Magyarország
Szilágyi Péter: Megerősödtek a diaszpóra és az anyaország kapcsolatai
Hazatértek a Kőrösi Csoma Sándor Program déli féltekén szolgáló ösztöndíjasai

(Budapesti tudósítónktól)

Hazatértek a Kőrösi Csoma Sándor-program azon ösztöndíjasai, akik Latin-Amerika, Ausztrália, Új-Zéland, valamint a Dél-afrikai Köztársaság magyar közösségeinél teljesítettek szolgálatot.

„Jelentősen hozzájárul a Kőrösi Csoma Sándor-program ösztöndíjasainak tevékenysége ahhoz, hogy a diaszpóra magyarsága és az anyaország kapcsolatai az elmúlt években megerősödtek” – mondta Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos Budapesten, a déli félteke magyar közösségeinél hét hónapon át szolgáló ösztöndíjasok hazaérkezése alkalmából megrendezett konferencián.

A miniszteri biztos kiemelte: nagy út áll mögöttük. Tavaly, amikor elindultak, még nem tudták, mi vár rájuk. Nagyon sok élménnyel, tapasztalattal gazdagodtak. Helyben láthatták azt, amiről valójában szól a nemzetpolitika.

Kitért arra is, hogy az ösztöndíjasok az anyaországtól, a Kárpát-medencétől legtávolabb élő magyar közösségeknél jártak, nagyon sok olyan szervezettel, magyarral találkozhattak, akik vagy nagyon régen, vagy egyáltalán nem is járhattak itthon.

„A cél az volt, hogy ezek az ösztöndíjasok hét hónapot töltsenek el a déli féltekén, hozzáidomulva az ottani szokásokhoz és élethez. Nagyon nagy siker volt a program ebben az évben is. Ezek az ösztöndíjasok a magyar közösségek életét segítették cserkészet, egyházi élet, oktatás vagy éppen programszervezés területen” – hangsúlyozta Szilágyi Péter.

A miniszteri biztos azt is kiemelte, hogy a program fontos része, hogy visszajelzést kapjanak arról, hogy jó helyre küldték-e az ösztöndíjasokat, milyen munkát végeztek hónapról hónapra, milyen a viszony a helyi közösséggel és milyenek a tapasztalataik. „A beszámolóikból mi egy képet tudunk kapni arról, hogy milyen is a diaszpóra közösségek helyzete, hogyan élnek nap mint nap és hol kell esetlegesen még segíteni. Ezért olyan fontos az ő munkájuk” – mondta Szilágyi Péter.

„Vannak olyan közösségeink, mint például Paraguay, ahova első alkalommal tudtunk ösztöndíjast küldeni. Ott nincs meg a kovásza ennek a közösségnek, mert nincs egy szervezet vagy egy személy, aki össze tudná tartani őket. Ezek az emberek több évtizede kinn élnek Paraguayban, nehezen beszélik már a magyar nyelvet, nem is járnak haza és mi hozzájuk tudtunk ösztöndíjast küldeni, aki megteremtette a magyar miliőt. Életet lehelt a közösségbe” – hangsúlyozta a miniszteri biztos, majd így folytatta: „Jó példa Ausztrália is. Sok magyar él ott, de hatalmasak a távolságok a városok között, ezért nehéz a kapcsolattartás. Minden városba, ahol van magyar közösség, tudtunk ösztöndíjast küldeni, akik nagyon jó eredményekről számoltak be: van ahol új hétvégi magyar iskola indult el, van ahol magyar fesztivált tartottak. Ezek mind kis lépések, de ha egy nagy egészben nézzük, akkor láthatjuk, hogy nagyon sok minden történt az elmúlt hat évben, hiszen már 2013 óta megy a program – emelte ki Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos, aki az ösztöndíjasoknak azt kívánta, hogy a jövőben a megszerzett tudást, tapasztalatokat kamatoztassák itthon és a határon túli közösségeknél egyaránt.

Ternovácz Fanni

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Az első, gyenesdiási előfutammal vasárnap kezdődik meg a Nemzeti Vágta idei versenysorozata, a döntő a tervek szerint október 10-11-én lesz a budapesti Hősök terén. A lovasok országszerte nyolc településen mérhetik össze tudásukat a Nemzeti Vágta előfutamain szeptember 26-ig. Idén két új helyszínen, Vácdukán és...
2020. AUGUSZTUS 11.
[ 16:24 ]
Normál menetrend szerint tervezi a kormány a tanévet, a hamarosan megjelenő rendelet szerint szeptember 1-jén hagyományosan indulhat az iskola - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedden az MTI-vel. A koronavírus-járvány magyarországi alakulása eddig kedvező, jelenleg nem indokolt a digitális oktatással...
2020. AUGUSZTUS 11.
[ 16:09 ]
A magyar népesség egy jelentős része egyedül él, vagyis szingli - mondta Rövid Irén, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzője kedden az M1 aktuális csatornán. A szociológus közölte: két népszámlálás adatait használta fel a kutatáshoz, és azokat tekintette szinglinek, akik 20 és 39 év közöttiek, és sem...
2020. AUGUSZTUS 11.
[ 11:53 ]
Beolvasás folyamatban