Kultúra
Zenta: Bemutatták a Veremidő – Magyarok a királyi Jugoszláviában (1918–1941) című kötetet

Ünnepélyes keretek között mutatták be ma este a zentai Alkotóházban a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet Délvidéki Soroló elnevezésű sorozatának nyolcadik kötetét, amely Veremidő – Magyarok a királyi Jugoszláviában (1918–1941) – Cikkek, tudósítások, helyzetjelentések a kisebbségi életről címmel jelent meg, és a benne található szövegeket Mák Ferenc irodalomtörténész, társadalomtörténész, kutató válogatta, valamint ő írta a jegyzeteket és a bevezető tanulmányt is.

A rendezvény kezdetén Gondi Martina, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, akik között mások mellett jelen volt mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, majd Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének osztályvezetője, tudományos főmunkatársa beszélt a kötetről, amely elmondása szerint hatvanegy dokumentumot tartalmaz, amelyek több téma köré csoportosulnak, és ezek közül a gazdasági élet, a közösségépítés és az oktatásügy kapott legnagyobb teret benne. Kifejtette, a kötetben egy olyan kétarcúság jelenik meg, amelynek lényege, hogy az a veszteségnarratíva is szerepet kap benne, miszerint Mák Ferenc az az ember, aki az utóbbi tíz évben a 18–19. századi délvidéki magyar irodalom kialakulásával foglalkozott, és közben egy új világot fedezett fel, azt a Bács-Bodrog vármegyei, Torontál vármegyei világot, amelyben ott a helyi lap, ott vannak a főgimnáziumok, ott van a magyar állam működése, és amelyben nem pusztán kukoricatáblákból áll a Vajdaság, hanem van benne egy olyan helyi társadalom is, mint Magyarország bármely más vármegyéjének vagy városának világában. Hozzátette, ehhez a világhoz képest, amely a századfordulótól kezdve rohamosan polgárosul, egyfajta visszaesés is tapasztalható, hiszen ez egy olyan társadalom, amelyben a magyarság több mint húsz százaléka analfabéta, ahol az érettségizettek nyolcvan százaléka elhagyta a térséget. Úgy fogalmazott, ez az a régió, amely a magyar kisebbségek történetében nem bír kultúrfölénnyel a többségi nemzettel szemben, hanem egy szűk százhatvan-száznyolcvan fős nagybirtokos réteg mellett alapvetően a cselédség és a szegényparasztság határoz meg, majd részletesen is kitért azoknak a kérdéseknek a taglalására, amelyek a kötet kapcsán felvetődtek benne.

Mák Ferenc elmondta, rettenetesen bántotta az, amit még iskolás korában megpróbáltak belé nevelni, nevezetesen, hogy ezen a vidéken nem történt semmi, és ezért kezdte el kutatni az adott korszakot. Mint mondta, már korábban is foglalkozott nemzet újjászületésével a Délvidéken az 1867-es kiegyezést követő évtizedekben, ami a kedvenc korszakává vált. Leszögezte, 1867 és 1918 között százötven olyan írót, történészt és tudóst számolt össze, akiknek legalább egy kötete megjelent, de voltak köztük olyanok is, akik igazán kiteljesedett életművet tudhattak magukénak, ami azt bizonyítja, hogy nem igaz, hogy nem volt kultúra, nem igaz, hogy nem volt alkotó ember, nem igaz, hogy nem volt a korabeli polgári társadalomnak önmagáról alkotott képe, illetve történelmi jövőképe. Ezt követően jött az 1918-as összeomlás és az 1920-as trianoni katasztrófa, amelyeket követően minden, ami intézményes formában működött a Délvidéken, teljesen megsemmisült, magyarázta, hozzátéve, mindaz, ami 1918 és 1920 után kezdődött és 1941-ig tartott, mind egyéni kezdeményezés és vállalás eredménye volt, ugyanis intézményes formában ebben az időszakban nem létezett közösségi élet.

A korszak néhány jellemző vonásának ismertetését követően köszönetet mondott a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetnek és mgr. Hajnal Jenőnek, amiért ez a sorozat létrejöhetett, és annak nyolcadik köteteként a Veremidő is napvilágot láthatott, majd örömének adott hangot annak kapcsán, hogy már a sorozat következő három kötetének a terve is megszületett.

H. A.
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
Garai László
2019. MÁJUS 14. [ 9:48 ]

A szerb király alá került Bács-Bodrog, Torontál, Szerém, valamint kisebb részben Baranya és Temes vármegyék 1918 előtti története a vidék polgárosodásáról, a feudalizmusból való gyors kilábalásáról szólt, az eltelt évszázad pedig a visszaesésről, szándékos leépítésről, tönkretételről - lévén hogy a Karagyorgyevics dinasztia is meg az önigazgatásos szocializmus is alapvetően oszmán-török mentalitást, balkáni életmódot, életvitelt kényszerített mindenütt (YU) a birtokába került vidékekre.


Elhunyt Vrábel János - illusztráció
2019. MÁJUS 24.
[ 6:10 ]
A ma már halott, fehér emberek által létrehozott kultúra egy bűnös ideológián alapszik, amit teljes egészében el kell törölni. Egy mondatban talán így lehetne megfogalmazni azt a gondolkodásmódot, ami Nyugaton ütötte fel a fejét. Az Egyesült Államokban például az országalapítók közül is eltávolították néhány...
2019. MÁJUS 23.
[ 21:21 ]
Kamarakiállításon mutatja be péntektől Pierre-Auguste Renoir Fekvő női akt (Gabrielle) című festményét a Szépművészeti Múzeum; a magyar kormány támogatásával megvásárolt remekmű a gyűjtemény elmúlt 100 évének legértékesebb szerzeményezése. Az 1903-ban festett akt 12,3 millió dollárért (3,5 milliárd forint)...
2019. MÁJUS 23.
[ 15:21 ]
A több mint 1100 éves szláv írásbeliség jelentőségét mutatja be Kiss Ilona grafikusművész kiállítása, amely csütörtökön nyílik meg a Szerb Kulturális Központ galériájában. A C.& M. 1100 MC címet viselő tárlat Szent Cirill és Metód ünnepnapja alkalmából nyílik meg és a több mint 1100 éves szláv...
2019. MÁJUS 22.
[ 17:21 ]
Beolvasás folyamatban