Média
Elhunyt Csapó Endre újságíró, az ausztráliai Magyar Élet volt főszerkesztője

Ausztráliából érkezett a hír, hogy életének 98. évében Sydney-i otthonában elhunyt Csapó Endre újságíró, az Ausztráliai Magyar Élet volt főszerkesztője, az ausztráliai magyar közélet egyik fő vezetője, akinek gyászjelentésén joggal áll a Szent Pál-i idézet: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam”, írja a Felvidék.ma.

Csapó Endre 1921-ben született Répcelakon. Felsőkereskedelmi iskolát végzett. Dolgozott a Hombárnál (állami termékbeszolgáltató), majd Zimmer Halkereskedési Zrt. üzletvezetőjeként. 1943 szeptemberétől katona, 1945-ben orosz hadifogságba esett. Ekkor már a 18 év alattiakat nemzetközi nyomás miatt nem merték deportálni. A háború után részt vett a Demokrata Néppárt gyűlésein, családot alapított. 1947-ben fegyverrejtegetéssel gyanúsították meg, ezért Ausztrián és Passaun keresztül menekülve Ausztráliába emigrált. Egy ideig fizikai munkából élt: volt többek közt épületfestő, bútorfestő, műszaki rajzoló, 1954–1978 között üzemtervező rajzoló.

1964-től vett részt az Ausztráliai Magyar Szövetség megalapításában, többször töltötte be a főtitkári tisztet is. Ugyanebben az évben hozta létre az Ausztráliai Magyarság c. lapot, amelynek tulajdonosa és szerkesztője is volt. 1976-ban Ady János megvásárolta a melbourne-i Magyar Életet, a két lap fúziójából jött lére az Ausztráliai Magyar Élet, az ottani emigráció első országos hetilapja, amelynek a kezdetektől főszerkesztője lett. 1983-tól az újság – tulajdonosváltás miatt – újra a Magyar Élet címet viseli.

A család gyászjelentését egészítsük ki azzal, hogy Csapó Endre nemcsak az ausztráliai, hanem az egyetemes magyar közélet egyik nagy alakja volt, akinek – miután 1948-ban elmenekült Magyarországról és Ausztráliában kezdett új életet – egyetlen percre sem szűnt meg szellemi, érzelmi kapcsolata Magyarországgal. 1964-től lapalapító szerkesztőként nemcsak a magyarországi eseményeket követte figyelemmel, hogy tájékoztassa a diaszpóra magyarságát, de megfordítva is: a nagyvilágban zajló folyamatokat és hatásukat elemezte itthoni olvasói számára.

A rendszerváltástól kezdve gyakran hazalátogató Csapó Endrét munkásságáért már 1991-ben Magyar köztársasági Érdemkereszttel ismerték el, 2006-ban Teleki Pál Érdemérmet, 2008-ban pedig ő és lapja Magyar Örökség-díjat kapott.

„A Magyar Élet és főszerkesztője Csapó Endre cselekvő létével, hetente megjelenő nívós lapszámaival, írásaival fontos nemzetmegtartó szerepet vállal a diaszpórában. Erről mindenki meggyőződhet, aki rendszeres olvasója a Magyar Életnek, vagy megismerkedik a főszerkesztő „Ilyen a világ” című, 1961 óta írott nagyszerű vezércikkeit tartalmazó, eddig megjelent három kötetével… Mindazok, akik olvasták, tanúsíthatják, hogy a főszerkesztő – aki 1948-1991 között nem járt szülőhazájában – jobban érzékeli és elemzi helyzetünket, mint itthoni kollégáinak zöme. Azért, mert hű maradt önmagához, vállalt küldetéséhez, nemzetéhez. Nemcsak írásaiban, életében is. A Teleki Pál Érdeméremmel 2006-ban kitüntetett Csapó Endre – az ausztráliai Szent Korona Társaság egyik alapítója, vezetője; az „Egy a nemzet” szellemi mozgalom elindítója – , az ötödik kontinensen igen népszerű. Őszinte, mértéktartó, humánus gondolkodású és szerény közéleti ember. Nélküle és lapja nélkül nem találnánk igazi önmagunkra, nemzetünkre, s nem lenne olyan minőségű a sokfelől rekrutálódott, sokszínű ausztráliai magyar diaszpóra sem, mint amilyennek alkalmunk volt megismerni és több ízben méltatni. Az elmúlt évtizedben zajlott sorsfordító események közepette Csapó Endre és lapja a Magyar Élet hűséges helytállásával igazolta, hogy méltán kapott helyet a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumában. Az 1978-ban – éppen 40. éve egyesült; két régebbi lapból – újjászületett Magyar Élet főszerkesztőjének fogadalmából idézek: 'Állampolgári hűségünk Ausztráliához köt, de szellemi hűségünk a magyar népé, amely ezer esztendőn keresztül építette, csiszolta azt a sajátos ízű, színű műveltséget, ami különös szép nyelvünkön oly egyénien fejeződik ki. Hűségünk nem pártoké, vagy csoportoké…Mennyezetünk az a magyar égbolt, amely mindazokat betakarja, akiknek szívét-lelkét még melegíti a magyar érzés. Újságunk ehhez kíván lenni szellemi fűtőanyag. Hűségesek kívánunk lenni a magyar égbolt világló csillagaihoz is, szellemi életünk, irodalmunk nagyságaihoz'”, írta róla Bakos István, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora.

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A címben feltett kérdést fogalmazta meg Németh Ernő, a VajdaságMa hírportál szerzője a Vajdasági Magyar Szövetség, illetve a Magyar Mozgalom idei Szent István-napi rendezvényeit követően. Mindkét politikai szervezet megemlékezésén hangoztak el olyan mondatok, melyeket akár úgy is lehet értelmezni, hogy készek...
2019. SZEPTEMBER 11.
[ 9:50 ]
Sok újdonság vár ránk a tanévben: egyesekre új tanterv, másokra új tankönyvek, még másokra digitális tantermek vagy éppen felújítás alatt álló iskolaépület. Bárhogy is, csak örülhetünk, hogy Vajdaság 73 általános iskolájában folyik magyar nyelvű oktatás, és a legtöbb magyar ajkú gyermek anyanyelvén kezdi meg...
2019. SZEPTEMBER 11.
[ 9:07 ]
Megjelent a legújabb HÉT NAP 16 oldalas RTV-MELLÉKLETTEL! A HÉT NAP AZ INTERNETEN: www.hetnap.rs E heti, 37. számunk tartalmából kiemeljük: * Kerékpársirató. TÓTH Lívia heti jegyzete * VILÁGKÉP: Fegyvertartás és –vásárlás. San Francisco terrorszervezetnek nyilvánította az NRA-t * BELGRÁDI SZEMMEL: Az állam...
2019. SZEPTEMBER 10.
[ 13:45 ]
Beolvasás folyamatban