Kultúra
Magyarkanizsa: Emléktáblát avattak Koncz István szülőházán

Másodszor avattak emléktáblát hétfőn annak a Karađorđe utca 70 alatti háznak a falán, ahonnan Koncz István minden reggel elindult ügyvédi irodája felé, hogy világi foglalkozásából eredő kötelezettségeinek eleget tegyen. A másodszori táblaavatót az tette indokolttá, hogy az első, bronzból készült táblát egyszerűen ellopták, alig néhány nappal azután, hogy kikerült a ház falára.

A költőt naggyá tevő versek viszont nem az ügyvédi irodában, hanem éppen ott, az egészségháznak átellenben lévő sarokházban születtek, a szülői házban, ahol élt és alkotott. A most felavatott emléktábla a költő kettős jubileuma apropóján készült, mivel az idén jegyezzük Koncz István születésének 80. és halálának 20. évfordulóját. Az írótársak nevében Bordás Győző, a Vajdasági Írók Egyesületének elnöke mondott beszédet.

„Amennyiben vannak ennek a városnak emblematikus figurái, márpedig vannak, akkor egyik közülük kétségtelenül Koncz István költő és ügyvéd barátunk, aki 80 évvel ezelőtt született itt, Magyarkanizsán, itt élte le egész életét, és itt is halt meg, immáron kerek húsz esztendeje, és aki olyan szellemi hagyatékot örökített az egykori jugoszláviai, mára már csak a vajdasági magyar irodalomra, amely csakis európai mértékkel mérhető. Ne higgyék, hogy túlzok, hiszen Koncz István megvalósította azt, amit Kosztolányi Dezső annak idején úgy fogalmazott meg, hogy „a vers érzéki csoda”. (…) Köszönet Virág Ibolyának, Koncz István szellemi hagyatéka gondozójának, hogy a régi emléktábla vakablakként világra meredő helyére új emléktáblát készíttetett, és azért is, hogy engem, az íróegyesület elnökét kért fel az avató beszéd megtartására. Annak az egyesületnek az elnökét, amelyben annak idején Bányai János, Faragó Kornélia és személyem javaslatára Koncz Istvánról irodalmi díjat is létrehoztunk a vajdasági kisebbségek nyelvén íródott művek jutalmazására, amelyet eddig a mi nyelvünkön megjelenő írók közül olyan jelentős személyek nyerték el, mint Losoncz Alpár, Böndör Pál, Maurits Ferenc vagy Harkai Vass Éva. (…) Noha Koncz Istvánnak valójában csak három verseskötete jelent meg, mégis kétszeres Híd-díjas költő, ami azzal magyarázható, hogy nyolcszor, tízszer több kritika és tanulmány jelent meg verseiről, mint köteteinek száma. (…) Számára a költészet igazi eszköze a szó. A szó, amely sokszor elakad, megtorpan, amely iránt kételyeket lehet támasztani megfigyelhetően - és ez már a versírás technikájához tartozik - váratlanul és meglepetésszerűen. (…) Koncz költészete mindenekelőtt gondolati, amelyben a költő állandóan küzd valamivel, mert a gondolat mélységét, funkcióját kutatja. Már a korai verseiben is megfigyelhető volt, hogy az otthon és a táj az, ami motiválja, és ezen belül keresi a rendet, és nyilván hivatásánál fogva a törvényt is. Számomra a Tisza-versei költészetünk legnemesebb tájversei, amelyekről Szeli István nyilatkozott úgy, hogy akárcsak a nagy elődöknél, Petőfinél, Juhász Gyulánál vagy Adynál, az adott korszak szellemével és gondolatvilágával azonosítható.

Az emléktáblát ezúttal is Virág Ibolya helyeztette ki a költő szülőházának falára.

