Kultúra
Magyarkanizsa: Bemutatták Csorba Béla könyvét
Betűméret:             

A proverbiumok, a délvidéki magyarság szólás- és mondásvilágába nyújt betekintést a temerini Csorba Béla író, újságíró Ez olyan mondás című könyve, amellyel a magyarkanizsaiak tegnap este ismerkedhettek meg.

A József Attila Könyvtár olvasótermében megtartott könyvbemutató házigazdája Vörös Anna, az intézmény megbízott igazgatónője volt, aki elmondta, hogy tulajdonképpen egy hiánypótló könyvről van szó, hiszen ilyen szöveggyűjtemény Vajdaságban eddig még nem látott napvilágot.

“Nagyon sok hasonló anyaországi kiadvány már a könyvtárak polcain van, amelyek azért különböznek ettől, még akkor is, ha ugyanakkor hasonlóságot is fel lehet fedezni közöttük. De ez a miénk, ez valóban a miénk. Igaz, hogy elsősorban temerini szólások, mondások, közmondások, proverbiumok találhatók Csorba Béla könyvében, lévén, hogy ő maga is Temerinben él, de egészen biztos, hogy a kanizsaiak is ráismernek többségükre, hiszen ha némi eltéréssel is, a legtöbb mondást mi is használjuk mindennapjainkban és használja a magyarság tartományunk egész területén. Nagyon érdekes a könyv, elolvastam az elejétől a végéig, ami csak azért furcsa egy kicsit, mert szótár formában szerkesztett kiadványról van szó, amit ugye általában nem szokott végigolvasni az ember, de a nyelvi színessége, gazdagsága nem hagyta, hogy letegyem, mielőtt a végére érnék.”

Többen is foglalkoztak Vajdaságban ezzel a témával a korábbi évtizedekben, közöttük elsősorban a már sajnos megboldogult dr. Papp György tanár úr, aki éppen magyarkanizsai volt, és nagyszerű, ehhez a témához kapcsolódó tanulmányok egész sorát tette le az asztalra. Azt hiszem valamennyien örülnénk, ha gazdag hagyatékából munkái nyomtatott formában is napvilágot látnának. Ide sorolható Rajsli Ilona professzor asszony is, aki ugyancsak tanulmányokban foglalkozott ezzel a nyelvészeti területtel. Az azonban ennek ellenére igaz, hogy gyűjteményes formában, egységes korpuszként ez az első ilyen kiadvány Vajdaságban, hallottuk Csorba Bélától.

“Természetesen elsősorban Temerinre koncentráltam, de ezt nem úgy kell elképzelni, hogy csak a specifikus, csak Temerinre vonatkozó anyagot tartalmazza. Ezt nagyon nehéz is volna behatárolni, hiszen, nem szabad elfelejteni, hogy az említett műfajok tulajdonképpen a folklór részei és ugyanaz vonatkozik rájuk, mint akár a népdalokra, népmesékre, más folklór műfajokra, nevezetesen az, hogy változatokban terjednek. Vannak tehát olyan megnyilvánulási formái, amelyek közismertek országosan, vagy egy adott vidéken, vagy éppen két szomszédos faluban. De olyan sajátos mondások is vannak, amelyek valóban csak egy-egy adott településen ismertek és használatosak. A forrásom maga a temerini magyarság volt. Már egyetemistaként elkezdtem feljegyezni ezeket a szólásokat, mondásokat, az utcán, a piacon, a kocsmában, ahol éppen meghallottam. Kezdetben persze csak a magam örömére, később azonban már bizonyos tudományos célzattal is, aminek ez a könyv lett az eredménye. Mi, folkloristák azt szoktuk mondani, hogy a mai magyar folklórnak két eleven megnyilvánulási formája van. Az egyik a vicc, amely folyamatosan teremtődik újra, a másik pedig a proverbiumok, a szólások és mondások világa. A szólások is újrateremtődnek, hiszen a mai fiatalok is alkotnak olyanokat, amelyeket apáink, nagyapáink nem értenének. Hogy élő példát is említsek: azt hiszi magáról, hogy ő a helikopter. Apáink, nagyapáink nyilván nem tudnák hova tenni ezt a szólást, mert fogalmuk se lenne, mi fán is terem az a helikopter. Vagy egy másik: úgy elveri, mint Tarzan a majmát. Ezzel is csak az tudna valamit kezdeni, aki megélte a hangosfilm világát és látta ezeket a filmeket. Én a könyvembe fiatal adatközlők szólásait és mondásait is betettem, hiszen azok is mai magyar nyelvünk részét képezik” - nyilatkozta a szerző.

A megmosolyogtató, megnevettető, olykor szolíd, olykor pajzán szólások következtében a könyvbemutató igazán hangulatosra sikeredett. Esetenként a hallgatóság is mondott magyarkanizsai szólásokat, de elmondta azokat is, amelyek a könyvben leírtak “magyarkanizsaiasított” változata.

Csorba Béla könyve nagyszerű fogadtatásra talált a Tisza-parti városban, a magával hozott, a könyvbemutató után dedikált példányok az utolsó szálig gazdára találtak, nem is jutott mindenkinek.

A könyvbemutató szervezője a Regionális Kreatív Műhely és a József Attila Könyvtár volt.

Bödő Sándor

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Dávid Csilla és Németh Andrea munkáinak érdekes párosításából született meg A vizuális művészet médiumai című kiállítás az újvidéki Mihajlo Pupin sugárút 9. alatti (SULUV) Galériában, a Vajdasági Képzőművészek Egyesületeinek Szövetsége és a székvárosi Európa Kollégium együttműködési programjának...
2022. DECEMBER 4.
[ 21:16 ]
Elhunyt Cservenák Pál történész, helytörténész, egykori újságíró, szerkesztő, főszerkesztő. Az általános iskolát Topolyán, a gimnáziumot Szabadkán végezte el. 1967-ben az Újvidéki Egyetem BTK Történelem Tanszékén diplomázott. 1966 és 1973 között a zentagunarasi általános iskola tanára, 1974-től 1976-ig a...
2022. DECEMBER 3.
[ 11:39 ]
A Kijev melletti Hosztomelben levágták és elvitték a világhírű brit graffiti-művész egyik házfalra festett alkotását. A tetteseket, akik levágták a falszigetelésnek azt a részét, amelyen a graffiti volt, őrizetbe vették. Banksy november közepén megerősítette, hogy az elmúlt hetekben több falfestményt is készített...
2022. DECEMBER 3.
[ 8:17 ]
Beolvasás folyamatban