Magyarország
Sargentini üdvözölte, hogy az EP fellépett a magyarországi jogsértések ellen
Számos külföldi politikus támogatta a jelentés megszavazását, ugyanakkor sokan nyilatkoztak arról is, hogy a jelentésben támadott magyar kormány mellett állnak

Üdvözölte a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést összeállító Judith Sargentini, hogy az Európai Parlament (EP) a plenáris ülés szerdai szavazásán végre felelősséget vállalt és fellépett a magyarországi jogsértések ellen.

Strasbourgi sajtóértekezletén a zöldpárti képviselő azt mondta, hogy bár nincsenek konkrét határidők, a voksolás nyomán remélhetőleg hamarosan az uniós tagállamok kormányainak tanácsa elé kerül az ügy, amely négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.

Hozzátette, szeretné a miniszteri tanács ülésén ismertetni a jelentését, és esetleg valamikor az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóján is.

"Büszke vagyok rá, hogy a jelentés megkapta az Európai Parlament támogatását, de ez elsősorban a magyar állampolgárok jogairól szól" - emelte ki.

Mint mondta, a testület fontos üzenetet fogalmazott meg, mégpedig azt, hogy kiáll minden európai, így a magyarok jogaiért, és megvédi közös értékeinket.

"Most az európai vezetőkön a sor, hogy felelősségüket felvállalva már ne csak a partvonalról nézzék végig, hogyan dől romba a magyar demokrácia. Ez a hozzáállás elfogadhatatlan a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletére épült Európai Unióban" - fogalmazott.

Kérdésre válaszolva leszögezte: nincs semmi baja Magyarországgal, kifejezetten szereti a magyar kultúrát, a magyar borokat, mindössze a kormánnyal kapcsolatosan vannak kifogásai, amiért intézkedéseivel "lábbal tiporja az állampolgárok jogait".

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke eközben kijelentette: ha EP-képviselő lenne, igennel szavazott volna a jelentésre. Jelezte, a brüsszeli testület a rendelkezésére álló eszközökkel lép fel, kötelezettségszegési eljárásokat indít az uniós jogot sértő tagállamokkal szemben. "Egyetértek a mai döntéssel" - húzta alá.

Udo Bullmann, az EP szociáldemokrata frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy "nem fogják tétlenül nézni, ahogy Magyarország belecsúszik egy autoriter rendszerbe". "Orbán Viktor kormánya immár hét éve dolgozik a hatalmával szemben fékeket és ellensúlyokat jelentő független szervezetek felszámolásán, de ma azt mondtuk, hogy ami elég, az elég" - közölte.

Az EP 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadta el a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést, amelyben számos aggályosnak ítélt kérdést felsoroltak például az alkotmányossággal, a választási rendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével és a korrupcióval, illetve a tudományos élet, a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a vallás szabadságával összefüggésben is.

A Judith Sargentini által összeállított értékelés szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.

Lengyel parlamenti alelnök: A döntés megkérdőjelezi az EU egységét

Az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás kezdeményezése Magyarországgal szemben megkérdőjelezi az Európai Unión (EU9 belüli szolidaritást és egységet - hangsúlyozta szerdán az MTI-nek nyilatkozva Ryszard Terlecki, a lengyel alsóház alelnöke, a kormányzó Jog és Igazságosság frakcióvezetője.

Terlecki nyilatkozatában arra reagált, hogy az Európai Parlament (EP) elfogadta a magyarországi jogállamisági helyzetről szóló Sargentini-jelentést. A lengyel politikus szerint a lépés kockázatos, mert a jövő évi európai parlamenti választások előtt "megerősíti a széttartó tendenciákat".

Az alelnök kiemelte az erős EU fontosságát és kifogásolta: az uniós intézményekben "egyes személyek arra törekednek, hogy több sebességre osszák Európát". A közép-európai térség országait ez arra készteti, hogy megerősítsék együttműködésüket - szögezte le Terlecki.

Lengyel kormányszóvivő: Szolidárisak vagyunk Magyarországgal

A lengyel kormány nyugtalansággal fogadja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás kezdeményezését Magyarországgal szemben, szolidáris Budapesttel - hangsúlyozta Joanna Kopcinska lengyel kormányszóvivő szerdán az MTI-nek nyilatkozva.

A szóvivő nyilatkozatában arra reagált, hogy az Európai Parlament (EP) elfogadta a magyarországi jogállamisági helyzetről szóló Sargentini-jelentést.

Leszögezte: az Európai Unió (EU) a tagállamok sajátos jogi, alkotmányjogi, történelmi hagyományainak kölcsönös tiszteletén alapszik, ezen elv tisztelete különösen az EU jelenlegi válsága fényében fontos.

