A magyar fiatalok kivándorlása nyugatra, az asszimiláció és az alacsony termékenység az a három népesedéspolitikai téma, amellyel mindenképpen foglalkozni kell. A gyermekvállalási korban lévők hét-nyolc százaléka külföldön tartózkodik - mondta Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos titkára egy pénteki budapesti konferencián.

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Magyarság Háza Találkozás és tanácskozás a népesedési világnap alkalmából című rendezvényén Kapitány Balázs azt mondta, az elmúlt öt-hat évben indult meg a fiatalok tömeges kivándorlása, és ma már a gyermekvállalási korban lévők hét-nyolc százaléka külföldön tartózkodik, míg egy évtizede ez az arány egy-két százalék volt.

Felhívta a figyelmet arra: tudható és várható volt az elvándorlás, de Magyarország nem készült fel erre a tendenciára. Még arról folyik a vita, hogy miként lehet megakadályozni az elvándorlást, miközben a sikeres vándorlási politika azt segíti elő, hogy az elvándoroltak visszajöjjenek - szögezte le. Hozzátette: a helyzetet nehezíti, hogy nálunk nincs gazdája az államigazgatásban ennek a kérdésnek.

A hasonló helyzetbe került országokban, amelyek öt-hat évvel járnak Magyarország előtt ebben a kérdésben - mint például Lengyelország és a Baltikum államai - már születtek úgynevezett jó gyakorlatok arra, hogy a vándorlási veszteséget csökkentség - mondta.

Az asszimilációval kapcsolatban kifejtette: a Kárpát-medencében a vegyes párkapcsolatokban született gyermekek általában a többségi nemzethez tartozók lesznek. Ennek részben az az oka, hogy nincs presztízse a magyar nyelvnek, a vegyes családban élők számára nem vonzó a magyar nyelv megtartása. A nyelv presztízsének visszaállítása mellett fontos volna vonzó, színvonalas, jó iskolarendszert teremteni, hogy a vegyes családokban is felmerüljön, magyar iskolába adják a gyereket.

Kapitány Balázs azt mondta, Magyarországon tartósan alacsony a termékenység, a statisztikában pedig a gyermekvállalási kedvet nézik, hogy több gyerek szülessen. Ugyanakkor a politikai cél mintha 2010 óta az lenne, hogy a középosztálybeli házaspárok termékenysége nőjön. Míg a termékenység növelése megoldható, a három feltétel együttes megvalósítása nagyon nehéz - jelentette ki.

A kutató hangsúlyozta: az elmúlt évek termékenységcsökkenése kizárólag arra vezethető vissza, hogy a házasságban született gyerekek száma csökkent - négy év alatt 60 ezerről 48 ezerre -, miközben a házasságon kívüli termékenység stabil maradt.

Jelezte: 2012 óta az anyák többsége házasságon kívül vállalja első gyerekét. A főváros és Győr-Moson-Sopron megye kivételével az országban már mindenütt jellemzően házasságon kívül történik a gyerekvállalás, bizonyos területeken ez az arány kétharmad feletti.

A tanácskozáson felszólalt Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke is. Az MNT az egyetlen olyan magyar külhoni közösség, amely népesedési stratégiát alkotott.

Mint mondta, Vajdaságban húsz év alatt 350 ezerről 250 ezerre csökkent a magyarság száma, a közösség folyamatosan elöregszik, az iskoláskorúak száma megfeleződött, ami súlyosabb veszteség, mint amit a számok mutatnak, ezért tartották fontosnak a népesedési stratégia megalkotását.

Fő céljuk a gyermekvállalási hajlandóság növelése, ezt akarják tudatosítani a közösségben például az anyaság és a család mint értékrend támogatásával. Emellett anyagilag, különböző kedvezményekkel elismerik az anyák nemzetmegtartó erejét. Javasolták a magyar többségű önkormányzatoknak, hogy vezessenek be nagycsaládos kártyát, adjanak kedvezményeket, amivel erősíthetik az anyák megbecsülését.

Korhecz Tamás fontosnak nevezte a családbarát munkahelyek elterjesztését, a rugalmas munkaidőt és a részmunkaidős foglalkoztatást. A Magyar Nemzeti Tanács saját intézményrendszerében már tett is lépéseket ennek érdekében - mondta. Jelezte: az intézkedések reményt adnak arra, hogy a mostani alacsony születésszám nőjön. (MTI)