Magyarország
Orbán: A következő évek feladata a polgári Magyarország berendezése

A polgári Magyarország 25 éve megálmodott berendezését nevezte a következő három év tétjének és feladatának Orbán Viktor miniszterelnök a Veritas Történetkutató Intézet és az Országgyűlés Hivatala által szervezett szerdai emlékkonferencián, a Parlamentben.

A polgári Magyarország berendezése - úgy, ahogy azt 25 éve "közösen megálmodtuk" - nem kisebb feladat, bár más természetű, mint a rendszerváltás vagy a 2010-es alkotmányos forradalom győzelemre vitele volt - fogalmazott a kormányfő a tanácskozáson, amelyet az 1990-ben szabadon megválasztott Országgyűlés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendeztek.

Orbán Viktor szerint azonban ma van elegendő felhatalmazásuk, erejük ahhoz, hogy valóra váltsák a polgári Magyarország programját, amihez húsz év vívódás, egy győztes alkotmányos forradalom, öt év elszánt küzdelem, romeltakarítás és alapozás kellett. "Ez a munka is ránk maradt" - jegyezte meg.

Az 1989-90-es időszakról szólva a miniszterelnök azt mondta: az akkori eseményekhez való viszonyulásuk ma már korántsem olyan közvetlen vagy töretlen, mint egykor. Akkori szemmel nézve a mostani Magyarországot "talán el sem hinnénk, hogy ennyi buktatón keresztül, ilyen rövid idő alatt ilyen messzire eljutottunk". Mai szemmel nézve viszont "inkább a negatívumokat és a hibákat látjuk": a rendszerváltás idején megszűnt egymillió munkahelyet, a veszni hagyott keleti piacokat vagy éppen a spontán privatizációt - fejtette ki.

Szerinte 2010-re a magyarok többsége már a rendszerváltás vesztesének érezte magát, "útközben megtört, elfogyott az a lendület, energia és lelkesedés, amely az 1990-es évek elejét még meghatározta". A 2008-as pénzügyi válság után pedig megfogyatkozott az a bizalom, amellyel a magyarok 40 év kommunizmus után a szabályozatlan piacgazdasághoz és a liberális demokráciához viszonyultak - tette hozzá.

Orbán Viktor a véleményét úgy összegezte: ma már egyre kevesebben vannak, akik a rendszerváltás színét, és egyre többen, akik már csak a fonákját képesek látni.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a legnagyobb elismerés hangján kell megemlékezni Antall Józsefről, a szabad Magyarország első miniszterelnökéről. Szavait nagy taps fogadta, ami után úgy fogalmazott: Antall Józsefre szabta ki a sors azt az embert próbáló feladatot, hogy "a belpolitika Szküllái és a külpolitika Kharübdiszei között átvezesse hazánkat a slampos diktatúrából a képviseleti demokráciába, a tervgazdaságból a piacgazdaságba".

Szólt ugyanakkor arról is, hogy a piacgazdaság rendszere láthatóvá tette mindazt, amit a szocializmus sokáig elrejtett az emberek szeme elől: munkanélküliséget, inflációt, a reális piaci árakat, a nagy iparvállalatok válságos helyzetét. Voltak, akik szerettek volna "visszaszenderülni", és "a Kádár-rendszer iránt érzett nosztalgiára rájátszó ígéretek lényegében kisiklatták a rendszerváltás folyamatát" - fogalmazott, megjegyezve: 1994-ben esélytelenként indult a választáson az, aki csak annyit ígért, amennyi összhangban volt az ország lehetőségeivel.

Az egyértelmű töréspont azonban - folytatta - 2006 ősze volt, amikor nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök őszödi beszéde. A 2008-as gazdasági mellett ez a bizalmi válság volt a másik ok, amiért az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásával kezdődő korszaknak 2010-ben le kellett zárulnia - mondta Orbán Viktor.

Szavai szerint 2010-ben a magyar népnek két évtizedes "ütemkéséssel" ugyan, de "úgy tetszett, mégiscsak csinál egy forradalmat", amellyel a választók elegendő erőt adtak ahhoz, hogy "megcselekedjük mindazt, amit a haza megkövetelt". Ki gondolta volna 1994-ben, hogy "a mi politikai közösségünk" hozza létre a kétharmados parlamenti többséget, viszi sikerre az elmaradt forradalmat? - kérdezte, majd hangsúlyozta: 2014-ben a második kétharmados felhatalmazással a magyarok pontot tettek sok több évtizedes vita végére is.

A kormányfő összegzése szerint az elmúlt öt évben bebizonyosodott, hogy összefogással "reménytelennek tűnő dolgokra is képesek lehetünk". Példaként említette a gazdaság beindítását, a családok, önkormányzatok kiszabadítását az "adósrabszolgaságból", a nemzetközi cégek, bankok megadóztatást és az IMF "hazaküldését". Európa legkorszerűbb alaptörvénye pedig biztosította a legnehezebb, legnagyobb szerkezeti, gazdasági átalakítások véghezvitelét is - tette hozzá, szembeállítva ezzel az 1949-es alkotmányt, amely - emelte ki - nem kötelezte a kormányokat a nemzeti érdekek szolgálatára.

"Védjük a családokat, munkát adunk segély helyett, kiállunk a magyar érdekek mellett Brüsszelben, és visszaszereztük a nemzeti szuverenitásunkat is. Harcunkat megharcoltuk, jó mulatság, férfi munka volt. Hölgyeknek köszönjük a segítséget" - mondta Orbán Viktor.

Kövér: A rendszerváltozás az egyetlen történelmi fordulópont, amely nem vereséget hozott az országnak

Az Országgyűlés elnöke szerint minden meghiúsult várakozás, vágy és csalódás ellenére a 20. század magyar történelmének nagy fordulópontjai közül a rendszerváltozás az egyetlen, amely az országnak nem vereséget, vérveszteséget és rabságot hozott, hanem legalábbis részlegesen visszanyert önrendelkezést, szabadságot és függetlenséget.

Kövér László a független Országgyűlés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett konferencián szerdán a Parlamentben kiemelte: a rendszerváltozás esélyt adott szembeszállni a múlt démonaival és önérdekű válaszokat adni a jövő kihívásaira.

A rendszerváltozás és annak szimbolikus időpontja, a negyed évszázaddal ezelőtti parlament megalakulása május 2-án, a diktatúrából a demokráciába, a kommunizmusból a jogállamba, az egypártrendszerből a többpártrendszerbe, a népköztársaságból a köztársaságba való átmenetet jelentette - idézte fel az Országgyűlés elnöke. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A magyar lakosság a jövedelemhez viszonyított teljes adóssága a legalacsonyabb Európában, de így is gyakran nehézséget jelent a számlák befizetése – derült ki az Intrum követeléskezelő európai felméréséből, amelyet csütörtökön küldött el az MTI-nek. Az Intrum pénzügyi jóléti barométerén – amely a számlák...
2020. FEBRUÁR 20.
[ 11:41 ]
Harmadik alkalommal rendezik meg Budapesten a hétvégi magyar iskolák találkozóját, amelyre 27 országból 111 iskolavezető és pedagógus érkezik - közölte a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán. Potápi Árpád János - aki a rendezvény pénteki megnyitóján...
2020. FEBRUÁR 20.
[ 9:30 ]
Andrzej Duda lengyel államfő a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztjével tüntette ki Novák Katalint, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkárát "a lengyel-magyar kapcsolatok mélyítéséért tett elévülhetetlen érdemeiért". A kitüntetést szerdán Marlena...
2020. FEBRUÁR 19.
[ 22:52 ]
Beolvasás folyamatban