Álláspontja szerint a döntés "nem járul hozzá az EU megerősítéséhez, sőt, veszélyezteti egységét, felesleges megosztást teremt".

Az EU "a párbeszéden alapszik, és az összes vitás kérdést éppen a párbeszéd, nem pedig a diktátum útján kell megoldani" - húzta alá Joanna Kopcinska.

Lengyelország ezért "nagy nyugtalansággal fogadja az EP mai döntéséről szóló információt" - mondta.

"Szolidárisak vagyunk a magyar nemzettel, amely nemrégiben a választásokon nagyon határozott demokratikus legitimációt adott Orbán Viktor kormányának" - hangoztatta a szóvivő.

Az Európa jövőjére vonatkozó döntéshozatalban "éppen az állampolgárok hangja - a tagállamok, valamint az egész EU polgáraié - kell, hogy döntő legyen" - fogalmazott Joanna Kopcinska.

Lengyel igazságügyi miniszter: Lengyelország támogatni fogja Magyarországot a támadás elhárításában

Demokrácia elleni merényletnek minősítette a Sargentini-jelentés megszavazását Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter szerdán a lengyel közszolgálati televízióban, aláhúzva: Lengyelország támogatni fogja Magyarországot e támadás elhárításában.

"Bizonyos értelemben ez egy demokrácia elleni merénylet, hiszen nincs olyan európai ország, amelynek kormánya ilyen magas társadalmi támogatást élvezne" - jelentette ki Ziobro.

Egyetértett Orbán Viktor előző napi strasbourgi beszédében elhangzott szavaival, miszerint az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás kezdeményezése büntetés a migráció ügyében képviselt magyar álláspontért.

Ziobro szerint Magyarország és Orbán Viktor nagy érdeme, hogy a bevándorlás témájában "merészelt szembeszállni Európa befolyásos embereivel, köztük Angela Merkel német kancellárral" és "megmondani, hogy nem egyezünk bele az Európára nézve valódi biztonsági veszélyt jelentő, Afrikából és más országokból érkező emberek millióinak szabad beáramlásába".

A lengyel miniszter szerint "a magyarok elhárítják az EU részéről őket érő támadást". "Lengyelország ebben segíteni és támogatni fogja Magyarországot" - hangsúlyozta Zbigniew Ziobro.

Franciaország üdvözli az Európai Parlament határozatát

Franciaország üdvözli az Európai Parlament "erős jelzését", amellyel szerdán elítélte az uniós értékek "rendszerszintű fenyegetettségét" Magyarországon, és elindított egy "olyan ritka eljárást", amely szankciókhoz is vezethet a magyar kormány ellen - tudatta szerdán a francia elnöki hivatal.

"Franciaország üdvözli az Európai Parlament álláspontját" - közölte az Elysée-palota a francia hírügynökséggel. Az elnöki hivatal üdvözölte, hogy a döntés olyan "széles támogatottsággal" történt, amelynek köszönhetően "az európai pártokon belül is egyértelművé vált a helyzet, mindenekelőtt az Európai Néppárton belül", ahogy azt Emmanuel Macron francia elnök a múlt héten remélte.

A köztársasági elnök múlt csütörtökön Luxembourgban felszólította a konzervatív pártokat tömörítő EPP-t, hogy - mint fogalmazott - tegye világossá álláspontját, szerinte ugyanis választania kell, hogy Angela Merkel német kancellárt vagy Orbán Viktor magyar miniszterelnököt támogatja.

Matteo Salvini támogatásáról biztosította Orbán Viktort

Matteo Salvini, a Liga olasz kormánypárt vezetője, belügyminiszter közösségi oldalán fejezte ki támogatását Orbán Viktornak az Európai Parlamentben (EP) tartott szavazást követően szerdán.

Bejegyzésében Matteo Salvini kiemelte Orbán Viktornak az EP-ben tartott előző napi beszéde azon mondatait, amelyekben a magyar kormányfő kijelentette, hogy Magyarország nem enged a zsarolásnak és megvédi határait.

A Liga vezetője bátornak nevezte Orbán Viktor szavait, és támogatását fejezte ki a magyar miniszterelnöknek. Matteo Salvini azt írta: "NEMET kell mondani a szankciókra, NEMET egy szabadon megválasztott kormány elítélésére".

Giorgia Meloni, az Olasz Testvérek (FdL) jobboldali párt parlamenti képviselőivel és szenátoraival Magyarország római nagykövetségénél tartott szolidaritási megmozdulást. Meloni, aki a márciusi olasz választási kampánya keretében Budapestre utazott, hogy Orbán Viktorral találkozzon, kijelentette: a FdL a magyar nép és Orbán Viktor oldalán áll, akit azért büntetnek, mert van bátorsága nemet mondani Európa iszlámosítására.

