Magyarország
Magyar Alkotmánybíróság: Érvényesek a december 12-ei törvénymódosítások

Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a munka törvénykönyvének a parlament 2018. december 12-i ülésnapján elfogadott módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény kapcsán – mondta ki az Alkotmánybíróság (AB) kedden kihirdetett határozatában.

Ellenzéki parlamenti képviselők, az Országgyűlés tagjainak több mint egynegyede fordult az AB-hez azzal, hogy a testület semmisítse meg a két törvény december 12-én elfogadott rendelkezéseit, mert azok elfogadásának körülményei szerintük házszabályba és alaptörvénybe ütköznek, így közjogilag érvénytelenek. Az indítványban arra hivatkoztak, hogy az Országgyűlés elnöke és a levezető elnök nem a pulpitusról vezette az ülést, a szolgálatban lévő jegyzők közül egyik sem tartozott ellenzéki képviselőcsoporthoz, továbbá a szavazási rendszer kártya nélküli üzemmódban működött.

Az Országgyűlés történeti alkotmányunk egyik legfontosabb vívmánya

Az AB elutasító döntésének indoklásában kiemelte: az Országgyűlés sok évszázados intézménye történeti alkotmányunk egyik legfontosabb vívmánya, törvényes és alkotmányos működése a jogállamiság és az alkotmányos hatalomgyakorlás egyik kulcsa.

Rámutatott: a demokratikus törvényhozás a tárgyalás elvén működik, két fő alapelve pedig a tanácskozás demokratizmusa és a többségi döntés elve.

Az Alkotmánybíróság kifejtette: előfordulhat, hogy a tanácskozás demokratizmusát védő szabályok egyes parlamenti frakciók visszaélésszerű magatartása miatt akadályozzák a törvényhozás észszerű működését, a döntések megszületését. Ez a parlamenti obstrukció, amikor egy parlamenti kisebbség politikai céljai, a parlamenti döntéshozatal ellehetetlenítése érdekében jogszerű lehetőségét rendeltetésével ellentétesen – a visszaélésszerű joggyakorlás határait feszegetve – használja ki, például felszólalásával húzza az időt.

Az AB szerint a törvényhozás észszerű működésének biztosításához fűződő alkotmányos érdek igazolhatja azt a parlamenti törekvést, hogy a többségi döntés elve ne szenvedjen indokolatlan hátrányt a tanácskozás demokratizmusának elve miatt.

A parlamenti viták szabadsága megengedett, ez a szabadság nem korlátlan

Emlékeztettek arra: a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága is megállapította, hogy a parlamentben folytatott viták szabadsága alapvető fontosságú a demokratikus társadalmakban, ám e szabadság nem korlátlan, a parlamenteknek jogukban áll cselekedni, amikor tagjaik a törvényhozás szokásos működésének rendjét megzavarják.

Az AB leszögezte: az Országgyűlés hatékony, zavartalan működéséhez nyomós közérdek fűződik, a magyar szabályozásban ennek biztosítása és az intézmény méltóságának megőrzése az Országgyűlés elnökének joga és kötelezettsége, ennek ellátása érdekében kap az elnök rendészeti és fegyelmi jogkört.

Az Alkotmánybíróság szerint igazolható, hogy a törvényhozás zavartalan, demokratikus működése érdekében az obstrukciót megakadályozzák, az ilyen képviselői magatartásokat keretek között tartsák, fegyelmi előírásokkal szankcionálják.

Kitért arra is, hogy nem minősül obstrukciónak az a magatartás, amely jogszerűnek még formai értelemben sem nevezhető, és előidézhet olyan jogellenes helyzetet, amikor a rendeltetésszerű működés helyreállítása azonnali megoldást követel.

Az AB a konkrét eset kapcsán felidézte: az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján ellenzéki és független képviselők az utat elállva lehetetlenné tették a feljutást az elnöki emelvényre. A házszabályi rendelkezések szövegéből azonban álláspontjuk szerint nem következik, hogy az ülés csak az elnöki székből vezethető.

Továbbá igaz ugyan, hogy a parlamenti üléseken a törvény szerint egyidejűleg két, lehetőleg egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselőcsoporthoz tartozó jegyző teljesít szolgálatot. A vizsgált esetben azonban a két kormánypárti jegyző kijelölése nem visszaélésszerűen, hanem kényszerítő okok következtében történt, annak módja nem volt jogszabályok által kizárt, így nem tekinthető garanciális előírás megsértésének.

A szavazások lebonyolításának az indítványozók által kifogásolt módjával kapcsolatban az AB azt állapította meg, hogy egyrészt a szabályok nem írják elő a gépi szavazások „kártyás üzemmódban” történő lebonyolítását, másrészt pedig a képviselők felelősséggel tartoznak azért, hogy megfeleljenek – a többi között a személyes közreműködésre vonatkozó – elvárásoknak.

