Macskaköröm
Uborkaszezon és szúnyoginvázió
Betűméret:             

Minden hírközlő rémálma a nyári uborkaszezon, amikor nem történik semmi, valamivel viszont meg kell tölteni az újságokat, a rádió- és tévéműsorokat, meg azt a rengeteg internetes portált. Ilyenkor jönnek aztán az UFÓ-k, a két fejjel született borjak, a különböző világvége történetek, s ilyenkor rendre bekúsznak a képbe Nostradamus jóslatai is. Nos, idén alighanem a szúnyogok mentik meg a nyári hőségben robotoló újságírókat. Mert szúnyogból van bőven. Nem csak nálunk, de fél Európában.

Naponta meg lehet írni például, hogy irtják őket. Vagy nem irtják a bestiákat. Vagy elmaradt az irtás, mert meleg van, mert esik, mert nem esik. Ez különösen hálás téma, mert ilyenkor a kommentelők vérszomjas szúnyograjként vetik rá magukat a helyi politikusokra. A harmatosabb lelkűek azon méláznak, hogy irtják vagy inkább, a köztudatba újonnan bekúszott kifejezéssel, gyérítik őket.

A médiumok mindeközben, mintegy kiaknázandó a témát, megszólaltatnak mindenkit, aki a témához érdemében (vagy nem) hozzá tud szólni. Elmondják, mit lehet tenni az életünket megkeserítő vérszívókkal szemben.

Vannak egészen ártatlan, mondanám ártalmatlan jótanácsok, mint amilyen az, hogy ültessünk a kertbe levendulát, rozmaringot, citromfüvet és bazsalikomot és messze elkerülnek bennünket a szúnyogok. Szép is ez, kár hogy nem igaz. A kertünkben mindből van bőséggel, de a mi szúnyogjaink ezt a jótanácsot nem olvasták. Nem hogy menekülnének, de kifejezetten jól érzik magukat a társaságukban.

Aztán vannak azok a cikkek, amelyek részletesen elmagyarázzák, hogyan, miként és miért falnak fel bennünket ezek a bestiák. Ezekből megtudhatjuk, hogy a szúnyogok elleni küzdelem annyit ér, mint halottnak a puszi, mert: a szúnyognak meglepően jó érzékelői vannak, ránk talál a sötétben is. Elárul bennünket a leheletünk, a bőrünknek a szúnyogok számára csábító illata. Ha magas a koleszterinszintünk, ha keményen dolgozunk és izmainkban tejsav keletkezik, akkor nekünk annyi, nem menekülhetünk előlük. És ha mindez nem lenne elég, a szúnyogok még a vércsoportunkat is figyelik. A 0-s vércsoportúak számíthatnak a legtöbb csípésre (kétszer annyira, mint az A-vércsoportúak), a B-sek a középmezőnyben helyezkednek el, míg az A-vércsoport boldog tulajdonosai valamivel védettebbek. Miközben szúnyogcsípéseimet lopva megvakartam, tovább olvastam és megtudtam, hogy a szúnyoglányok felérnek egy felkészültebb laboráns nővérrel, hiszen receptoraikkal azt is képesek érzékelni, hol futnak erek a bőrünk alatt, és ezeket célozzák meg. Miközben szépen a bőrünkbe fúrnak, érzéstelenítő anyagot és vérhígítót adagolnak meglepő pontossággal, sőt vérünk víztartalmát is szűrik szívás közben. És még időpontot sem kell náluk kérni.

No, de nézzük tovább. A cikknek az a része nem érdekel, miszerint a kutatók új, szinte személyre szabott szúnyogriasztók generációján dolgoznak. Engem a ma érdekel, abból is az estefele, amikor rajokban támadnak.

Viszi a pálmát a cikk, amelynek a címe: Az anyósom adta a tippet: így kerülik el őt a szúnyogok egész nyáron. No, ennek már fele sem tréfa. Az anyósok tippjei tutik. Olvasom. Hát... a cikkírónak vagy nincs anyósa, vagy átverte. Egy citromolajból, szódabikarbónából és alkoholból álló keveréket javasol, amit szórófejes flakonba töltünk és permetezzük vele magunkat. Általa nem kerül ugyan semmilyen káros anyag a szervezetünkbe, de legalább nem is nagyon használ. Anyósokról, de természetesen nem az enyémről, majd máskor. A roppant jóindulatú tanács vége: ha mégis közelebb merészkednek a szúnyogok, ismételjük meg még egyszer a műveletet. Meg még egyszer, orrvérzésig.

