Világ
Ismét a jogállamiság helyzetéről vitáznak majd az Európai Parlamentben

Megint Magyarország és Lengyelország kerül terítékre holnap, holnapután az Európai Parlamentben. Nem nehéz kitalálni, hogy újra a jogállamiság helyzetéről tartanak vitát. Másfél éve egyszer már kimondta az EP, hogy be kell vetni az uniós atomfegyvert Magyarország ellen – azóta is húzódik az eljárás. Az európai baloldal szerint nem hogy javult volna, hanem inkább romlott a helyzet Magyarországon, ezért újra vitáznak egyet. Az eredmény pedig többek szerint borítékoló. A fideszes EP-képviselők szerint azért támad a balliberális oldal, mert a magyar kormány nemet mond a bevándorlásra – hangzott el az M1 Híradójában.

Továbbra is aggasztja a szocialista képviselőket a magyar és a lengyel jogállamiság helyzete. Frakciójuk kezdeményezésére rendeznek szerdán politikai vitát a témában. A baloldali politikusok szerint bár már tart Magyarországgal szemben az uniós atomfegyvernek is nevezett 7-es cikk szerinti eljárás, azonban az ügyet kezelő Európai Tanácsnak határozottabban kellene fellépnie.

„Ami Magyarországon történik, az tarthatatlan! Semmi sem változott azóta, hogy a 7-es cikk elindításáról szavaztunk. A kormány olyan lépéseket tett, amelyekkel gyengíti az Országgyűlést és a politikai ellenzéket is, ezt el kell utasítanunk. A vitában azt várjuk az Európai Bizottságtól, hogy világosan és határozottan foglaljon állást, mi is történik Magyarországon” – hangsúlyozta Iratxe García Pérez, szocialista EP-frakcióvezető.

Hatalmas ünneplésbe kezdett 2018 szeptemberében az európai parlamenti képviselők egy része, miután elfogadták a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentést, vagyis kimondták, hogy be kell vetni Magyarország ellen a legszigorúbb büntetést, a hetes cikkely szerinti eljárást. A dokumentum szerzőjét, a holland zöldpárti politikust állva tapsolták meg támogatói. Képviselőtársai örömükben megsimogatták, megpuszilták és megölelték Judith Sargentinit.

„Magyar ügyben a parlament szerepe lezárult” – hangsúlyozta az újabb vita kapcsán Hidvéghi Balázs. A fideszes EP-képviselő hozzátette, sok képviselő azonban arra törekszik, hogy tovább bővítse az Európai Parlament szerepét az eljárásban.

Hidvéghi: Bosszúhadjárat, amiért nemet mondtunk a bevándorlásra

„Volt egy korábbi vita, volt a Sargetini-jelentés, valóban, most már a Tanácsban folyik ez az eljárás, nincs a parlamentnek formális szerepe. Ez ellentétes a szerződéssel, de mégis azon igyekeznek, azt próbálják elérni, hogy a parlamentet bevonják, a parlamentben meghallgatások legyenek és a parlamenti küldöttség is ott tudjon lenni a tanácsi üléseken, ami egy abszurdum” – mondta Hidvéghi Balázs, fideszes EP-képviselő.

Hozzátette: a bevándorláspárti baloldal folyamatosan napirenden akarja tartani a Magyarországgal, vagy Lengyelországgal kapcsolatos ügyeket, amiért ezek az országok nemet mondtak az elmúlt években a bevándorlásra.

Az európai ügyekért felelős uniós miniszterek legutóbb tavaly december közepén tartottak meghallgatást a Magyarországgal szemben indított 7-es cikk szerinti eljárás részeként.

Varga Judit igazságügyi miniszter a meghallgatás után azt mondta: bebizonyosodott, ha az unió a jogállamiságot féltené, akkor az eljárást már rég le lehetett volna zárni, hiszen a magyar delegáció minden kérdésre kimerítő válaszokat adott.

Nincs aktualitása a vitának

„Jogilag nem sok értelme van a vitának, de politikailag generálhat változásokat. Ez a vita tulajdonképpen egy politikai alku eredménye, ezt kérték a szocialisták decemberben a máltai jogállamisági vitáért cserébe. Azt az Európai Néppárt erőltette, ez kellemetlen perceket okozott a szocialista frakciónak, cserébe most a Néppártnak akarnak kellemetlen perceket okozni. Aktualitása lényegében nincs, háttere van. Az Európai Parlament baloldali- és liberális képviselői elégedetlenek azzal, ahogy a 7-es cikk szerinti eljárás a tanácsban zajlik, nem tartják elég hatékonynak, és nem tetszik nekik az sem, hogy az Európai Parlament nem vehet részt szerződés szerint ezeken a tárgyalásokon. Többször próbálkoztak már, de eddig mindegyik próbálkozásuk kudarcot vallott, most megpróbálkoznak egy parlamenti határozattal is” – mondta Baraczka Eszter, az M1 tudósítója.

„Horvátország a negyedik soros elnökség, amelyiknek foglalkoznia kell a Magyarország elleni 7-es cikk eljárásával. Ausztria és Románia nem foglakozott vele érdemben, Finnország két meghallgatást tartott, de előrelépés akkor sem történt. A horvátok időt kérnek, megpróbálnak egyeztetéseket folytatni a felekkekl, és a hónap végén igyekeznek megmondani, hogy milyen lépésekre szánják el magukat. Azt sem zárják ki, hogy szeretnék lezárni június végéig az eljárást. Kérdés, hogy sikerül-e nekik, hiszen az Európai Bizottság illetékes biztosa kijelentette, hogy ha az eljárás nem zárul le, az Európai Parlament baloldalának és a liberálisoknak is hasznot hozhat. A magyar kormány szerint az lenne a helyes, ha a horvátoknak sikerülne ezt a vitát józan mederbe terelni” – tette hozzá.

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Németországban immár harmadik napja regisztráltak ezernél több új koronavírus-fertőzöttet: az elmúlt 24 órában 1122-vel bővült a fertőzöttek, és tizenkettővel a halálos áldozatok száma - tájékoztatott a Robert Koch német közegészségügyi intézet (RKI) szombaton. Velük együtt 215 336 fertőzöttje és 9195...
2020. AUGUSZTUS 8.
[ 11:49 ]
Peking és Teherán Donald Trump amerikai elnök, Moszkva pedig Joe Biden, a demokraták várható elnökjelöltje meggyengítését szeretné elérni - jelentette ki William Evanina, az amerikai Országos Elhárítási és Biztonságpolitikai Központ (NCSC) igazgatója egy péntek délután nyilvánosságra hozott közleményében. Az...
2020. AUGUSZTUS 8.
[ 7:55 ]
A világon 19 296 761 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 720 074, a gyógyultaké pedig 11 682 733 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szombat reggeli összesítése szerint. Egy nappal korábban 19 091 446 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 714 767, a gyógyultaké...
2020. AUGUSZTUS 8.
[ 7:50 ]
Beolvasás folyamatban