Világ
A koszovói előrehozott választás végleges eredményei szerint is az Önrendelkezés nyert

Egy hónappal az előrehozott választások után a koszovói választási bizottság nyilvánosságra hozta a voksolás végleges eredményeit, és ezek megerősítik az előzetes adatokat, amelyek szerint az október 6-i voksolást az Albin Kurti vezette ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) nyerte meg.

A választási bizottság adatai szerint a 120 tagú törvényhozás 32 helyét szerezte meg a Vetevendosje. A második helyen az eddig szintén ellenzéki Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) végzett 29 megszerzett mandátummal.

A két párt már egy hónappal ezelőtt, az előzetes eredmények ismertetése után megkezdte a koalíciós tárgyalásokat, amelyek ugyan még nem zárultak le, de az már szinte biztosra vehető, hogy Koszovó következő miniszterelnöke Albin Kurti lesz. A politikus bejelentése szerint legfeljebb két héten belül megkezdődhet a kormányalakítás, de ígérete szerint legkésőbb az év végéig új kormánya lesz a balkáni államnak.

Az eddigi kormánykoalíció nagyobbik pártja, a Koszovói Demokrata Párt (PDK) 25 parlamenti helyet szerzett, Ramush Haradinaj távozó miniszterelnök Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja és koalíciós partnerei pedig 14 mandátumot kaptak. A Behgjet Pacolli külügyminiszter vezette Szövetség az Új Koszovóért (AKR) és partnerei nem jutottak be a 120 tagú parlamentbe.

A koszovói alkotmány értelmében száz képviselői hely az albánoknak jár, míg 10-10 garantált mandátumot kapnak a szerbek és a többi kisebbség tagjai. A Belgrád által támogatott Szerb Lista a szerb kisebbségi voksok több mint 90 százalékát zsebelte be, így mind a tíz fenntartott helyet ennek a pártnak a képviselői tölthetik be.

A részvételi arány a végleges eredmények szerint 44,7 százalékos volt, ami majdnem négy százalékponttal magasabb, mint a két és fél évvel ezelőtti előrehozott parlamenti választásnál volt.

Az előrehozott választásra azért volt szükség, mert Ramush Haradinaj miniszterelnök július közepén lemondott, ugyanis a koszovói háborús bűnöket vizsgáló - hágai székhelyű - különleges bíróság gyanúsítottként idézte be. A kormányfő azzal indokolta lemondását, hogy nem akart miniszterelnökként a bíróság elé állni. Első meghallgatásán megtagadta a válaszadást. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A migránsok európai szétosztásáról szóló máltai megállapodás új országokkal történő bővítését szorgalmazta Giuseppe Conte olasz miniszterelnök Angela Merkel német kancellárral közösen tartott római sajtótájékoztatóján, hétfőn este. Angela Merkel örömét fejezte ki, hogy Ursula von der Leyen, az Európai...
2019. NOVEMBER 11.
[ 22:53 ]
A parlamenti választáson győztes Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) elveti a nagykoalíció létrehozását, és nem akar a katalán és baszk szeparatista pártok támogatásától függeni a kormányalakításnál - derült ki José Luis Ábalos, a párt szervezeti titkárának helyzetértékeléséből hétfőn Madridban. A...
2019. NOVEMBER 11.
[ 17:49 ]
Szíriában 2021-ben általános választást tartanak, amelyen bárki jelöltetheti majd magát, aki csak akarja - ígérte Bassár el-Aszad szíriai elnök az orosz RT állami televízió által hétfőn sugárzott interjújában. Aszad, aki másfél éve nem nyilatkozott külföldi médiának, azt mondta, hogy a szíriai konfliktus a...
2019. NOVEMBER 11.
[ 15:26 ]
Beolvasás folyamatban