Kultúra
Döme Szabolcs és Oláh K. Tamás átvette a Sinkó-díjat
„Minden szöveg megírása más szempontból kihívás”
Betűméret:             

Döme Szabolcs és Oláh K. Tamás alkotók az utóbbi két év Sinkó Ervin Irodalmi Díját vette át ma az újvidéki Bölcsészettudományi Kar kék termében a Fejbunker című novelláskötetért és a Kifulladás után című verseskötetért. Az elismerések ünnepélyes átadását a pandémia miatti helyzet késleltette.

Sinkó Ervin irodalmár, egyetemi tanár végrendelete értelmében a díj minden évben azt a vajdasági fiatalt illeti meg, aki magyar nyelven megjelent önálló irodalmi művével, vagy huzamosabb időn át folytatott irodalmi, illetve tudományos tevékenységével kiemelkedő munkát hozott létre. Az első Sinkó Ervin-díj 1970-ben Podolszki József, a legutóbbi 2019-ben Bíró Tímea kezébe került – tudtuk meg dr. Toldi Éva tanszékvezetőtől, aki a Sinkó Ervin Alapítvány által 1970-ben létrehozott vajdasági irodalmi díj jelentőségéről szólt a díjátadó ünnepség bevezetőjében.

A bíráló bizottság – dr. Utasi Csilla (elnök), dr. Horváth Futó Hargita és Kocsis Lenke – a 2020. évi díjat Döme Szabolcsnak, a zEtna Kiadó gondozásában megjelent Fejbunker című novelláskötetéért ítélte oda.

A Sinkó-díjas íróról és második novelláskötetét dr. Horváth Futó Hargita tanárnő méltatta. Kiemelte, hogy a 15 novella filozófiai, társadalomelméleti és pszichológiai kérdéseket boncolgat, az egyén és a közösség, az én és a másik, a nő és a férfi közötti kapcsolatot problematizálja. A szövegekben rendre megjelenik az eredeti látvány és a képmás, az önmegismerés, a másolat, a torzítás kérdéskörét exponáló tükör motívuma, s ezek az elbeszélések görbe tükröt tartva lehangoló képet festenek a 21. századi társadalomról is.

A díjazott szerző, Döme Szabolcs 1988-ban Zentán született. Általános iskolába Felsőhegyen és Zentán járt. A Zentai Gimnáziumban érettségizett. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén végezte tanulmányait. 2018-ban Gion Nándor Alkotói Támogatásban részesült. Kötete: A felhő neve (novellák, zEtna Kiadó, 2017), Fejbunker (novellák, zEtna Kiadó, 2020). 2013-ban eredeti hangú kisprózáért Kilátó-díjban részesült, 2018-ban elnyerte a Gion Nándor alkotói támogatást. Publikált a Híd, a Létünk folyóiratokban.

A Sinkó díj bizottsága döntése alapján a 2021. évi díjat Oláh K. Tamás vette át Kifulladás után című verseskötetéért, amely a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában jelent meg. Dr. Utasi Csilla méltatásában rámutatott, hogy a címében Jean-Luc Godard filmjét megidéző verseskönyvben az újhullámos fekete-fehér filmek érzelmi jelentést hordozó látványelemeihez hasonló képek sorából bontakozik ki a vágy és az intimitás lehetőségét, helyzetét érzékenyen megjelenítő költői világ.

A Sinkó Ervin-díjjal kitüntetett alkotók a Vajdaság Ma hírportál olvasóinak nyilatkozták.

Döme Szabolcs:

– Szakemberek döntöttek a Fejbunker díjazása mellett. Olyan személyek, akik a munkájuk során irodalommal, szövegekkel, szövegelemzésekkel foglalkoznak, vagyis a véleményükre oda kell figyelni, mert számít nekik az irodalom. Jó érzés, hogy a könyvet Sinkó-díjra érdemesnek találták. Ezt a díjat biztatásként tudom értelmezni, amit ugyan az eddigi szövegek alapján ítéltek oda, viszont a még el nem végzett alkotói feladatok teljesítésére ösztönöz.

