Világ
Erdogan mecsetté alakíttatja a Hagia Sophiát

A török elnök a UNESCO tiltakozásával sem törődve elrendelte a világhírű épület mecsetté alakítását.

Recep Tayyip Erdogan török elnök rendeletet adott ki pénteken a Hagia Sophia egykori ortodox székesegyház mecsetté alakítására, röviddel azt követően, hogy a török legfelsőbb közigazgatási bíróság a nemzetközi felszólítás ellenére semmisnek minősítette az épület múzeummá alakításáról szóló, 1934-es minisztertanácsi döntést.

Erdogan a szöveget hivatalos Twitter-oldalán is közzétette. A rendelettel a világörökséghez tartozó isztambuli épület megnyílt a muszlim közösségi imádkozások előtt, irányítása pedig a török vallásügyi hivatalhoz került.

A bíróság szerepét betöltő Államtanács (Danistay) a határozatát azzal indokolta, hogy a Hagia Sophia annak az alapítványnak a tulajdona, amely 1453-ban az akkori Konstantinápolyt meghódító II. Mehmed szultán nevét viseli, és az épületet "mecsetként bocsátottak a társadalom szolgálatára". A Hagia Sophiát mecsetként jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, minősítése jogilag nem is változtatható meg a testület szerint.

A múzeum ismételten mecsetté alakítását célzó kérelmet 2016-ban egy konzervatív török egyesület nyújtotta be az Államtanácshoz. Az ügy egyetlen tárgyalásán, idén július 2-án a per érintettjeit hallgatták meg, az egyesület ügyvédjét, az állam jogi képviselőjét és az államfői hivatal jogi irodájának képviselőit. Az egyesület ügyvédje azzal érvelt, hogy a Hagia Sophia II. Mehmed szultán személyes tulajdona, és ezt a tulajdonjogot 1934-ben a kabinet figyelmen kívül hagyta. Az egyesület azt is állította, hogy az 1934-es dokumentumon Musztafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítójának aláírása hamisított.

A szóban forgó egyesület 2005-ben egyszer már fordult ezzel az igénnyel az Államtanácshoz, amely akkor elutasította az eljárást, mondván, hogy nem talált jogellenességet abban, hogy a Hagia Sophiát múzeumként használják.

A jelenlegi iszlamista-konzervatív kormány, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 18 évvel ezelőtti, 2002-es hatalomra jutása óta egyes vallásos csoportok időről időre felvetették a Hagia Sophia mecsetté alakításának lehetőségét, amelyet olykor az ország vezető politikusai is megtámogattak nyilatkozataikkal.

Az Államtanács mostani határozatának előzménye, hogy május végén, a Konstantinápoly bevételének 567. évfordulóján tartott kormányzati megemlékezés keretében egy Korán-részlet is elhangzott az épületben, ami a görög kormány rosszallását váltotta ki. Athén szerint zavaró és elítélendő volt, hogy a Hagia Sophiát nem múzeumi célokra használták. Ankara az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy az épület sorsáról a törökök szuverén joga dönteni, és jelezte: az Államtanács döntése alapján fognak eljárni a kérdésben.

I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka június végén megdöbbentőnek és elszomorítónak nevezte, hogy Törökország tervbe vette a Hagia Sophia mecsetté alakítását.

Július elején Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is megszólalt az ügyben. Sürgette Ankarát, hogy hagyja meg az egykori bizánci építésű ortodox bazilikát múzeumnak, és ne alakítsa át mecsetté. Kirill orosz ortodox pátriárka a napokban ugyanerre szólította fel a török vezetést. Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos az Európai Parlament pénteki plenáris ülésén kijelentette: a Hagia Sophiának meg kell őriznie jelenlegi semleges státusát, minden más rendelkezés Isztambul toleranciáját és nyitottságát ásná alá.

Tiltakozások minden oldalról

Pénteken az UNESCO szintén arra szólította fel Törökországot, hogy ne hozzon olyan döntést, amely "alááshatná" a világörökség részét képező, egyetemes értékű épület jövőjét.

A Hagia Sophia, törökül Ayasofya 1935 óta múzeum, és Isztambul egyik legkiemelkedőbb turistalátványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt. Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az oszmán vezetők dzsámivá alakíttatták át a katedrálist. A 20. században Musztafa Kemal Atatürk, a modern Törökország atyja múzeummá alakíttatta át az épületet, amely a fiatal köztársaság világi jellegét volt hivatott hangsúlyozni. A műemlék 1985 óta szerepel az UNESCO világörökségi jegyzékén.

Washington "csalódott" az isztambuli Hagia Sophia mecsetté alakítása miatt - hangoztatta Morgan Ortagus, az amerikai külügyminisztérium szóvivője pénteken kiadott közleményében. Morgan Ortagus mindazonáltal leszögezte: az amerikai kormányzat "tudomásul veszi a török kormány azon kötelezettségvállalását, hogy minden látogató számára garantálja a belépést" a mecsetté alakított egykori székesegyházba.

A Hagia Sophiának meg kell őriznie jelenlegi semleges státusát, minden más rendelkezés Isztambul toleranciáját és nyitottságát ásná alá - jelentette ki Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos az Európai Parlament pénteki plenáris ülésén, azzal kapcsolatban, hogy a török vezetés az épületet ismét mecsetté alakítja.

Hozzátette: a Hagia Sophia a vallások és kultúrák közötti párbeszéd szimbóluma.

"2010-ben, amikor Isztambul az Európa kulturális fővárosa címet kapta, Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta, hogy a metropolisz egy igazi európai város. Tíz év után is azt várjuk az elnöktől, hogy ezt tiszteletben tartsa" - hangsúlyozta a görög Szkínász. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A romániai országos rendőr-főkapitányság közölte, hogy az elmúlt három napban ellenőrizte a műtrágyával kereskedő cégeket, és több mint 8000 tonna nem megfelelően tárolt ammónium-nitrátot foglalt le. Az ellenőrzésre azután került sor, hogy Bejrútban mintegy 180 személy halálát és óriási kárt okozott 2700...
2020. AUGUSZTUS 14.
[ 17:31 ]
Horvátországban második napja rekordmértékű az új fertőzöttek száma, és a fiatalok a koronavírus legfőbb terjesztői - közölte a válságstáb pénteken. A testület jelentése szerint csütörtökön 208-cal nőtt, és elérte a 6258-at a megfertőzöttek száma. Két új haláleset történt, így a járvány halálos...
2020. AUGUSZTUS 14.
[ 16:31 ]
Montenegró szombaton megnyitja határait a Szerbiából, Bosznia-Hercegovinából, Albániából, Észak-Macedóniából érkezők előtt, közölte dr. Boban Mugoša, a montenegrói Közegészségügyi Intézet igazgatója. A belépéshez valószínűleg negatív PCR-tesztre vagy szerológiai ELESA tesztre lesz szükség, mondta Mugoša és...
2020. AUGUSZTUS 14.
[ 10:13 ]
Beolvasás folyamatban