Határozatképes volt az decemberi ülés

Az AB rámutatott arra is, hogy Országgyűlés 2018. december 12-i ülése határozatképes volt, az indítványokban érintett törvények elfogadásakor a szükséges számú szavazatot leadták. Ezen túlmenően az indítványok a szavazások eredményével kapcsolatban csupán érdemi elbírálásra alkalmatlan felvetéseket, lehetőségeket fogalmaztak meg.

Mindezek alapján az AB a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványokat a 15 alkotmánybíró egyhangú döntésével elutasította.

Az AB határozatának szövege teljes terjedelmében elolvasható a testület honlapján.

Jobbik: Ha a Fidesz hátba akar szúrni egy nemzetet, megteheti

A Jobbik szerint ha a Fidesz hátba akar szúrni egy nemzetet, akkor megteheti.

Jakab Péter, az ellenzéki párt helyettes frakcióvezetője ezt arra reagálva közölte az MTI-vel, hogy az Alkotmánybíróság keddi határozatában kimondta, nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a munka törvénykönyvének a parlament 2018. december 12-i ülésnapján elfogadott módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény kapcsán.

A Jobbik hangsúlyozta: se szabályosan elfogadott napirend, se szabályos ülésvezetés, se szavazókártya nem kellett a törvények elfogadásához, ezért kérdéses, hogy az Alkotmánybíróság kinek akar megfelelni, amikor „asszisztál egy nemzet törvénytelen rabszolgasorba taszításához, a demokrácia felszámolásához”.

Hozzátették: a Jobbik bízik benne, hogy legalább az Európai Bizottság jelenleg is tartó vizsgálata eredményre vezet ebben az ügyben.

DK: Felháborító az Alkotmánybíróság döntése

A Demokratikus Koalíció felháborítónak tartja az Alkotmánybíróság határozatát, Arató Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, továbbra is tiltakoznak a „rabszolgatörvény” ellen, a „valódi hazafiaknak” pedig nem egy fideszes „alaptörvény-bíróságra” van szükségük, hanem egy független szervezetre, amelyik méltósággal őrködik a jog és igazságosság megőrzése felett.

Megjegyezte, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított az ügyben. Arató Gergely közlése szerint a bizottság kérdéseket küldött a magyar kormánynak a túlóratörvényről és annak elfogadásáról, és vizsgálja azt is, a módosítások megfelelnek-e az uniós jognak.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az MSZP–Párbeszéd

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul jogorvoslatért az MSZP–Párbeszéd, miután az Alkotmánybíróság érvényesnek találta a december 12-i parlamenti törvénymódosításokat.

Az AB épülete előtt tartott keddi sajtótájékoztatón az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó azt mondta, hogy „a fideszes pártkatonákkal feltöltött” Alkotmánybíróság megint a magyar emberekkel, a magyar munkavállalókkal szemben döntött, csak a kormányt szolgálja ki.

Az ellenzéki képviselő azt kérte, hogy a szavazók az EP-választáson vegyék figyelembe, kik azok, akik valóban a magyar munkaerőt képviselik. A Fidesz–KDNP képviselői csak magukért képesek kiállni, az emberekért nem – tette hozzá.

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője tanulságosnak nevezte, hogy az Alkotmánybíróság egy nappal azután hozta meg döntését, hogy az Európai Bizottság bejelentette, vizsgálni fogja a „rabszolgatörvényt”. Az AB döntése ráadásul „gyáva megoldás”, mert kettéválasztották az ellenzék beadványát és csak a decemberi szavazás közjogi érvényességét vitató részről hoztak döntést, a tartalmi kritikákat egyáltalán nem vitatták – fogalmazott. Mint mondta, már csak az európai intézményekben bíznak, ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
Érett Ifjú
2019. ÁPRILIS 10. [ 20:53 ]

Leegyszerűsitve: minden formai hiányosság pótolható a 2/3-al - no meg a hatalomhoz lojális alkotmánybirákkal, holott Magyarországnak nincs is alkotmánya, csak alaptörvénye. "Oszt annyi."


Szijjártó: A kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon - illusztráció
2019. ÁPRILIS 21.
[ 16:26 ]
Az eddig megtartott három magyarországi európai parlamenti (EP-) választáson az Európai Unió más tagállamainak állampolgárai közül csak nagyon kevesen szavaztak a magyar EP-listákra. A május 26-ai voksolásra eddig 2707 külföldi jelentkezett. Az EP-választás sajátossága, hogy nemcsak azok a magyar állampolgárok...
2019. ÁPRILIS 20.
[ 11:56 ]
Az Európai Uniónak minden olyan forrást, amelyet a bevándorlókra költ, inkább a külső határok védelmére kellene fordítania - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten. Gulyás Gergely kiemelte: elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy míg az unió a migráció számtalan...
2019. ÁPRILIS 18.
[ 20:32 ]
Május elejétől Magyarország veszi a NATO kötelékében működő, a balti országok légtérvédelmét ellenőrző parancsnokság vezetését - tájékoztatott közleményében a katonai szövetség csütörtökön. A magyar vezetésű, a litvániai Siauliai térségében állomásozó, 50. misszió munkájához Nagy-Britannia és...
2019. ÁPRILIS 18.
[ 17:28 ]
Beolvasás folyamatban