Világ
Újabb amerikai hadihajók keltek át a Tajvani-szoroson
Betűméret:             

Az amerikai haditengerészet és a parti őrség hajói keltek át a Tajvani-szoroson vasárnap - közölte az amerikai hadsereg, hangsúlyozva, hogy az átkeléssel demonstrálni kívánták Washington "elkötelezettségét az Indiai- és a Csendes-óceán térségének szabad és nyitott volta mellett".

Az Egyesült Államok a jövőben is közlekedni fog olyan légterekben és vizeken, ahol ezt a nemzetközi jog lehetővé teszi - áll a közleményben, amelyet a tajvani média is idézett hétfőn.

Az eset nagy valószínűséggel tovább élezi majd a feszültséget Kína és az Egyesült Államok között a Dél-kínai-tengeren, amelynek jelentős részét Peking saját területi vizének tekint.

A tajvani sajtó hangsúlyozta, hogy amerikai hadihajók kilenc hónap alatt most hatodszor keltek át a szoroson. Ez legutóbb február 25-én fordult elő, és Peking akkor a leghatározottabban elutasította az amerikai fél "provokációját", amely - mondták - sem a Tajvani-öböl békéjét, sem az amerikai-kínai kapcsolatok fejlődését nem szolgálja. Zsen Kuo-csiang, a kínai honvédelmi minisztérium szóvivője akkoriban azt mondta, hogy a kínai hadsereg a legmagasabb szintű készültséggel áll az amerikai haditengerészet akciói elébe. Hangsúlyozta: Tajvan Kína része, ezért a Tajvant érintő kérdések Kína szuverenitását és területi egységét érintő kérdések, melyek egyúttal az amerikai-kínai kapcsolatok legkritikusabb és legérzékenyebb fókuszpontjai is.

Az elmúlt években egyre gyakrabban gyakorlatoztak kínai harci gépek és hadihajók Tajvan térségében, és Peking diplomáciai eszközöket is bevetett, hogy csökkentse a sziget nemzetközi szövetségeseinek körét.

Az amerikai katonai hírszerzés közelmúltbeli jelentése szerint a kínai hadsereg jelentős fejlesztéseket végzett az elmúlt években, és a katonai modernizáció elsődleges oka Tajvan.

Washington nem áll ugyan hivatalos diplomáciai kapcsolatban Tajvannal, de kötelességének tekinti a sziget védelmét, melynek elsődleges fegyverbeszállítója. Az amerikai védelmi minisztérium adatai szerint 2010 óta Tajvan mintegy 15 milliárd dollár (4200 milliárd forint) értékben vásárolt fegyvereket az Egyesült Államoktól.

Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van, de Peking az "egy Kína elv" alapján saját területének tekinti.

Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált azt követően, hogy Caj Jing-ven, a függetlenség párti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát. (MTI)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A nagycsütörtök délelőtti krizmaszentelési misével kezdetét vette Rómában a húsvéti szent három nap, melynek szertartásait Ferenc pápa vezeti. Délután egy római börtön női rabjaival végzi a lábmosás szertartását. Az egyházfő a Szent Péter-bazilikában bemutatott misét a főoltárnál, ülve követte és felolvasta...
2024. MÁRCIUS 28.
[ 11:37 ]
Észak-Korea állambiztonsági miniszterével, Li Csangdevel tárgyalt Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a március 25-27. közötti phenjani látogatása során - közölte csütörtökön az SZVR sajtóirodája. A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint a felek megvitatták a nemzetközi...
2024. MÁRCIUS 28.
[ 10:25 ]
A technológiai hozzáférés korlátozása, az ipari és ellátási láncok megszakítása csak konfrontációhoz vezetne, és ezek a kísérletek nem fogják megállítani az ország előretörését - jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán Mark Rutte holland miniszterelnökkel való pekingi találkozója során. "A...
2024. MÁRCIUS 28.
[ 8:27 ]
Beolvasás folyamatban