„Meg kellene becsülnünk az értékeket, akár szellemi, akár tárgyi vonatkozásban, mert például én el tudtam volna képzelni, hogy ez a ház, amire most másodszor is felkerült az emléktábla, emlékház legyen. Én ezt a lehetőséget Koncz István halála után felkínáltam az akkori önkormányzatnak, de nem kaptam rá választ. (…) Megtettem ezt a következő önkormányzat esetében is, akkor már kijöttek, megfelelő szakemberek elvégezték a szükséges felméréseket, de ezzel le is állt a dolog, nem kaptam róla semmilyen tájékoztatást. Végtelenül sajnálom, hogy így történt, mert én megelégedtem volna egy emlékszoba kialakításával is, a ház többi részével az önkormányzat rendelkezhetett volna. (…) Itt vagyunk, húsz évvel a fiatalon, nem egész hatvan évesen elhunyt költő halála után, ezért a kettős évforduló okán azt is javasoltam az önkormányzatnak, hogy 2017-et nyilvánítsa Koncz István-emlékévvé, és ebben a vonatkozásban kértem némi anyagi támogatást is az emléktábla elkészítésére. Szomorú, de válasz sem az önkormányzattól, sem a helyi közösségtől, sem a megszólított intézményektől, de a támogatásra felkért vállalkozóktól sem érkezett. Mégis lett emléktábla, amit végül is egy olyan – neve elhallgatását kérő – vállalkozó finanszírozott, aki nem is volt az eredetileg felkértek között. (…) Bárhogy is történt, azt hiszem, örülnünk kell, hogy legalább részben sikerült megvalósítani az elképzelésünket, de nem csak ezért, hanem azért is, mert így a hozzánk érkező idegenek is egyre inkább láthatják, milyen kincsekkel rendelkezünk mi, hiszen Koncz Istvánon kívül még akadnak jó néhányan, akikre valamennyien felnézhetünk” - nyilatkozta Virág Ibolya az emléktábla avatója után.

Az emléktábla átadásán Koncz István verseiből a Temerinben élő, Magyarkanizsáról elszármazott Kollár Mária, nyugalmazott magyar nyelv és irodalom szakos tanár olvasott fel részleteket. A táblát Koncz István tisztelői, író- és költőtársai jelenlétében Bordás Győző és Virág Ibolya avatta fel. A táblán látható versidézet sok mindent elárul Magyarkanizsa nagy költőjéről, akinek szobra, Dobó Tihamér-Cigonya festőművész barátja társaságában már hosszú évek óta díszíti a város főterét:

„Én tudom: embernek lenni nehezebb a nagy béke idején is, mint hősnek...”


Bödő Sándor

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Luxemburg: Az Ostrom nyerte a CinEast filmfesztivál közönségdíját - illusztráció
2018. OKTÓBER 22.
[ 12:08 ]
Valódi kórusünnepet tartottak ma este Zentán, ugyanis idén a Lisieux-i Kis Szent Teréz-emléktemplom adott otthont a Vajdasági Magyar Kórusok XIX. Találkozójának, amelyet a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, Zenta község önkormányzata, a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ és a Cor Jesu Kamarakórus közösen...
2018. OKTÓBER 21.
[ 22:28 ]
A művésztelepen készült festményekből összeállított válogatással és alkalmi műsorral emlékeztek meg a 9+1 Nemzetközi Művésztelep megalakulásának negyvenedik évfordulójáról Bácskossuthfalván. A telepet 1978 májusában alapította meg 9 festő – Ács József, Benes József, Gyurkovics Hunor, Novák Mihály, Petrik Pál,...
2018. OKTÓBER 21.
[ 21:02 ]
Szenteleky Kornél író, költő, műfordító születésének 125. és halálának 85. évfordulójáról emlékeztek meg szombaton szülőfalujában, Szivácon.A Szenteleky Napok rendezvényen művelődési műsorral és tárlatokkal is várták az érdeklődőket, valamint kiosztották a Szenteleky-díjat és a Bazsalikom Műfordítói Díjat...
2018. OKTÓBER 21.
[ 16:17 ]
Beolvasás folyamatban