Vasárnap hajnalban ismét óraátállítás: három óráról kettő órára kell visszatekerni az órákat. A téli időszámításra való átállással energiát spórolunk meg, kedvezőtlen élettani hatásai miatt azonban évek óta sokan kampányolnak az eltörléséért.
Az Európában egységesen elfogadott óraátállítási rendszerben a helyi idő március végétől október végéig egy órával előbbre áll az időzóna idejéhez képest, október utolsó vasárnapjától március utolsó vasárnapjáig pedig a normál, vagyis a téli időszámítás érvényes. Ennek köszönhetően a szokásos, reggel 7 és este 10 óra közötti ébrenléti idő jobban egybeesik a természetes világosság idejével, így kevesebbet kell világítani.
A magyar villamosenergia-szolgáltató cég, a Mavir becslése szerint évente országosan egy közepes méretű város éves fogyasztása spórolható meg az óraátállítással, a bevezetése óta elért megtakarítás így körülbelül 4 ezer gigawattórára tehető. A kisebb fogyasztás a káros anyagok kibocsátását is mérsékli, a rendszer ezért a környezet védelmét is támogatja - áll a közleményben.
A pénztárcánknak tehát jót tesz az óraátállítás, az egészségünknek viszont nem. Látszólag ugyan egy órával többet alszunk, de valójában felborul a bioritmusunk, mutat rá G. Németh György, a Budapesti Alvásközpont vezetője. Gyenge állapotban lévő immunrendszerrel rendelkező emberek nehezen viselik az átállást. A szervezet ennek nem örül - hangsúlyozta a szakértő.
Nincs hozzászólás. Legyen az első!