Kultúra
Szennyes diadal - Magyarirtás Szenttamáson 1944/45-ben
Bemutatták Temerinben Pintér József monográfiáját

A zentai Magyar Művelődési Intézet által a közelmúltban jelent meg Pintér József: Szennyes diadal című monográfiája, amely 560 oldalon keresztül világítja meg a szenttamási magyarság 1944/45-ös tragédiáját. A könyvet tegnap este mutatták be a temerini Lukijan Mušicki Művelődési és Tájékoztatási Központ képtárában.

A szerzőt Molnár Tibor, a zentai Történelmi Levéltár főlevéltárosa, a könyv előszavának szerzője, valamint Csorba Béla, író, néprajzkutató, egyetemi főlektor méltatta.

Mint elhangzott, anyaga összegyűjtésén és kéziratán Pintér József közel két évtizedet dolgozott. A könyv a szerző kitartó, aprólékos, minden mozzanatra kiterjedő kutatómunkájának a gyümölcse. Levéltári adatok mellett felbukkantak benne a felbecsülhetetlen visszaemlékezések, tanúvallomások is. Széles, aprólékos képet ad a szenttamási történésekről.

A szerző elmondása szerint specifikus a hely, ahol kutatott, ugyanis a sajkásvidéki magyarság után Szenttamáson követelt legtöbb áldozatot a partizán rémuralom.

– A nép még ma is érzi, hordozza magával ezt a feszültséget, ami akkor nyomot hagyott benne, mert szinte nincs család, akinek rokona, családtagja, barátja ne veszett volna oda. A magyarság számarányához viszonyítva Szenttamáson volt a legnagyobb a népirtás. Az, hogy nem jutott a sajkásvidékiek sorsára, csak annak köszönhető, hogy ott több magyar élt, mint az egész Sajkásvidéken. Annyi embert egyik napról a másikra nem lehetett föld alá tenni. 1960-ban kerültem oda. Rengeteg mindent hallottam, amit suttogva beszéltek az ottani magyarok. Néhány helytörténeti munkát is elolvastam, abból egy-kettő volt magyar, a többi szerb. Az irritált a legjobban, hogy ez az időszak minden helytörténeti munkában kimaradt. Ezért kezdtem el kutatni, de a félelmek miatt jó tizenöt évig tartott, majd ezt követően a kiadás nehézségei még öt évet követeltek. Örömmel tölt el, hogy egy húsz éves munka napvilágot látott, ami persze nem tökéletes, mert sem a történelmi, levéltári és más publikációkban, de még a népi emlékezetben sem lehet ötven év után pontos adatokat feltárni az áldozatok identitása kapcsán. A helyzet hozza azt, hogy lehet, hogy a könyvben vannak olyanok, akik nem épp ott lettek kivégezve. Nem csak az az áldozat, akit kivégeztek, áldozatok az özvegyek, árvák, akik megmaradtak utánuk, szinte vagyon nélkül – hangzott el.

Pintér József könyve megírását követően sem áll le a munkával. Már megkezdte a péterrévei adatok kutatását, ugyanis ott született és ott élte át ezt a borzalmas időszakot.

Ádám Csilla

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Dubravka Đukanović A vajdasági római katolikus templomok architektúrája (1699–1939) című kötete került bemutatásra pénteken, 2020. február 21-én a Verseci Kultúrközpontban. A kötetet Virág Gábor, a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója méltatta. A kötet szerzőjét, Dubravka Đukanovićot pedig Zoran Đekić...
2020. FEBRUÁR 24.
[ 15:34 ]
Meghalt életének 84. évében Csukás István, a nemzet művésze - közölte Facebook-oldalán az Újszínház. Az alkotót az Emberi Erőforrások Minisztériuma mellett saját halottjának tekinti a közmédia is, amelynek csatornáin műsorváltozással emlékeznek Csukás Istvánra. Csukás Istvánt hétfőn, gyors lefolyású...
2020. FEBRUÁR 24.
[ 11:31 ]
Az évek folyamán a citerások "zarándokhelyévé" vált Muzslya, ahol immár 16. alkalommal tartották meg a Szilasi-napot, a citerajáték ünnepét, a citerások találkozóját, amellyel a citeramuzsika népszerűsítésén fáradoznak, és egyúttal emléket állítanak Szilasi Mihály egykori neves citerásnak, aki egyedi...
2020. FEBRUÁR 23.
[ 13:30 ]
Beolvasás folyamatban