Világ
Az uniós menekültkvótákkal kapcsolatos jogsértési eljárásról tárgyalt az Európai Bíróság

Az uniós menekültkvótákról szóló, kötelező jellegű határozat végre nem hajtása miatt Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal szemben megindított kötelezettségszegési eljárásokról tárgyalt szerdán az Európai Bíróság.

A luxembourgi meghallgatás az Európai Bizottság álláspontjának ismertetésével kezdődött, amely szerint elfogadhatatlanok az alperes kormányok jogi érvei.

A brüsszeli testületet képviselő Zuzana Maluskova perbeszédében kiemelte, hogy a precedens nélküli migrációs válsághelyzetre reagálva az uniós belügyminiszterek által létrehozott szolidaritási mechanizmus jogszerűségét már korábban megállapították, az nem vita tárgya.

Aláhúzta, hogy az érintett tagállamok érvelése nem elfogadható, miszerint a tanácsi határozat végrehajtása veszélyt jelentett volna a nemzetbiztonságra, ugyanis gondosan figyelembe vették a biztonsági aggályokat, a helyi hatóságok megfelelő indoklással megtagadhatták volna az egyes jelöltek áthelyezését.

Hozzátette, elutasítják azt az érvet, amelynek alapja, hogy a kérdéses intézkedés már nem volt végrehajtható a kötelezettségszegési eljárások megindítása után a határozat korlátozott, kétéves határideje miatt.

Rendkívül fontos, hogy az ítélet megerősítse azt az elvet, hogy a kötelezettségeknek eleget kell tenni, ez a közösségi jog érvényesülésének sarokköve. Ellenkező esetben a verdikt hátrányos érintené az uniós alapjogok tiszteletben tartását - mondta Maluskova, az Európai Unió alapját jelentő szolidaritás fontosságát emlegetve.

Fehér Miklós Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője a magyar kormány képviseletében leszögezte, hogy elfogadhatatlan és megalapozatlan az Európai Bizottság keresete.

Mint mondta, önkényesen, politikai megfontolások alapján, jogsértő módon kezdeményeztek eljárást az érintettek ellen, miközben más tagországok sem teljesítették kötelezettségeiket. Vannak olyan államok, amelyek a számukra előírt áthelyezéseknek mindössze 1-2 százalékát teljesítették, mégsem kerültek bíróság elé - mutatott rá, azon véleményének adva hangot, hogy bűnbakképzésről van szó.

Megjegyezte, hogy az áthelyezések alig több mint harmada teljesült, ha Csehország, Lengyelország és Magyarország maximálisan eleget is tesz a határozatnak, ezen arány akkor sem érné el a célkitűzések felét sem.

Kiemelte: amennyiben a törvényszék mégis elfogadhatónak ítéli a keresetet, az a magyar kormány álláspontja szerint akkor is megalapozatlan, mivel úgy véli, hogy a tagállamoknak jogukban áll elutasítani vagy korlátozni relokációs kötelezettségeiket, ha azok veszélyt jelentenek a belső biztonságra és a közrendre.

Az alapszerződés értelmében a nemzetbiztonság megőrzése az egyes tagországok kizárólagos feladata, másodlagos uniós jogi aktus nem vonhatja el ezt a hatáskört - jelentette ki a főosztályvezető.

"A kormány úgy látja, hogy a biztonsági és közrendi kérdések kezelése a konkrét időszakban kizárólag a határozat végrehajtásának mellőzésével volt lehetséges" - fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte egy esetleges elmarasztaló ítélet már csak a határozat időbeli hatályának lejárta miatt sem lenne értelmezhető.

Hasonló érvelést adott elő a lengyel kormány képviselője is, aki főként a biztonsági dimenzióról beszélt. Mint elmondta, országa kísérletet tett a végrehajtásra, de kiderült, ez esetben a hatóságok nem tudnák megfelelően garantálni a közrend és a belső biztonság megőrzésére vonatkozó feladataik ellátását, mivel az áthelyezésre váró menedékkérők személyazonosságát nehéz volt megállapítani, gyakran hamisított okmányokkal rendelkeztek, vagy még azzal sem, így nem voltak kizárhatók bizonyos kockázatok.

Bennfentes források szerint Eleanor Sharpston, az illetékes brit főtanácsnok akár már nyáron közzéteheti indítványát az ügyben, ezt követi majd az ítélet.

