Magazin
Húsvéthétfő

Magyarországon és a környező országokban elterjedt népszokás, hogy húsvéthétfőn – vízhányó vagy vízbevető hétfőn – a legények megöntözik a lányokat. Néhány évtizeddel ezelőtt ennek a legelterjedtebb formája a vödörből locsolás volt, esetleg vályúba vetették a lányokat. A 20. század utolsó évtizedeiben egyre inkább kölnivel, manapság leginkább valódi parfümmel locsolnak azok a bátor fiúk-férfiak, akik tartják a népszokást. Vidéken, falun még élénkebben él a hagyomány, nagyvárosokban azonban már sokan inkább elutaznak húsvétkor, hogy megússzák az öntözést és a hosszadalmas készülődést.

A múlt század derekán helyenként elképzelhetetlen volt, hogy a lányok ne a legszebb ruhájukban, bizonyos vidékeken népviseletben várják a locsolókat. Természetesen míves festett tojásokkal, vendéglátással (a hagyományos húsvéti sonkával, tojással) fogadták az érkezőket.

Városias környezetben is sokáig tartotta magát a locsolkodás, rokoni, közeli baráti körben ma is előfordul. A locsolókat váró kislányok természetesen nincsenek tisztában azzal, hogy a rítus, amelyben részt vesznek, a termékenységkultuszhoz-megtisztuláshoz kapcsolódik, számukra a szép ruha és a kedves locsolkodó fogadása a lényeg. Az elmaradhatatlan kellékek: vödör víz helyett a kölni, gyakran a locsolóvers, a hímes tojás (manapság gyakran inkább már csokitojás) és a többféle sütemény.

Kislányok kedves elfoglaltsága volt a tojásfestés. Manapság ezt a hagyományt, főleg városokban, elhagyják, és sok helyen csokitojást adnak a lányok, asszonyok a locsolkodásért. Régen azonban változatos technikákkal, időt nem kímélve készítették a lányok a hímes tojásokat a locsolóknak. Szövetkezeti „gyártásból” a népművészeti boltokat szolgálták ki kézzel pingált hímesekkel, de például a különleges, matyó mintával ellátott tojásokat külföldre is szállították, annyira népszerűek voltak.

Egyes vidékeken szokás volt a húsvéthétfői locsolást másnap viszonozni: keddenként a lányok indultak útnak, hogy megöntözzék a legényeket.

A húsvéti ünnepkör szerves részét képezi a tűz- és vízszentelés hagyománya – Erről Bereczki Ibolya néprajzkutató beszélt az M1 Ma este című műsorában péntek este. Elmondta, nagypénteken nemcsak Krisztus kereszthaláláról emlékeznek meg, hanem az a nagypénteki tisztálkodásnak, a rituális fürdésnek is az ideje. Ehhez a naphoz több mágikus tartalmú szokás is köthető, példaként említette a nagypénteki kenyeret, amellyel a vízbe fulladt halottat keresték a folyóvizek mentén.

A hagyomány szerint nagycsütörtöktől egészen nagyszombat estig nem lehetett tüzet gyújtani.

A tűzszentelést követően a parazsat hazavitték a házhoz és azon főzték meg a vacsorát – tette hozzá. Kitért arra is, hogy a nagyhét minden napja más-más feladatot ad egy hagyományos parasztcsaládnak vagy falun élő családnak, ebben az ünnepre való testi és lelki felkészülés fontos szerepet játszott mind a katolikusoknál, mind a reformátusoknál. (hirado.hu)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A törökfalusi Kis Bicskei Norbert nyerte az egy tonna kukoricát a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület kiírásán, mivel nála van egy helyen a legtöbb fecskefészek. A szervezet azt a gazdaságot kereste, ahol a legtöbb füsti fecske fészkel. Szerbia területéről 44-en jelentkeztek a pályázatra. 590 fészket jelentettek...
2019. JÚNIUS 24.
[ 14:36 ]
Csak Belgrádban az év eleje óta összesen 35 személy kapott Lyme-kórt, derült ki a Városi Közegészségügyi Intézet adataiból. Az idény még csak most kezdődött, s minden negyedik kullancs fertőzött Szerbiában. Az eltávolított kullancs sürgős laboratóriumi elemzése a leggyorsabb módja annak, hogy megállapítsák,...
2019. JÚNIUS 24.
[ 14:01 ]
Nagypál Krisztina lett Magyarország Szépe 2019-ben, a showműsorral egybekötött verseny döntőjét élőben közvetítette vasárnap a Duna Televízió és a Duna World csatorna. A második udvarhölgy Csonka Rebeka, az első udvarhölgy Gaál Tímea lett. Csonka Rebeka elnyerte A legszebb mosoly címet is, a közönségdíjat Lakatos...
2019. JÚNIUS 24.
[ 6:46 ]
Beolvasás folyamatban