A szerb bulvársajtó is előszeretettel tölti ki uborkaszezon és szúnyoginvázió idején a fölös helyet szúnyog- és olvasóriasztó tanácsokkal. A szakember tanácsa világos: azon kívül, hogy roppant egészségesen kell táplálkoznunk és az aktív testmozgásról sem szabad megfeledkezni (vajon pl. a kapálás kimeríti az aktív testmozgás fogalmát?), nem kéne pl. dezodort használni, mert az csak felhergeli a szúnyogokat, meg hát minek az a fene nagy tisztálkodás is... Ja, és a lelkünk is legyen rendben. Szeretném, ha egy napi két órát gyúró, a zuhanyozást és a dezodorokat - tanácsának megfelelően – napok óta kerülő fiatalember kerülne mellé a városi buszban, pontban délben. A szúnyogcsípés semmiség ahhoz az élményhez képest. A szaki könnyedén kitér arra is, hogy manapság már minden vegyszerrel teli és – mint már megannyiszor - vissza kell térni a természethez. Mégpedig ezúttal egy házi kence révén. Amit állítólag nagyanyáink mindig is használtak. Búzakorpát kell langyos vízbe áztatni, majd hagyni húsz percet állni. Aztán ezt a masszát kenjük a testünkre. Már látom a szomszédokat, amint fejvesztve menekülnek, amikor napnyugtakor a kapuból rájuk köszönök, talpig korpában.

Nem tudom, de azt biztos, nagyanyámat soha nem láttam, hogy korpával kente volna be magát. Ő inkább a disznók moslékjába keverte. Azt se írnám most le, mit mondott volna nagyapám, ha történetesen ilyent tett volna.

Hát így állunk. Nyakunkon az uborkaszezon és nem látszik a szúnyogcsapás vége. Akár irtják, akár gyérítik, akár nem.

És akkor a Magyar Mezőgazdaság című portál beteszi a kaput. Azt írja ugyanis, hogy a peszticidek vízi rovarokra gyakorolt hatásainak a vízi életközösségekben vannak direkt ökológiai nyertesei is. Akik ellenállóvá válnak és nem fognak ki rajtuk holmi vegyszerek. Nem fogják kitalálni, a szúnyogok azok.

Náray Éva

A szerző a Vajdaság Ma szerkesztője, rovata, a Macskaköröm, hetente frissül.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Példaképei(n)k - illusztráció
2019. OKTÓBER 29.
[ 12:13 ]
Diplomák, fedezet nélkül - illusztráció
2019. OKTÓBER 10.
[ 18:26 ]
Isten veled, Németh úr! - illusztráció
2019. OKTÓBER 1.
[ 13:26 ]
74 euró - illusztráció
2019. SZEPTEMBER 19.
[ 12:09 ]
A tartományi kormány ajánlást fogalmazott meg a vajdasági helyi önkormányzatok irányába, hogy környezetvédelmi terveikbe iktassanak be olyan intézkedéseket, amelyek eredményeként 2020 végéig teljesen betiltják a műanyag zacskók használatát. Az ajánlás szerint a községeknek szabályozniuk kell a zacskók használatának...
2019. SZEPTEMBER 11.
[ 19:34 ]
Nagyapám, aki a családi történetmesélés szerint három éven keresztül gyalogolt haza Szibériából és amikor Zomborba ért, a család nem ismerte meg. Az egykor hatalmas termetű, bivalyerős kovácsmester 38 kilós volt és nagyanyámnak az orvos azt mondta, nehogy valami “nehéz” ételt adjon neki, mert abba belehal. Nagyapám...
2019. AUGUSZTUS 31.
[ 11:40 ]
Az én generációm áramszüneteken szocializálódott.Tizenéves korunkban megtanultuk, hogy milyen az, amikor naponta 8 órán keresztül nincs áram, nem sokkal később pedig azt is, milyen az, amikor naponta csak 8 órán keresztül van áram. És mivel ezt a “népszokást” főként télvíz idején gyakoroltatta velünk az akkori...
2019. AUGUSZTUS 19.
[ 11:40 ]
Beolvasás folyamatban