Kultúra
Szennyes diadal - Magyarirtás Szenttamáson 1944/45-ben
Bemutatták Temerinben Pintér József monográfiáját

A zentai Magyar Művelődési Intézet által a közelmúltban jelent meg Pintér József: Szennyes diadal című monográfiája, amely 560 oldalon keresztül világítja meg a szenttamási magyarság 1944/45-ös tragédiáját. A könyvet tegnap este mutatták be a temerini Lukijan Mušicki Művelődési és Tájékoztatási Központ képtárában.

A szerzőt Molnár Tibor, a zentai Történelmi Levéltár főlevéltárosa, a könyv előszavának szerzője, valamint Csorba Béla, író, néprajzkutató, egyetemi főlektor méltatta.

Mint elhangzott, anyaga összegyűjtésén és kéziratán Pintér József közel két évtizedet dolgozott. A könyv a szerző kitartó, aprólékos, minden mozzanatra kiterjedő kutatómunkájának a gyümölcse. Levéltári adatok mellett felbukkantak benne a felbecsülhetetlen visszaemlékezések, tanúvallomások is. Széles, aprólékos képet ad a szenttamási történésekről.

A szerző elmondása szerint specifikus a hely, ahol kutatott, ugyanis a sajkásvidéki magyarság után Szenttamáson követelt legtöbb áldozatot a partizán rémuralom.

– A nép még ma is érzi, hordozza magával ezt a feszültséget, ami akkor nyomot hagyott benne, mert szinte nincs család, akinek rokona, családtagja, barátja ne veszett volna oda. A magyarság számarányához viszonyítva Szenttamáson volt a legnagyobb a népirtás. Az, hogy nem jutott a sajkásvidékiek sorsára, csak annak köszönhető, hogy ott több magyar élt, mint az egész Sajkásvidéken. Annyi embert egyik napról a másikra nem lehetett föld alá tenni. 1960-ban kerültem oda. Rengeteg mindent hallottam, amit suttogva beszéltek az ottani magyarok. Néhány helytörténeti munkát is elolvastam, abból egy-kettő volt magyar, a többi szerb. Az irritált a legjobban, hogy ez az időszak minden helytörténeti munkában kimaradt. Ezért kezdtem el kutatni, de a félelmek miatt jó tizenöt évig tartott, majd ezt követően a kiadás nehézségei még öt évet követeltek. Örömmel tölt el, hogy egy húsz éves munka napvilágot látott, ami persze nem tökéletes, mert sem a történelmi, levéltári és más publikációkban, de még a népi emlékezetben sem lehet ötven év után pontos adatokat feltárni az áldozatok identitása kapcsán. A helyzet hozza azt, hogy lehet, hogy a könyvben vannak olyanok, akik nem épp ott lettek kivégezve. Nem csak az az áldozat, akit kivégeztek, áldozatok az özvegyek, árvák, akik megmaradtak utánuk, szinte vagyon nélkül – hangzott el.

Pintér József könyve megírását követően sem áll le a munkával. Már megkezdte a péterrévei adatok kutatását, ugyanis ott született és ott élte át ezt a borzalmas időszakot.

Ádám Csilla

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Az idén is lesz Kanizsai Írótábor - illusztráció
2020. AUGUSZTUS 4.
[ 16:54 ]
Ernest Hemingway kiadott művei tele vannak pontatlanságokkal, amelyekért elődlegesen a szerkesztők és a betűszedők a felelősek - állítja egy szakértő. A Nobel-díjas amerikai író kéziratainak jelentős részét a bostoni John F Kennedy Elnöki Könyvtár és Múzeum őrzi. A 20. századi amerikai irodalom kutatója, Robert W...
2020. AUGUSZTUS 3.
[ 19:59 ]
Elhunyt 92 éves korában Leon Fleisher világhírű amerikai zongorista, aki egy betegség miatt évtizedeken át csupán bal kézzel játszott. A zenész rákbetegségben halt meg vasárnap - írja a bbc.com. Fleisher 1928-ban született San Franciscóban, szülei Kelet-Európából emigráltak az Egyesült Államokba. Négyévesen kezdett el...
2020. AUGUSZTUS 3.
[ 10:04 ]
Hetvenhat éves korában meghalt Alan Parker angol filmrendező, forgatókönyvíró és producer, nevéhez olyan filmek fűződnek, mint az Evita, a Fame vagy a Bugsy Malone - adta hírül a BBC News honlapja. Alan Parker a Brit Filmtanács elnöke és a brit rendezők céhének alapító tagja volt. Hosszas betegség után pénteken hunyt...
2020. JÚLIUS 31.
[ 21:27 ]
Beolvasás folyamatban