Kultúra
A Nemzeti Színház a nemzet színháza
Vidnyánszky Attila, a budapesti Nemzeti Színház vezérigazgatója volt a szabadkai VM4K vendége
Betűméret:             

Vidnyánszky Attila Kárpátalján született, ahol még hivatásos színház sem létezett. Drámapedagógus édesanyja műkedvelő társulatot szervezett, s a Ludas Matyival járták a falvakat. Attilának testalkatából kifolyólag Döbrögi szerepe jutott. Mégis megkedvelte a színjátszást. Azonban egészen Kijevbe kellett mennie, hogy rendezőnek tanulhasson. Azután a sors mégis úgy hozta, hogy véletlenek folytán egy zentai produkció indítsa el a karrierjét. Erről mesélt a szabadkai VM4K közönségének csütörtökön este, a beszélgetőtársa pedig Verebes Ernő volt, aki egyébként a munkatársa a Nemzeti Színházban.

Vidnyánszky Attila a Kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt, amikor 1991 nyarán egy furcsa felkérést kapott Zentáról. Konkrétan arról volt szó, hogy egy kísérleti produkció rendezőasszisztense legyen. A Szentivánéji álomot akarták színpadra vinni. Utazás előtt egész éjjel a szöveggel foglalkozott, s amikor Szabadkára ért, akkor közölték vele, hogy nem asszisztens lesz, hanem rendező, s nem a Szentivánéji álomot fogja rendezni, hanem a Mandragórát, Niccolo Machiavelli művét. Zentán nyolc fura alak várta. Itt ismerkedett meg Magyar Attilával, Wischer Johannal… Az előadás végül olyan jól sikerült, hogy nemzetközi visszhangja lett, s ennek köszönhette ismertségét.

Egy évre rá, 1992-ben alapító igazgatója lett a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színháznak, majd 1993-ban felkérték, hogy legyen az intézmény művészeti vezetője, napjainkban pedig főrendezőként segíti a színház munkáját.

Vidnyánszky Attila elmondta, hogy Ukrajnában a rendszerváltás környékén engedett fel egy rövid időszakra a kisebbségellenes légkör. Ekkor alapíthatták meg a színházat is, de mire összejött a társulat, már ismét a régi szelek fújtak. Azóta ilyen légkörben kénytelenek működni.

A Nemzeti Színház vezérigazgatója a sajtónak is adott egy rövid interjút, s természetesen elsőként vajdasági kapcsolatairól kérdeztük.

- Szívesen jövök Vajdaságba amiatt is, mert Zentán volt az első egész estés rendezésem. A határon túli régiókból verbuválódott össze a nyolc színész, a nyolc fiú. Magyar Attilával, Wischer Johannal is innen datálódik a kapcsolatunk, illetve Verebes Ernővel is. Ez egy nagyon szép történet volt, utána még Újvidéken is rendezhettem három előadást egymás után.

A Nemzeti Színház igyekszik odafigyelni a külhonra, évente 30-40 előadást játszanak ezeken a területeken. Vidnyánszky nagyra értékeli a vajdasági színjátszást.

- Nagyon jó minőségű színházak vannak a Vajdaságban, komoly társulatok komoly programmal és igyekezettel, hogy ne csak szórakoztatóipar jellegük legyen, hanem igazi művészetet műveljenek, komoly dialógust alakítsanak ki azzal a közeggel, amelyben léteznek. Az Újvidéki Színháznak parádés előadásai voltak az utóbbi évadokban, úgyhogy csak gratulálni tudok hozzájuk. Egyébként minden évben megmutatkoznak a vajdasági színházak a Nemzetiben. Ott ünnepeltük a vajdasági színházak közül az Újvidéki Színháznak és a Zentai Magyar Kamaraszínháznak is a születésnapját. Folyamatos tehát a jelenlét és az együttgondolkodás.

- Most éppen mivel foglalkozik?

- Most éppen Rocco és fivérei címmel kezdtem egy új rendezést, június elején lesz a bemutatója. Illetve közeleg a nemzetközi fesztiválunk, a MITEM, amelyre 14 ország színházai jönnek el. Ezen tavaly részt vett az Újvidéki Színház is.

- Mi a véleménye, vannak-e jó kortárs drámák? Esetleg vajdasági is?

- Nagyon nagy probléma, hogy nem olyan számban születnek új darabok, ahogyan szeretnénk. Az nem titok, hogy az én vezető dramaturgom Verebes Ernő zentai író, költő, zeneszerző, tehát van egy ide figyelés is és állandó keresgélésben vagyunk. Hiányérzetem van, ha az elmúlt 5 évet nézem. Nem sikerült egy olyan darabbal gazdagítani a magyar drámairodalmat, amely stabil szereplője volna a repertoároknak. Dolgoznunk kell még ezen sokat. Rengeteg szöveg születik, én hetente négy-öt darabot kapok. Olyan, amelyiket szívesen beemelnék a repertoárba, már jóval kevesebb van.

Természetesen megkérdeztük Verebes Ernőt, a VM4K beszélgetős estjének alkalmi moderátorát, egyébként a budapesti Nemzeti Színház dramaturgját, hogy mi a véleménye, miért nincsenek igazán jó kortárs magyar darabok?

- Az a keresztmetszet, ami van, és amit ismerek, az egyfajta kornyomat. Ha a kor olyan amilyen, nyilvánvaló, hogy ezek a darabok viselnek egy fajta - nem negatív értelemben mondom - stigmát. Mert be is kell, hogy mutassák ezt a helyzetet. Nagyon furcsa, de az például igaz, hogy kortárs magyar vígjáték nincs, tehát derűs darabok nincsenek. Ilyen formán picit megerőltető a dolog, de folytonosan kutatunk ilyenek utána, hogy valami fényhordozó is legyen.

- Vajdaságban is vannak próbálkozások. Milyen szinten művelik a drámaíróink ma a szakmát?

- Vannak nagyon jó drámáink, mert rendszeresen részt veszek a szabadkai felolvasó színház ünnepségein és ez jó. Most látok egyféle derűt, ami most kezd megszületni. Úgy látszik, hogy kilábaltunk a pszichikai krízisből és néhány fiatal szerző nagyon perspektív, és szabadon képes hozzáállni a munkához mindenféle leterheltség nélkül, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy lesznek még jó darabok.

Németh Ernő
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Ada Község Önkormányzata és a Vadvirág Hagyományápoló Kör – a Szentháromság Római Katolikus Plébánia, Ada Község civil szervezetei és művelődési, oktatási intézményei, továbbá a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet támogatói és szakmai partnersége mellett –...
2024. MÁRCIUS 25.
[ 15:21 ]
Elhunyt 80 éves korában Eötvös Péter Szent István Renddel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, zenepedagógus, a magyar és nemzetközi kortárs zene kiemelkedő alakja - tudatta a család vasárnap az MTI-vel. A tájékoztatás szerint Eötvös Pétert türelemmel viselt, hosszan tartó betegség után...
2024. MÁRCIUS 24.
[ 13:17 ]
Sziveri János emléknapot rendezett tegnap a költő nevét viselő Művészeti Színpad, immár 31. alkalommal gyűltek össze a költő ismerősei, tisztelői, hogy születésnapjához közeledve emlékezzenek rá. Két helyszínen koszorúztak. Elsőként Sziveri János mellszobránál mondott méltató beszédet Mák Andrea, a muzslyai...
2024. MÁRCIUS 24.
[ 11:55 ]
Beolvasás folyamatban