Az Európai Bizottság 2017 júniusában indított jogsértési eljárást a három ország ellen, amiért nem hajtották végre az eredetileg még 120 ezer, később mintegy 98 ezer Görögországban és Olaszországban tartózkodó menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus létrehozásáról szóló döntést.

A határozatot minősített többséggel, mások mellett Magyarország és Szlovákia tiltakozása ellenére fogadták el az uniós belügyminiszterek 2015 szeptemberében.

Veszélyesnek nevezte a román kormányfő, hogy Timmermans a 7-es cikk szerinti eljárással fenyegette meg Romániát

Helytelennek és veszélyesnek nevezte Viorica Dancila román miniszterelnök szerdán, hogy az Európai Bizottság (EB) első alelnöke a 7-es cikk szerinti eljárással fenyegette meg Romániát.

Dancila egy kampányrendezvényen az európai parlamenti választásokkal hozta összefüggésbe azt a hétfőn nyilvánosságra került levelet, amelyben Frans Timmermans, aki az európai szocialisták csúcsjelöltje is, jogállamisági eljárást helyezett kilátásba Románia ellen, ha hatályba lépteti a büntetőjog áprilisban elfogadott módosításait.

"Csalódott vagyok. Kilenc évig voltam EP-képviselő, több bizottságot láttam, de ilyesmivel nem találkoztam. Nekem politikai indíttatású lépésnek tűnik, hogy (Timmermans) két héttel a választások előtt ilyen levelet küldjön a román kormánynak" - méltatlankodott a román szociáldemokrata miniszterelnök.

Hozzátette: a bukaresti parlamentet a román választók hatalmazták fel arra, hogy törvényeket hozzon, a kormány pedig nem avatkozott be a büntetőjog módosításába és nem is kérhetik ezt tőle.

A román kormányfő szerint az EB által 12 éve megfigyelés alatt tartott Romániával szemben Brüsszel kettős mércét alkalmaz. Dancila a többi uniós polgárral azonos elbánást sürgetett a román állampolgároknak.

"Mindannyian, akik Európa-pártiak vagyunk, azt akarjuk, hogy Európa erős és egységes legyen. Ehhez azonban bizalmat kell ébresztenünk a tagországok, köztük Románia polgáraiban, hogy valamennyiüket korrekt, egyenlő bánásmódban részesítik" - hangoztatta Dancila.

A szankciókat korábban is kilátásba helyező Timmermans a román vezetőknek múlt hét végén küldött levelében első ízben fenyegette meg Romániát a 7-es cikk szerinti eljárással. Úgy értékelte: a büntetőjog áprilisban megszavazott módosításaival a román parlament gyakorlatilag büntetlenséget biztosít az elkövetőknek egy sor - köztük korrupciós - bűncselekmény esetében.

Frans Timmermans szerint a jogállamisági eljárás azt az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (CVM) váltaná fel, amellyel az EB a romániai igazságügy helyzetét tartja megfigyelés alatt a 2007-es tagfelvétel óta.

A román kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Pártnak (PSD) már régóta feszült a viszonya a bukaresti igazságügyi reformot bíráló európai pártcsaládjával. Az európai szocialisták az EP-választási kampány idejére felfüggesztették kapcsolatukat a PSD-vel. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Theresa May bejelentette lemondását - illusztráció
2019. MÁJUS 24.
[ 13:05 ]
Orbán Viktor magyar kormányfő megtagadja az Európai Uniót (EU) - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság távozó elnöke a Bild című német lapnak adott interjújában. A kereszténydemokrata luxemburgi politikus a Bild pénteki számában kivonatosan, a hírportálján részletesen ismertetett interjúban kiemelte,...
2019. MÁJUS 24.
[ 12:30 ]
Az exit poll jelentések szerint a Frans Timmermans vezette szociáldemokraták nyerték a legtöbb mandátumot a hollandiai Európai Parlamenti választáson. A párt körülbelül 18%-ot szerzett és így 5 képviselői helyre számíthat. Az Európai Bizottság alelnöke ezt úgy értékelte, hogy a hollandok még hisznek az...
2019. MÁJUS 24.
[ 10:54 ]
Pénteken adhatják le szavazataikat a választásra jogosultak Írországban arra, hogy kik képviseljék az országot 2024-ig a strasbourgi Európai Parlamentben (EP), ezzel párhuzamosan pedig Csehországban is kinyitnak a szavazóhelyiségek, ahol két napig tart a választás. Az újabb ciklus elején az Egyesült Királyság európai...
2019. MÁJUS 24.
[ 8:45 ]
Beolvasás folyamatban