusi EU-csúcson döntsenek. Mint mondta, az előkészületek még tartanak, és nap mint nap tapasztalható előrelépés. Macedónia esetében a Görögországgal folytatott névvitának is nagy jelentősége van - jegyezte meg. Rámutatott, hogy az ügyben a német kormány nem egyedül, hanem a szövetségi parlamenttel (Bundestag) együtt dönt, így ezt az egyeztetést is le kell még folytatni.

Az iráni atomprogramról kötött megállapodásról elmondta: a szófiai találkozón világossá vált, hogy az Egyesült Államok távozása ellenére
valamennyi uniós tagállam kiáll az egyezmény mellett.

A következő lépésben tárgyalásokat kezdenek Washingtonnal, valamint az egyezmény többi részesével azzal a céllal, hogy Irán továbbra is teljesítse a megállapodás előírásait.

A tárgyalások azokról az ügyekről is szólnak majd, amelyeket "mi is éppen úgy aggodalommal szemlélünk, mint az Egyesült Államok", köztük Irán rakétafejlesztési programjáról - tette hozzá a német kancellár.

Az Irán elleni amerikai szankciók esetleges EU-s kárvallottjainak támogatásáról kérdésre válaszolva elmondta: "nem tudunk, és nem is szabad illúziókat kelteni" az EU-s cégek teljes körű kárpótlásáról, de az elképzelhető, hogy a kis-, és a közepes méretű vállalkozások esetleges költségeit és veszteségeit meg lehet téríteni.

A transzatlanti viszony másik aktuális feszültségéről, az acélra és az alumíniumra kivetett amerikai védővámok ügyéről elmondta, hogy az állam-, és kormányfők tanácskozásán egyértelműen meghatározták a vámügyekben illetékes Európai Bizottság számára, hogy milyen álláspontot képviselhet a Washingtonnal folytatott tárgyalásokon.

Az EU-nak az az álláspontja, hogy állandó mentességet kell kapnia az amerikai védővámok alól. A mentességért cserébe hajlandó egyeztetést kezdeni négy ügyről; az ipari termékek piacához való kölcsönös hozzáférésről, a közbeszerzések piacához való kölcsönös hozzáférésről, a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításának, értékesítésének területén folytatott együttműködés továbbfejlesztéséről és arról, hogy az EU és az Egyesült Államok dolgozzon ki közös álláspontot a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformjáról - ismertette Angela Merkel.

Günter Verheugen: Népszerűtlen a nyugat-balkáni bővítés az EU-ban

Népszerűtlen az Európai Unióban a nyugat-balkáni bővítés ügye, és valószínűtlen, hogy a térségből újabb országok csatlakoznak a közösséghez a belátható időben - mondta Günter Verheugen, az Európai Bizottság volt bővítési biztosa egy csütörtöki interjúban.

Günter Verheugen a Szófiában zajló EU-Nyugat-Balkán csúccsal kapcsolatban a Südewestrundfunk (SWR) német regionális közszolgálati médiatársaságnak nyilatkozva kiemelte, hogy a Balkán nemcsak földrajzilag, hanem politikailag és kulturálisan is Európához tartozik, így az EU-ban lenne a helye, a térség újabb államainak csatlakozása mégsem olyan ügy, amely igazán megmozgatja, lelkesíti az EU-s állampolgárokat.

Éppen ellenkezőleg, a nyugat-balkáni bővítés folytatása igen népszerűtlen. Ha egy uniós tagország kormányfője mindenképpen el akarja veszíteni a következő választást, elég azt hajtogatni, hogy "fel akarom venni a balkáni országokat az EU-ba" - mondta a brüsszeli bizottság egykori biztosa.

A német szakember - volt politikus, jelenleg egyetemi oktató - szerint a Jugoszlávia széthullása révén lezajlott délszláv háború megmutatta, hogy a térséget nem szabad magára hagyni, különben nem lesz béke Európában. Ez volt a fő oka annak, hogy a térség országai előtt megnyitották az EU-csatlakozás kilátását. Az elképzelés az volt, hogy az uniós tagság lehetősége ösztönzi a reformokat, és a régió országai a csatlakozás révén könnyebben megoldják a szomszédsági konfliktusaikat.

Azonban a folyamat nem a reményeknek megfelelően alakult, "a frusztráció és csalódottság mindkét oldalon nagyon nagy" - mondta Günter Verheugen.

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság szerint Szerbia és Montenegró 2025-re készen állhat az uniós tagságra, azt mondta, hogy Montenegró esetében elképzelni is nehéz, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök miből vezeti le ezt a következtetést és "honnan vette ezt a dátumot", a térség többi államát tekintve pedig még egy körülbelüli dátumot sem lehet megjelölni a csatlakozásra.

Günter Verheugen 1999-től 2004-ig töltötte be az Európai Bizottság bővítési biztosi tisztséget, 2004 és 2009 között az iparért és a vállalatokért felelős biztos, egyben bizottsági alelnök volt. Jelenleg a német-lengyel határon, az Odera melletti Frankfurtban működő nemzetközi Viadrina Európa-Egyetem címzetes egyetemi tanára, az Európai tanulmányok szakirány oktatója. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Több mint 300 ezer menekült dolgozik Németországban - illusztráció
2018. AUGUSZTUS 21.
[ 12:04 ]
Az EU-tagállamok kikötőinek megnyitására szólított fel Danilo Toninelli olasz közlekedési miniszter vasárnap, hogy így osszák szét a Lampedusánál olasz vizeken négy napja veszteglő 177 menedékkérőt, akiknek a hajóját az olasz kormány ismét nem engedi kikötni. A menedékkérőket az olasz parti őrség Diciotti nevű...
2018. AUGUSZTUS 19.
[ 13:16 ]
A boszniai Szerb Köztársaság kormánya a hétvégén hatályon kívül helyezte az 1995-ös srebrenicai mészárlásról szóló jelentést, amelyet 2004-ben fogadott el az akkori kabinet - írta a helyi sajtó vasárnap. A kormány közölte: független nemzetközi bizottságot hoz létre, amely jelentést ír a szerb áldozatokról,...
2018. AUGUSZTUS 19.
[ 11:48 ]
Újabb erős, az első adatok szerint 6,3 erősségű földrengés rázta meg vasárnap az indonéziai Lombok szigetét.A földmozgás epicentruma Belanting városától délnyugatra volt, fészke pedig mintegy hét kilométeres mélységben - közölte az amerikai földtani intézet.A sziget keleti felén is érezni lehetett az erőteljes...
2018. AUGUSZTUS 19.
[ 8:59 ]
Beolvasás folyamatban