Magyarország
Szijjártó: Magyarország figyelemmel követi Ukrajna kisebbségeket érintő politikáját

Magyarország kiáll Ukrajna területi egysége és önállósága mellett, de figyelemmel követi a kisebbségeket érintő politikáját - jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben magyar újságíróknak nyilatkozva kedden.

A külgazdasági és külügyminiszter a NATO-tagországok külügyminiszterei kétnapos ülésének első munkanapja szünetében tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: mindaddig, amíg Ukrajna nem hagy fel a magyar nemzeti közösség jogainak szisztematikus csorbításával, addig Magyarország nem járul hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság üléseinek megrendezéséhez.

"Nagy a nyomás rajtunk, hogy ezt az álláspontunkat adjuk fel. Ha feladnánk, akkor nem lenne más erőforrásunk arra, hogy a magyar nemzeti közösségek érdekében fel tudjunk lépni" - húzta alá.

A miniszter hangsúlyozta, a kisebbségi jogok védelme elválaszthatatlan a biztonsági kérdésektől. A kisebbségeknek járó jogok biztosítása része a biztonsági és stabilitási kérdéseknek. Nem véletlen, hogy Ukrajna éves nemzeti programjában vállalta, hogy fenntartja, fejleszti és tiszteletben tartja a kisebbségek jogait - emlékeztetett.

Magyarország egyetlen esetben tudja feloldani vétóját, ha az ukránok megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy helyreállítsák a területükön élő magyar közösség azon jogait, amelyek megilletik a kétoldalú megállapodások és nemzetközi jogszabályok alapján. A labda Ukrajna térfelén pattog - tette hozzá.

A macedón külügyminiszterrel folytatott kétoldalú megbeszéléséről Szijjártó Péter elmondta, a magyar álláspont szerint Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő magyarországi menekültügyi kérelmének ügye jogi kérdés, amelyben kormánytól független hatóság jár el, ahogy a kiadatási kérelem vonatkozásában is. Megerősítette ugyanakkor, hogy a két ország közötti politikai együttműködést Magyarország az eddigieknek megfelelően kívánja fenntartani és tovább erősíteni.

A miniszter reményét fejezte ki, hogy a Macedónia nevéről szóló vita lezárását követően a jövő év elején a NATO-csatlakozás folyamatát le lehet zárni. Elmondta továbbá, hogy Macedónia új budapesti nagykövetének kérelmét gyorsított módon meg fogja adni Magyarország, azt jelezve, hogy a politikai együttműködést továbbra is prioritásnak tekinti, annál is inkább, mert Macedónia fontos szerepet játszik a migrációs hullámok megállításában.

A külgazdasági és külügyminiszter a tanácskozáson részt vevő Georgiával kapcsolatban kijelentette, "itt az ideje, hogy a NATO elindítsa a tagsági akciótervet". Semmifajta jogi, biztonsági akadálya nem lehet annak, hogy Georgiát a tagsági akciótervre a szövetség meghívja. Sajnálatos módon azonban az álláspontok nem közeledtek e tekintetben, holott Magyarország úgy gondolja, hogy a NATO megerősítése szempontjából fontos lenne, hogy a szövetség pozitív jelzést küldjön azoknak az országoknak, amelyek teljesítik az elvárásokat - közölte.

Szijjártó Péter azzal a vállalással kapcsolatban, amely szerint a NATO szövetséges országai 2024-ig szóló célkitűzése szerint bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják elmondta, a NATO-tagországok között Magyarországnak nincs szégyellnivalója, ugyanis komoly haderő-fejlesztési programba fogott. Ennek keretében 20 Airbus helikoptert rendelt, Csehországtól felderítő és kiképző-repülőgépeket vásárolt, januártól megkezdi a kézifegyverek gyártását cseh licenc alapján, valamint Törökországgal szorosabb hadiipari együttműködést alakít ki.

Magyarország a vállalásoknak megfelelően a 2024-es céldátum előtt el fogja érni a kívánt védelmi kiadási szintet és azon belül a 20 százalékos fejlesztési hányadot - tette hozzá.

Szijjártó Péter kiemelte továbbá, hogy a NATO szerepvállalását tovább kell erősíteni a terrorellenes küzdelemben. A terrorizmus egyik következménye ugyanis, hogy nagy tömegekben illegális bevándorlók mozognak világszerte. Az ilyen terülteken a bűncselekménynek és az agresszív cselekedetek száma radikálisan megnőtt. A terrorizmus és az illegális bevándorlás elleni küzdelmet ezért ugyanúgy a napirend elején kell tartani - húzta alá a miniszter.

A kétnapos külügyminiszteri tanácskozás középpontjában egyebek mellett a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló megállapodás (INF) sorsa, az orosz-ukrán konfliktus megvitatása, valamint Bosznia-Hercegovina csatlakozási törekvése áll. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Összefogásra és a tiltakozások folytatására szólították fel a pénteki budapesti kormányellenes tüntetés résztvevőit az ellenéki pártok képviselői. Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke a rendezvény néhány száz résztvevője előtt ellenzéki egységet sürgető történelmi pillanatnak nevezte a munka...
2018. DECEMBER 14.
[ 19:35 ]
A közigazgatási bíróságokról szóló törvény alkotmányossági vizsgálatát a jövő héten végzi el a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH), tekintettel arra, hogy az Országgyűlés a szerdán elfogadott jogszabályt még nem küldte meg az államfőnek - tájékoztatta a KEH pénteken az MTI-t. Közleményük szerint Áder János...
2018. DECEMBER 14.
[ 13:49 ]
Összesen 22 tüntetőt vettek őrizetbe a szerdai és csütörtöki budapesti kormányellenes demonstrációkkal kapcsolatban - értesült pénteken az MTI. Információink szerint a szerdai tüntetéssel összefüggésben 35, a csütörtökivel kapcsolatban 16 embert állítottak elő. Közülük a szerdai események után 18 embert vettek...
2018. DECEMBER 14.
[ 13:47 ]
Beolvasás folyamatban