Maurizio Gasparri, a Silvio Berlusconi által vezetett Hajrá Olaszország (FI) szenátora hihetetlennek nevezte az EP "Orbán-ellenes" döntését. Kijelentette, a magyar miniszterelnök mindig magáénak mondhatja az olasz jobbközép elismerését azért az egyértelmű és következetes kiállásért, amellyel a keresztény értékeket és a saját történetére, szerepére, identitására büszke Európát védi. Az olasz politikus kiemelte, hogy az EP döntésének semmilyen következménye nem lesz, mivel a tagállamok kormányai ezt nem fogják megerősíteni.

Laura Boldrini a baloldali Szabadság és Egyenlőség (LeU) képviselője, a római parlament alsó házának volt elnöke üdvözölte a Magyarországról szóló EP-szavazás eredményét. A képviselő Giuseppe Conte kormányfőt kérdezte arról, hogy miként foglal állást, miután az egyik kormánypárt Liga a Sargentini-jelentésre igennel, a másik kormánypárt Öt Csillag Mozgalom (M5S) pedig nemmel voksolt.

A cseh képviselőház alelnöke elutasította és bírálta az EP döntését

A cseh képviselőház alelnöke nagy hibának minősítette az Európai Parlament döntését, miszerint megindulhat az eljárás Magyarországgal szemben az uniós alapszerződés hetedik cikke alapján.

"Ez nagy hiba" - jelentette ki Petr Fiala szerdán a cseh közszolgálati hírtelevízióban (CT24). "Az ilyen lépések ahhoz, vezetnek, hogy az államok kölcsönösen nem bíznak egymásban" - tette hozzá.

A jobboldali politikusnak, aki az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke, az a meggyőződése, hogy "ez nem jó út az európai együttműködés, a bizalom megerősítéséhez". Szerinte a kölcsönös bizalom megerősítése az egyetlen út, amely az Európai Uniót kivezetheti a folyamatosan meg-megújuló válságokból.

Petr Fiala úgy vélte: Csehországnak most egyetlen lehetősége van, mégpedig az, hogy kiálljon visegrádi szövetségesei, tehát Magyarország és Lengyelország mellett, és elutasítsa az európai intézmények e két ország ellen tett hasonló lépéseit.

"Nemcsak arról van szó, hogy tagjai vagyunk egy közép-európai csoportosulásnak, de arról, hogy nekünk (Csehországnak) is érdekünk, hogy ilyen eljárások ne induljanak el" - fejtette ki a parlamenti alelnök. Figyelmeztető példaként emlékeztetett: a múltban az EU eljárást kezdeményezett Ausztria ellen, amikor az akkori szélsőjobb bekerült a parlamentbe, de az végül is kudarccal végződött. Az egyetlen eredmény az volt, hogy nőtt az osztrák közvélemény bizalmatlansága az EU iránt.

CDU-s politikus: Története egyik legnagyobb hibáját követte el az EP

Története egyik legnagyobb hibáját követte el az Európai Parlament "Magyarország megbüntetésével" - jelentette ki a Sargentini-jelentés elfogadásáról Arnold Vaatz, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának helyettes vezetője szerdán Berlinben.

A magyar közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy nagyon sajnálja az EP döntését, és azt is, hogy számos párttársa részt vett a "Magyarország elleni büntető akcióban".

Az EP döntésének "pusztító" hatása lesz, mert "a kelet-európai országok az eddiginél is komolyabban elgondolkodnak azon, hogy miként fordulhatnak el Európától nagyobb anyagi veszteség nélkül" - mondta Arnold Vaatz.

A Sargentini-jelentésben a magyar sajtó helyzetéről tett megállapításokat bírálva hozzátette: a jelentés nyugat-európai készítői abból indulnak ki, hogy Nyugat-Európában természetes adottság a sajtó teljes szabadsága, holott a német média működését tekintve kérdés, hogy ez valóban így van-e.

Kiemelte: számos felmérés bizonyítja, hogy Németországban az újságírók nagyjából 80 százaléka baloldali pártok híve.

Mint mondta, a jelentést összeállító nyugati politikusok nem élték meg az 1989-90 előtti, pártállami sajtóirányítás rendszerét, amelyben minden egyes szóról a pártközpont döntötte el, hogy bekerülhet-e az újságokba.

A jelenkori magyar sajtóviszonyokat ehhez a rendszerhez hasonlítani annyira súlyos melléfogás, hogy hatására "a nullához közelít" majd a kelet-európai társadalmak hite abban, hogy az EU fel tudja fogni a valóságot és meg tudja érteni a társadalmi folyamatokat.

A CDU/CSU frakcióvezető-helyettese előítéletekkel és ideológiai elfogultságokkal terhelt, professzionális elemzést nélkülöző dokumentumnak nevezte a Sargentini-jelentést.

