Magazin
Népi kalendárium: Nagypéntek, az év legcsendesebb napja

Nagypéntek a húsvétot megelőző péntek, a kereszténység e napon emlékezik Jézus kereszthalálára. Az ünnep első nyomai a 4–5. sz.-ig nyúlnak vissza. Szertartásai már a 8–9. sz.-ban kialakultak; ezekben a gyász és a kereszt tisztelete, imádása domborodik ki.

Bár az ősegyházban nem tartották ünnepnek, mert böjti nap volt, a kereszténység századai alatt számtalan kereszténység előtti képzet, a tavaszkezdetre utaló hiedelem, szokás kapcsolódott e naphoz. Ezek közül az utóbbi évtizedekig legismertebb volt a hajnali fürdés: pl. Felsőszemeréden hajnali 2–3 óra körül mentek a fiatalok a patakra mosakodni. A mosakodás mindig a víz folyásával szemben és visszakézből történt. A mosakodás után a patak vizéből haza is vittek és a húsvéti ünnepek alatt is azzal mosakodtak, általában egészségvarázsló céllal. Némely vidéken az állatokat is megitatták a patak vizéből, máshol a lovakat úsztatták meg a folyó vizében. Szeged-Alsóvárosban a beteg kisgyerekeket is levitték a Tiszára, hogy a bajt lemossák róluk.

Elterjedt hiedelem volt, hogy aki a folyó vizében megmosakszik, egészséges lesz, nem lesz beteg, nem fáj a szeme, fürge lesz a munkában.

A lányok azt várták a mosakodástól, hogy szépek legyenek, ne legyenek szeplősek. A mosakodás végeztével a lányok egy fűzfa lombjai alatt megfésülködtek, ezután kicsit levágtak a hajuk végéből, hogy a moly ne lepje meg, és hogy szép hosszúra nőjön.

A Székelyföldön éjjel 12 órakor merítettek vizet az Oltból és megszentelték vele az istállót, az állatokat, a házat és ittak belőle, majd megmosakodtak benne. A néphit vallásos magyarázatot is fűzött a szokásokhoz. A folyóvíz mágikus erejét sokfelé magyarázták azzal, hogy azért hasznos nagypénteken, mert Jézust, mikor a katonák kísérték, beletaszították a Cedron patakjába, s ezzel megszentelődött. Ezért néhol aranyos víznek is nevezik a napfelkelte előtt merített vizet.

A nagypénteki szokások második csoportjába tartozik a féregűzés. Göcsejben az ilyenkor mondott féregűző szöveg („Patkányok, csótányok, egerek, poloskák oda menjetek, ahol füstös kéményt láttok!”) arra is utal, hogy valamikor Jézus halálának emlékezetére minden háznál kialudt a tűz. Érsekcsanádon még néhány évtizeddel ezelőtt is előfordult, hogy egy-egy gazdasszony addig nem rakott tüzet, amíg más kéménye nem füstölt, nehogy a bolhák ellepjék a házat.

Egyéb tilalmak is ismertek voltak; pl. nem volt szabad a szárnyas állatot levágni, nehogy dögöljenek az állatok. Szántani sem volt szabad, mert e napon Jézus a földben volt. Ugyanakkor Göcsejben délután a kora tavaszi veteményeket vetették.

A keresztény középkorba vezethető vissza a nagypénteki tűzgyújtás, annak emlékezetére, hogy hajnalban, amikor Jézust Pilátus elé vitték, a szolgák és katonák tüzet gyújtottak és amellett melegedtek. Nógrád, Heves több helyén ismert ez a magyarázat. Felsőpetényben az I. világháború előtt nagypénteken este tüzet gyújtottak a templom mellett, annak emlékére, hogy amikor Jézus sírját őrizték, a tűz mellett virrasztottak. A tüzet a suhancok és a legények szórakozásból át is ugrálták. Az egykori vallásos tárgyú cselekmény profanizálódását szemlélteti a nagyhindi szokás, ahol nagypénteken hajnalban a férfiak azért rakták a tüzet – a szomszéd faluval határos részben –, hogy a termést a jég el ne verje. Néhol e napon gyakorolták a Pilátus-égetés szokását. Nagypéntek a reformátusok egyetlen hagyományos böjti napja.

Sok helyütt az év legjelentősebb egyházi ünnepeként tartották. Templomba gyászruhában vagy gyászt kifejező ruhadarabot öltve mentek (Dunántúlon fehér ruha, fehér fejkendő)

Ezen a napon tiltott volt minden állattartással, földműveléssel kapcsolatos munka, az asszonyok nem mostak (mert akkor a ruha viselőjébe villám csapna), nem szőttek és nem fontak, nem szítottak tüzet, nem sütöttek kenyeret, mert kővé vált volna.

Időjóslás is kötődött nagypéntekhez: ha ezen a napon sok eső esik, akkor nyáron sok lesz a májmétely, és sok szarvasmarha, juh betegszik meg. (arcanum.hu)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Elefántok tapostak el egy vadorzót - illusztráció
2021. ÁPRILIS 19.
[ 6:57 ]
Muzslya: Díjkiosztó volt a MAKK-ban - illusztráció
2021. ÁPRILIS 18.
[ 15:35 ]
Az észak-macedóniai Ohridban és Sztrugán található hotelek májustól októberig 20 százalék kedvezményt biztosítanak a Szerbiából utazóknak, az ott-tartózkodás hosszától függően, jelentette be az Észak-Macedóniai Szállodák Egyesülete. A cél, hogy odavonzzák nyáron a szerb turistákat az Ohridi-tó...
2021. ÁPRILIS 18.
[ 12:35 ]
A budapesti Szabadtűzi Lovagrend szervezésében immár másodízben szervezték meg az online főzőversenyt, amelynek ezúttal az volt a célja, hogy a magyar emberek étkeiről, mégpedig a húsvét utáni maradékokra alapozva, kapjanak érdekes megoldásokat. Simon Tamás, a Szabadtűzi Lovagrend Nagymestere volt a fő védnöke az...
2021. ÁPRILIS 17.
[ 21:25 ]
Slobodan Milošević néhai jugoszláv elnök egykori villája új gazdára talált. Az épület eddigi tulajdonosa Nikola Peković kosárlabdázó volt, aki 5 évig birtokolta a gyönyörű ingatlant. Most eladja azt az üzleti életben ismert Karić család egyik tagjának, Zoran Karićnak - írja a nova.rs. A villát Milošević mindössze...
2021. ÁPRILIS 17.
[ 10:38 ]
Beolvasás folyamatban