Magazin
Húsvéthétfő

Magyarországon és a környező országokban elterjedt népszokás, hogy húsvéthétfőn – vízhányó vagy vízbevető hétfőn – a legények megöntözik a lányokat. Néhány évtizeddel ezelőtt ennek a legelterjedtebb formája a vödörből locsolás volt, esetleg vályúba vetették a lányokat. A 20. század utolsó évtizedeiben egyre inkább kölnivel, manapság leginkább valódi parfümmel locsolnak azok a bátor fiúk-férfiak, akik tartják a népszokást. Vidéken, falun még élénkebben él a hagyomány, nagyvárosokban azonban már sokan inkább elutaznak húsvétkor, hogy megússzák az öntözést és a hosszadalmas készülődést.

A múlt század derekán helyenként elképzelhetetlen volt, hogy a lányok ne a legszebb ruhájukban, bizonyos vidékeken népviseletben várják a locsolókat. Természetesen míves festett tojásokkal, vendéglátással (a hagyományos húsvéti sonkával, tojással) fogadták az érkezőket.

Városias környezetben is sokáig tartotta magát a locsolkodás, rokoni, közeli baráti körben ma is előfordul. A locsolókat váró kislányok természetesen nincsenek tisztában azzal, hogy a rítus, amelyben részt vesznek, a termékenységkultuszhoz-megtisztuláshoz kapcsolódik, számukra a szép ruha és a kedves locsolkodó fogadása a lényeg. Az elmaradhatatlan kellékek: vödör víz helyett a kölni, gyakran a locsolóvers, a hímes tojás (manapság gyakran inkább már csokitojás) és a többféle sütemény.

Kislányok kedves elfoglaltsága volt a tojásfestés. Manapság ezt a hagyományt, főleg városokban, elhagyják, és sok helyen csokitojást adnak a lányok, asszonyok a locsolkodásért. Régen azonban változatos technikákkal, időt nem kímélve készítették a lányok a hímes tojásokat a locsolóknak. Szövetkezeti „gyártásból” a népművészeti boltokat szolgálták ki kézzel pingált hímesekkel, de például a különleges, matyó mintával ellátott tojásokat külföldre is szállították, annyira népszerűek voltak.

Egyes vidékeken szokás volt a húsvéthétfői locsolást másnap viszonozni: keddenként a lányok indultak útnak, hogy megöntözzék a legényeket.

A húsvéti ünnepkör szerves részét képezi a tűz- és vízszentelés hagyománya – Erről Bereczki Ibolya néprajzkutató beszélt az M1 Ma este című műsorában péntek este. Elmondta, nagypénteken nemcsak Krisztus kereszthaláláról emlékeznek meg, hanem az a nagypénteki tisztálkodásnak, a rituális fürdésnek is az ideje. Ehhez a naphoz több mágikus tartalmú szokás is köthető, példaként említette a nagypénteki kenyeret, amellyel a vízbe fulladt halottat keresték a folyóvizek mentén.

A hagyomány szerint nagycsütörtöktől egészen nagyszombat estig nem lehetett tüzet gyújtani.

A tűzszentelést követően a parazsat hazavitték a házhoz és azon főzték meg a vacsorát – tette hozzá. Kitért arra is, hogy a nagyhét minden napja más-más feladatot ad egy hagyományos parasztcsaládnak vagy falun élő családnak, ebben az ünnepre való testi és lelki felkészülés fontos szerepet játszott mind a katolikusoknál, mind a reformátusoknál. (hirado.hu)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A hetes lottó nyerő szelvényét a kelet-szerbiai Kučevóban fizették be, a szerencsés tulajdonosa 2.250.000 eurót kap. Hattalálatos szelvényből 21 volt, ezek alig több mint 160 ezer dinárt érnek. A 477 öttalálatos szelvényért pedig csak 7 ezer dinárt kapnak a nyertesek.
2020. FEBRUÁR 26.
[ 15:04 ]
A tradicionális húshagyókeddi máglyagyújtással és a telet szimbolizáló koporsó elégetésével rendben véget ért a mohácsi busójárás kedd este - közölte Hegedűs Emese, a rendezvény egyik főszervezője az MTI-vel. Idén is több ezer helybeli és turista gyűlt össze Mohács főterén, hogy a borzas bundába...
2020. FEBRUÁR 25.
[ 20:31 ]
Plácido Domingo világhírű spanyol operaénekes közleményben kért bocsánatot azoktól a nőktől, akik szexuális zaklatással vádolták meg az elmúlt fél évben - adta hírül a spanyol média kedden. "Az elmúlt hosszú hónapok alatt töprengtem a vádakon, melyeket több kolléganőm felhozott ellenem. Tiszteletben...
2020. FEBRUÁR 25.
[ 13:47 ]
Beolvasás folyamatban