Kiemelte, hogy a jelentés és a róla folytatott vita elfogadhatatlan minősége a nyugat-európai politikusok "lelkiállapotának" is tulajdonítható. Nyugat-Európa ugyanis semmit sem tett a kelet-európai országok társadalmai által 1989-90-ben kivívott átalakulásért, a térség népei saját erejükből szerezték vissza szabadságukat, ami az utóbbi évszázadok egyik legnagyszerűbb történelmi fordulata volt. Európa nyugati része ebből kimaradt, ami sérti az ottani politikusok hiúságát - fejtette ki Arnold Vaatz.

Hozzátette: megértést kér Magyarországtól a nyugat-európai társadalmak "irigysége és kisebbrendűségi érzései" iránt, amelyek jellemző megnyilvánulása a Sargentini-jelentés.

A horvát jobboldali pártok nem támogatták a különjelentést

A horvát jobboldali pártok nem támogatták a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést az Európai Parlamentben (EP) - közölte az N1 horvát hírcsatornának adott interjúban szerdán Strasbourgban Dubravka Suica, a horvát kormányzó jobboldali párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) EP-képviselője.

Mint mondta, Magyarország szomszédos ország, amellyel jószomszédi viszonyt szeretnének ápolni.

Az európai bíróságok előtt számos eljárás folyik Magyarország ellen, amelyeknek meg kellene várni az eredményét - hangsúlyozta a képviselő.

Úgy vélte, jól döntöttek, hogy nemmel szavaztak.

Szavai szerint "a jelentés érdekes, így is, úgy is meg lehetett írni".

Kiemelte, hogy a szerző baloldali, a jelentés pedig szerinte az Európai Néppártot akarja megosztani, ami elfogadhatatlan a HDZ számára.

"Azt szeretnénk, ha a csoport egységes maradna. Jogot kaptunk a szabad döntésre, a szabad gondolkodásra. Úgy ítéltük meg, hogy a bíróság döntéséig mi így voksolunk. Semmi drasztikus dolog nem történt, mindenkit tiszteletben kell tartani, ez a demokrácia" - húzta alá Dubravka Suica.

A HDZ három képviselője mellett Marijana Petir, a Horvát Parasztpárt (HSS) és Ruza Tomasic, a Horvát Konzervatív Párt (HKS) európai parlamenti képviselője is a jelentés ellen szavazott.

Az EP szerdán kétharmados többséggel megszavazta a magyar jogállamiság helyzetéről szóló különjelentést. A jelentés elfogadásához azonban szükség volt a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt legalább részleges támogatására. Sajtóhírek szerint a belga, a finn, a görög, a holland, a lengyel, a luxemburgi, az osztrák, a portugál és a svéd tagpártok képviselői is igennel szavazhattak.

A magyar jogállamiság ügye a szavazás nyomán az uniós tagországok miniszteri tanácsa elé kerül, amely négyötödös többséggel dönt majd arról, valódi-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az Európai Unió alapértékei. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
Óbecsei
2018. SZEPTEMBER 14. [ 9:18 ]

Jó előjelnek tartom, hogy Orbán miniszterelnök úr bővitette a politikai terveit, s mostmár nemcsak Magyarországot akarja megmenteni a migránsoktól, hanem Európát is. Ez pedig támogató kapcsolatokra jelenlétére utal.


Sándor a mozsori
2018. SZEPTEMBER 13. [ 12:03 ]

Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája euroszkeptikus képviselőcsoport vezetője kiemelte, hogy Magyarország is csatlakozzon az EU-ból távozó Egyesült Királysághoz. (MTI) A legjobb megoldás.


Magyarország határait a magyaroknak kell megvédeni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Salzburgban. A kormányfő Facebook-oldalán közzétett videójában elmondta: az ausztriai városban tartják az Európai Unió miniszterelnökeinek csúcstalálkozóját, ahol az egyik legfontosabb kérdés a határok megvédése...
2018. SZEPTEMBER 19.
[ 19:10 ]
A kormány elkészítette válaszait az Európai Bizottság (EB) felvetéseire a "Stop Soros" törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt indult kötelezettségszegési eljárásban, és Magyarország nem vonja vissza a jogszabályokat, amelyek az országot és Európát védik - mondta Völner Pál, az...
2018. SZEPTEMBER 19.
[ 15:43 ]
Bekérette Spanyolország budapesti nagykövetét szerdán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a spanyol külügyminiszter Magyarországot bíráló nyilatkozata miatt. Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára újságíróknak elmondta, kedden Josep Borell, a "szélsőbaloldali spanyol kormány külügyminisztere...
2018. SZEPTEMBER 19.
[ 15:40 ]
Beolvasás folyamatban