Magyarország
Orbán: A következő évek feladata a polgári Magyarország berendezése

A polgári Magyarország 25 éve megálmodott berendezését nevezte a következő három év tétjének és feladatának Orbán Viktor miniszterelnök a Veritas Történetkutató Intézet és az Országgyűlés Hivatala által szervezett szerdai emlékkonferencián, a Parlamentben.

A polgári Magyarország berendezése - úgy, ahogy azt 25 éve "közösen megálmodtuk" - nem kisebb feladat, bár más természetű, mint a rendszerváltás vagy a 2010-es alkotmányos forradalom győzelemre vitele volt - fogalmazott a kormányfő a tanácskozáson, amelyet az 1990-ben szabadon megválasztott Országgyűlés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendeztek.

Orbán Viktor szerint azonban ma van elegendő felhatalmazásuk, erejük ahhoz, hogy valóra váltsák a polgári Magyarország programját, amihez húsz év vívódás, egy győztes alkotmányos forradalom, öt év elszánt küzdelem, romeltakarítás és alapozás kellett. "Ez a munka is ránk maradt" - jegyezte meg.

Az 1989-90-es időszakról szólva a miniszterelnök azt mondta: az akkori eseményekhez való viszonyulásuk ma már korántsem olyan közvetlen vagy töretlen, mint egykor. Akkori szemmel nézve a mostani Magyarországot "talán el sem hinnénk, hogy ennyi buktatón keresztül, ilyen rövid idő alatt ilyen messzire eljutottunk". Mai szemmel nézve viszont "inkább a negatívumokat és a hibákat látjuk": a rendszerváltás idején megszűnt egymillió munkahelyet, a veszni hagyott keleti piacokat vagy éppen a spontán privatizációt - fejtette ki.

Szerinte 2010-re a magyarok többsége már a rendszerváltás vesztesének érezte magát, "útközben megtört, elfogyott az a lendület, energia és lelkesedés, amely az 1990-es évek elejét még meghatározta". A 2008-as pénzügyi válság után pedig megfogyatkozott az a bizalom, amellyel a magyarok 40 év kommunizmus után a szabályozatlan piacgazdasághoz és a liberális demokráciához viszonyultak - tette hozzá.

Orbán Viktor a véleményét úgy összegezte: ma már egyre kevesebben vannak, akik a rendszerváltás színét, és egyre többen, akik már csak a fonákját képesek látni.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a legnagyobb elismerés hangján kell megemlékezni Antall Józsefről, a szabad Magyarország első miniszterelnökéről. Szavait nagy taps fogadta, ami után úgy fogalmazott: Antall Józsefre szabta ki a sors azt az embert próbáló feladatot, hogy "a belpolitika Szküllái és a külpolitika Kharübdiszei között átvezesse hazánkat a slampos diktatúrából a képviseleti demokráciába, a tervgazdaságból a piacgazdaságba".

Szólt ugyanakkor arról is, hogy a piacgazdaság rendszere láthatóvá tette mindazt, amit a szocializmus sokáig elrejtett az emberek szeme elől: munkanélküliséget, inflációt, a reális piaci árakat, a nagy iparvállalatok válságos helyzetét. Voltak, akik szerettek volna "visszaszenderülni", és "a Kádár-rendszer iránt érzett nosztalgiára rájátszó ígéretek lényegében kisiklatták a rendszerváltás folyamatát" - fogalmazott, megjegyezve: 1994-ben esélytelenként indult a választáson az, aki csak annyit ígért, amennyi összhangban volt az ország lehetőségeivel.

Az egyértelmű töréspont azonban - folytatta - 2006 ősze volt, amikor nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök őszödi beszéde. A 2008-as gazdasági mellett ez a bizalmi válság volt a másik ok, amiért az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásával kezdődő korszaknak 2010-ben le kellett zárulnia - mondta Orbán Viktor.

Szavai szerint 2010-ben a magyar népnek két évtizedes "ütemkéséssel" ugyan, de "úgy tetszett, mégiscsak csinál egy forradalmat", amellyel a választók elegendő erőt adtak ahhoz, hogy "megcselekedjük mindazt, amit a haza megkövetelt". Ki gondolta volna 1994-ben, hogy "a mi politikai közösségünk" hozza létre a kétharmados parlamenti többséget, viszi sikerre az elmaradt forradalmat? - kérdezte, majd hangsúlyozta: 2014-ben a második kétharmados felhatalmazással a magyarok pontot tettek sok több évtizedes vita végére is.

A kormányfő összegzése szerint az elmúlt öt évben bebizonyosodott, hogy összefogással "reménytelennek tűnő dolgokra is képesek lehetünk". Példaként említette a gazdaság beindítását, a családok, önkormányzatok kiszabadítását az "adósrabszolgaságból", a nemzetközi cégek, bankok megadóztatást és az IMF "hazaküldését". Európa legkorszerűbb alaptörvénye pedig biztosította a legnehezebb, legnagyobb szerkezeti, gazdasági átalakítások véghezvitelét is - tette hozzá, szembeállítva ezzel az 1949-es alkotmányt, amely - emelte ki - nem kötelezte a kormányokat a nemzeti érdekek szolgálatára.

"Védjük a családokat, munkát adunk segély helyett, kiállunk a magyar érdekek mellett Brüsszelben, és visszaszereztük a nemzeti szuverenitásunkat is. Harcunkat megharcoltuk, jó mulatság, férfi munka volt. Hölgyeknek köszönjük a segítséget" - mondta Orbán Viktor.

Kövér: A rendszerváltozás az egyetlen történelmi fordulópont, amely nem vereséget hozott az országnak

Az Országgyűlés elnöke szerint minden meghiúsult várakozás, vágy és csalódás ellenére a 20. század magyar történelmének nagy fordulópontjai közül a rendszerváltozás az egyetlen, amely az országnak nem vereséget, vérveszteséget és rabságot hozott, hanem legalábbis részlegesen visszanyert önrendelkezést, szabadságot és függetlenséget.

Kövér László a független Országgyűlés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett konferencián szerdán a Parlamentben kiemelte: a rendszerváltozás esélyt adott szembeszállni a múlt démonaival és önérdekű válaszokat adni a jövő kihívásaira.

A rendszerváltozás és annak szimbolikus időpontja, a negyed évszázaddal ezelőtti parlament megalakulása május 2-án, a diktatúrából a demokráciába, a kommunizmusból a jogállamba, az egypártrendszerből a többpártrendszerbe, a népköztársaságból a köztársaságba való átmenetet jelentette - idézte fel az Országgyűlés elnöke. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Kijárási korlátozást vezetnek be Magyarország egész területére március 28. és április 11. között a koronavírus-járvány miatt. Így két héten keresztül az otthonokat, a lakóhelyeket csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása céljából lehet elhagyni - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a...
2020. MÁRCIUS 27.
[ 8:31 ]
A környező országokhoz képest Magyarországon sikerült lassítani a járvány terjedését - mondta a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetője csütörtökön online sajtótájékoztatón. Lakatos Tibor hozzátette: ez a kormány korábbi intézkedéseinek és annak is...
2020. MÁRCIUS 26.
[ 13:59 ]
A madárinfluenza H5N8 altípusának jelenlétét igazolta egy Bács-Kiskun megyei kacsatartó gazdaságban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán, az állategészségügyi szakemberek az érintett 32 500 pecsenyekacsa leölését már gyanú alapján megkezdték. A Nébih csütörtöki tájékoztatása szerint a...
2020. MÁRCIUS 26.
[ 10:43 ]
Beolvasás folyamatban