Jelenleg a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetben dolgozok. Sok, különféle munkakörben kipróbálhatom magam, dolgozunk a Vamadián (Vajdasági Magyar Digitális Adattár), a könyvtárban és a művelődésszervezésben is vannak feladataim: jövő héten például három könyvbemutatónk is lesz (Zentán, Temerinben és Óbecsén), amelynek a koordinálása az én dolgom. Mostanában örömet általában az olyan tevékenységek jelentenek, amelyek során összpontosíthatom a figyelmemet, ezért kiszakítanak a multitasking üzemmódból: kerékpározás, origami, jegyzetelés, kertészkedés, egy elmélyült beszélgetés vagy az olvasás – J. D. Salinger: Kilenc történet című rövidpróza-gyűjteményét olvasom éppen, ajánlom a novellakedvelő olvasók figyelmébe, remek könyv. Kihívást az írás jelent számomra, hogy valamilyen úton-módon olyan szövegeket tudjak írni, amelyekkel hellyel-közzel elégedett lehetek. Ezen dolgozok mostanság. Az írást mint tevékenységet nehéz röviden jellemezni. Számomra általában nehéz, küzdelmes dolog. Minden szöveg megírása más és más módon kihívás. Mindig megkönnyebbülök, ha befejezek valamit. Kicsit olyan, mint a fogorvosnál. Szenvedős, szükségszerű, félelmetes, de miután túl vagyok rajta, és minden rendben van, megnyugvást érzek – átmenetileg.

Oláh K. Tamás:

– A költészet volt az első önkifejezési forma, mellyel még középiskolásként kezdtem el kísérletezni, aztán a színházművészet fokozatosan háttérbe szorította a verseket. A Kifulladás után szövegeit gyakorlatilag tíz év alatt, hosszú kihagyásokkal írtam meg. Mindig visszataláltam a lírához, amikor szükségem volt rá, és a pandémia magánya és furcsa nyugalma adta meg az utolsó finom lökést, hogy kitöltsem a versek közti üres helyeket. Nagyon megtisztelő, hogy a bizottság nekem, egy versben ennyire ritkán megszólaló szerzőnek ítélte oda a díjat, s egyben arra is sarkall, hogy tovább merészkedjek a kötetben megtalált versnyelv számomra is ismeretlen rétegei felé.

Dr. Utasi Csilla tanárnő a mai díjátadón elmondta Oláh K. Tamás kitüntetett, magyarkanizsai alkotóról, aki 1990-ben Zentán született, hogy sokoldalú művészként tevékenykedik: költő, teatrológus, dramaturg, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem doktori iskolájának hallgatója. Ezenkívül a magyarkanizsai Gondolat–Jel Társulat művészeti vezetője és rendezője, valamint a Híd folyóirat szerkesztője.

Mi arról érdeklődtünk, jelenleg milyen irányú elfoglaltságai jelentenek örömet, kihívást.

– A különféle művészetek határterületei mindig is érdekeltek. S bár tény, hogy elsősorban szövegekkel foglalkozom, természetessé vált számomra, hogy időről időre kifejezési formát váltsak. Örömmel vetettem bele magam az utóbbi időben a filmkészítéssel, sorozatfejlesztéssel kapcsolatos feladataimba. Bár sok hasonlóság van köztük, a film merőben másként kommunikál, mint a színház, és ez új kihívások elé állít. Emellett persze több színházi produkció elkészítésében is közreműködök majd a közeljövőben. Legközelebb a Tanyaszínház idei előadásában látok majd el dramaturgi feladatokat, és a tervek szerint szeptemberben védem meg doktori disszertációmat, melyet a vajdasági magyar színházak közösség- és identitásformáló hatásáról írtam. A jelek szerint a költészet egy kis időre ismét háttérbe szorul majd.

Bozsoki Valéria
Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Szombaton nyílik a Szép Szó tábor - illusztráció
2022. AUGUSZTUS 4.
[ 16:24 ]
Második alkalommal rendezik augusztus 4-7. között a gyergyói összművészeti fesztivált, az EgyFesztet. A Hagyományok Háza ismét Folkudvarral vesz részt a jeles eseménysorozaton. A részletekről Antal Csanád, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány kulturális szervezője ad tájékoztatást. „Az EgyFeszt összművészeti...
2022. AUGUSZTUS 3.
[ 11:35 ]
Az énekes a szombati varsói fellépését szakította félbe, hogy az ukrajnai háborúról és a demokráciát érő fenyegetésről beszéljen, írja a hvg.hu. „Az Ukrajnában zajló háború egy hazugságon alapuló abszurditás” – jelentette ki a 70 éves énekes az oroszok inváziójára és a támadások mondvacsinált ürügyére...
2022. AUGUSZTUS 1.
[ 19:47 ]
Hegyesi arcok a címe annak a most megjelent kötetnek, melyet az Anna-napi rendezvénysorozat keretében pénteken este mutattak be az iskola ebédlőjében. A teljesség igénye nélkül, 29 kishegyesit mutat be a könyv. „Kishegyes Vajdaság egyik legszegényebb községe, de talán ezen könyv azt mutatja, hogy milyen gazdag is egyben:...
2022. JÚLIUS 30.
[ 11:45 ]
Beolvasás folyamatban