Kerékpárral hegyen-völgyön át címmel tartott úti beszámolót az oromhegyesi Vörös Tamás a bácsfeketehegyi Kozma Lajos könyvtárban. 2013-ban kezdett el kerékpározni és azóta 67150 kilométert tett meg.
A kerékpározás öröm, hiszen az ember mozog és közben világot lát. Ezt az elvet vallja az oromhegyesi Vörös Tamás, aki öt éve kezdett el kerékpározni és évről-évre nagyobb távolságokat tesz meg. Mostanáig több mint 67 ezer kilométert „tekert le” már. Évről-évre többet: 2013-ben 4025-öt, 2014-ben 10220-at, 2015-ban 13569-et, 2016-ban 15692-őt, 2017-ben pedig 20221 kilométert tett meg a kizárólag a saját testi erejével meghajtott „speciális” járművével. Egyedi kialakítású és stílusú, villogó fényekkel és zászlókkal feldíszített Capriolo márkájú kerékpárjával 13 országban járt már. Tamás is gyerekkorában kezdett biciklizni, ahogyan sok más kisgyermek. Aztán 2013-ban döntött úgy, hogy elindul a szervezett balatoni kerékpár-körtúrán. Néhány nap alatt mintegy 1000 kilométert biciklizett. Ezután pedig már „megfertőződött” és nem volt megállás. Kerékpározni egészséges, de Tamást a „tekerésre” a kalandvágy, a barátszerzés is motiválja. Elmondta, hogy a családban már megszokták, hogy neki pár kilométer nem távolság, ezért gyakran küldik kerékpáron Magyarkanizsára, vagy Szegedre valamiért. Édesapja is kedvet kapott hozzá, aki az utóbbi időben egyre többet kerékpározik, míg korábban mindenhova traktorral, vagy autóval ment. Tamás rendszeresen egy kis „pótkocsival” jár, amire többi között egy ajándékba kapott magyar zászlót is kitűzött, amit egyszer a határon le is vetettek vele, hiába magyarázta, hogy ezt ajándékba kapta, azért van ott több más zászló mellett. Aztán néhány méterrel odébb újra feltette. Elmondása szerint számára ennek szimbolikus jelentése van, és ha valahol ajándékba kapná, a szerb zászlót is szívesen kitűzné.
Tóth Péter
Nincs hozzászólás. Legyen az első!