Magyarország
Mikola: A kisebbségek védelme gazdagítja Európát
Az Európa Tanács konferenciája a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájáról

A kisebbségek, a kisebbségi nyelvek védelme gazdagítja és segít megőrizni Európa kultúráját, sokszínűségét - mondta Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára kedden Budapesten.

Az Európa Tanács regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájáról rendezett konferencia megnyitóján az államtitkár kiemelte: sok kisebbség él Európa területén, és joguk van a nyelvüket nemcsak a magánéletben, hanem a közéletben, a hivatalokban is használni, és lépéseket kell tenni e joguk biztosítására.

Mikola István elmondta: a kisebbségek nyelvhasználatát illetően nehézségekkel is meg kell küzdeni, ma is több országban vannak problémák, amelyeket együttműködéssel kell megoldani.

Az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban megjegyezte: meg kell erősíteni a jelentőségét annak, hogy a kisebbségek élni tudjanak a jogaikkal, használni tudják a nyelvüket. Magyarország mindig nagy figyelmet fordított arra, hogy biztosítsa a területén élő kisebbségek jogait - jelentette ki.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta: Magyarországnak azért fontos a kisebbségi jogok kérdése, mert a magyarság egyharmada a mai országhatárokon kívül él, továbbá mert 13 nemzetiség él Magyarország területén.

Kifejtette: 2,5 millió magyar él közvetlenül a határok menti országokban, és további 2,5 millió a nagyvilágban. Ezért Magyarországnak létfontosságú, hogy a nemzeti kisebbségek megőrizhessék identitásukat, nyelvüket, kultúrájukat, hagyományaikat, és Magyarországnak anyaországként mindent meg kell tennie ezért - mutatott rá.

Az államtitkár közölte: Magyarországon 13 nemzetiség él együtt a magyarokkal több száz éve, együtt építik az országot, amelyet "közös hazának tartunk", és "amelyért sokat küzdöttünk".

Potápi Árpád János hozzátette, az őshonos nemzetiségek megérdemelnek annyi védelmet, mint a csak néhány éve, évtizede itt élő más népcsoportok.

Claudia Luciani, az Európa Tanács demokratikus kormányzásért és antidiszkriminációért felelős igazgatója elmondta: 25 éve írták alá az Európa Tanács chartáját, Magyarországnak is komoly érdeke volt az aláírás, és az ország azóta is dolgozik a kisebbségi nyelvek védelméért. 25 éve különösen aktuális volt ez a kérdés, hiszen háború dúlt Európában, és ugyan ma már nem ilyen sürgető a helyzet, de továbbra is napirenden kell tartani a kisebbségek ügyét - hangsúlyozta.

Kiemelte: Európának többnyelvűnek, multikulturálisnak kell maradnia. Az államnyelv és a kisebbségi nyelvek nem egymást kizáró dolgok, "nem szabad ellenségként tekinteni a kisebbségi nyelvekre" - mondta.

Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban közölte: Ukrajna elfogadta, hogy meghallgatja a Velencei Bizottság álláspontját, vagyis sikerült elérni, hogy az ország újra megvizsgálja, milyen kötelezettségek vonatkoznak rá.

Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is arról beszélt, hogy a kilencvenes évek elején, amikor létrejött a charta, jelentősen különbözött a kisebbségek helyzete a maitól. Az egyezmény védi a kisebbségek nyelvhasználathoz való jogát, hagyományaik megőrzését - mondta.

A képviselő úgy vélte, miközben az EU-t az értékek uniójának tekintik, nincs uniós mechanizmus, amely a kisebbségeket védelmezné. Ahol több Európának kellene lennie, ott nincs elég, így például a nyelvi jogok garantálásában - fogalmazott.

Németh Zsolt kitért arra: Magyarország elkötelezett a kisebbségek védelme mellett, és hálás az Európa Tanács támogatásáért az ukrán oktatási törvény ügyében.

A tanácskozást a charta aláírása megnyitásának 25. évfordulója alkalmából szervezte a Külgazdasági és Külügyminisztérium és az Európa Tanács a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága és az Országgyűlés támogatásával.

A regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját 1992-ben fogadta el az Európa Tanács miniszteri bizottsága Strasbourgban. Célja, hogy támogassa az Európában beszélt helyi és kisebbségi nyelveket. Magyarország a kihirdetésekor, 1992-ben írta alá a chartát, és az Országgyűlés az elsők között, 1995-ben ratifikálta. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a magyar mezőgazdaság nem tízmillió, hanem húszmillió ember ellátásához szükséges étkezési búzával rendelkezik. Gulyás Gergely keddi sajtótájékoztatóján kiemelte: Magyarországon idén 4,8 millió tonna búza termett. 1,2 millió tonna gabona elég egy tízmilliós ország...
2018. AUGUSZTUS 14.
[ 11:37 ]
Fogyasztóvédelmi eljárást indított a Wizz Air ellen a fővárosi kormányhivatal - közölte a Miniszterelnökség csütörtökön az MTI-vel. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár közös közleményben azt írta, elfogadhatatlannak tartják a magyar hátterű...
2018. AUGUSZTUS 14.
[ 11:28 ]
Nyelvünk köt össze bennünket, ez a magyarság megtartó ereje - mondta Kárpátaljáról, Felvidékről, Észak- és Dél-Amerikából, valamint Ausztráliából érkezett, általános iskolás gyermeket köszöntve Soltész Miklós hátfőn Tatán, a Rákóczi Szövetség anyanyelvi táborában. A Miniszterelnökség egyházi, nemzetiségi...
2018. AUGUSZTUS 13.
[ 21:32 ]
Beolvasás folyamatban