Kultúra
Szennyes diadal - Magyarirtás Szenttamáson 1944/45-ben
Bemutatták Temerinben Pintér József monográfiáját

A zentai Magyar Művelődési Intézet által a közelmúltban jelent meg Pintér József: Szennyes diadal című monográfiája, amely 560 oldalon keresztül világítja meg a szenttamási magyarság 1944/45-ös tragédiáját. A könyvet tegnap este mutatták be a temerini Lukijan Mušicki Művelődési és Tájékoztatási Központ képtárában.

A szerzőt Molnár Tibor, a zentai Történelmi Levéltár főlevéltárosa, a könyv előszavának szerzője, valamint Csorba Béla, író, néprajzkutató, egyetemi főlektor méltatta.

Mint elhangzott, anyaga összegyűjtésén és kéziratán Pintér József közel két évtizedet dolgozott. A könyv a szerző kitartó, aprólékos, minden mozzanatra kiterjedő kutatómunkájának a gyümölcse. Levéltári adatok mellett felbukkantak benne a felbecsülhetetlen visszaemlékezések, tanúvallomások is. Széles, aprólékos képet ad a szenttamási történésekről.

A szerző elmondása szerint specifikus a hely, ahol kutatott, ugyanis a sajkásvidéki magyarság után Szenttamáson követelt legtöbb áldozatot a partizán rémuralom.

– A nép még ma is érzi, hordozza magával ezt a feszültséget, ami akkor nyomot hagyott benne, mert szinte nincs család, akinek rokona, családtagja, barátja ne veszett volna oda. A magyarság számarányához viszonyítva Szenttamáson volt a legnagyobb a népirtás. Az, hogy nem jutott a sajkásvidékiek sorsára, csak annak köszönhető, hogy ott több magyar élt, mint az egész Sajkásvidéken. Annyi embert egyik napról a másikra nem lehetett föld alá tenni. 1960-ban kerültem oda. Rengeteg mindent hallottam, amit suttogva beszéltek az ottani magyarok. Néhány helytörténeti munkát is elolvastam, abból egy-kettő volt magyar, a többi szerb. Az irritált a legjobban, hogy ez az időszak minden helytörténeti munkában kimaradt. Ezért kezdtem el kutatni, de a félelmek miatt jó tizenöt évig tartott, majd ezt követően a kiadás nehézségei még öt évet követeltek. Örömmel tölt el, hogy egy húsz éves munka napvilágot látott, ami persze nem tökéletes, mert sem a történelmi, levéltári és más publikációkban, de még a népi emlékezetben sem lehet ötven év után pontos adatokat feltárni az áldozatok identitása kapcsán. A helyzet hozza azt, hogy lehet, hogy a könyvben vannak olyanok, akik nem épp ott lettek kivégezve. Nem csak az az áldozat, akit kivégeztek, áldozatok az özvegyek, árvák, akik megmaradtak utánuk, szinte vagyon nélkül – hangzott el.

Pintér József könyve megírását követően sem áll le a munkával. Már megkezdte a péterrévei adatok kutatását, ugyanis ott született és ott élte át ezt a borzalmas időszakot.

Ádám Csilla

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Magyarországi és határon túli színházak vezetői, színművészei közreműködésével videováltozat készült Tolcsvay László és Bródy János szerzőpáros Jöjj, Kedvesem című dalából. A rövid, alig négyperces, az összetartozásról szóló költemény első hallásra szerelmes dalnak tűnik, mert az is. A határon túli,...
2020. MÁJUS 28.
[ 20:41 ]
Bár a 73. cannes-i filmfesztivált a koronavírus-járvány miatt a megszokott formájában nem tartják meg, a hivatalos versenyprogramba beválogatott mintegy 50-60 film listáját a seregszemlét megelőző, az interneten élőben követhető hagyományos párizsi sajtótájékoztatójukon jövő szerdán bejelentik a szervezők. "Úgy...
2020. MÁJUS 28.
[ 19:15 ]
Egy évvel, 2021 halasztják a törökbecsei Gyöngyösbokrétát és Durdinót, így döntött a Fesztiváltanács és a helyi szervezők. Minf fogalmaztak, tették mindezt főként azokra a tényekre alapozva, hogy a legtöbb néptáncegyüttes és népzenei csoport az idei produkciójukkal és összeállításukkal legelőbb október...
2020. MÁJUS 28.
[ 9:58 ]
Beolvasás folyamatban