A Magyarországon és Szerbiában kiállított, államilag elismert bizonyítványok, oklevelek, és a tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló egyezményt tárgyalta az Országgyűlés kedden.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta: az egyezmény célja, a közép-és felsőfokú végzettségek, képesítések és tudományos fokozatok kölcsönös elismerhetőségének megteremtése. Emellett - folytatta - az egyezmény a kormány balkáni nyitás politikájával összhangban, a magyar és szerb felsőoktatási intézmények közötti együttműködési lehetőségek fejlesztését, és ezeken keresztül a magyar-szerb kapcsolatok erősítését is célozza. Elmondta: az egyezmény hozzájárul a két ország közötti oktatási, tudományos és kulturális kapcsolatok fejlődéséhez és javítja a magyar hallgatók kifelé irányuló, illetve a szerb hallgatók Magyarországra irányuló mobilitási szándékát. Az államtitkár hangsúlyozta az egyezmény nemzetpolitikai és nemzetiségpolitikai vonatkozásait is, kiemelve, hogy az egyezmény segíti a vajdasági magyar és a magyarországi szerb közösség tagjainak anyaországban való tanulását és foglalkoztatását is.
A Fidesz, a Jobbik és az MSZP is támogatja a javaslatot
A Fidesz vezérszónoka, Zsigmond Barna Pál arról beszélt, mára egy kölcsönösen előnyös, szoros partneri kapcsolat alakult ki Szerbia és Magyarország között, és az erős jószomszédi viszony az egész régió európai integrációjának kapuja lehet, akkor is, ha ezt most "nagy erők próbálják ellehetetleníteni". Hangsúlyozta: ha az EU hiteles akar maradni, akkor meg kell nyitnia az utat a nyugat-balkáni bővítés előtt. Addig viszont Magyarországon nekünk az a dolgunk, hogy "Brüsszel politikai manőverezésétől" függetlenül, kitartóan segítsük Szerbia európai integrációját - fogalmazott.
Steinmetz Ádám, a Jobbik vezérszónoka elmondta: a javaslat megszilárdítja Szerbia és Magyarország közötti oktatási és tudományos kapcsolatokat és megkönnyítheti a határon túli magyarok felsőoktatásban való részvételét, diplomaszerzését, a meglévő diploma elismerését, illetve magyarországi munkavállalásukat is.
Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka a nemzetpolitika és a jószomszédi viszony szempontjából is kiemelkedő jelentőségűnek nevezte az egyezményt. Stratégiai hibának tartotta, hogy a Nyugat-Balkán ügye lekerült az EU asztaláról.
Az elnöklő Jakab István a vitát lezárta. (MTI)
Nincs hozzászólás. Legyen az első!