Média
Szlovákiai sajtószigorítások: Moratórium és válaszadási jog
A még alakulóban levő, esetleges magyar koalíció(k)ról is kevesebb információ érkezhet a február 29-i választás előtt

Államfői vétó állta útját Szlovákiában az ún. 50 napos moratórium életbe lépésének, amelynek értelmében a jelenlegi 14-ről 50 napra hosszabbodna a közvélemény-kutatások eredményeinek közzétételére vonatkozó, választások előtti tilalom. Ezzel azonban még nem zárult le az ügy: a kérdésben a hatalmi koalíció sem egységes, a nyilvánosság jelentős része pedig tiltakozik, és a legfelsőbb szintekről is érte kritika.

A kormányfő se támogatja

A moratórium meghosszabbítását azzal indokolták a támogatók, hogy szerintük a pártpreferenciákra vonatkozó felmérések túl nagy mértékben befolyásolják a választókat, és szerintük egy ilyen tilalommal elérhető, hogy a programokra terelődjön a figyelem. Az államfő ezzel szemben azt állítja, egyetért a választási programok hangsúlyozására irányuló szándékokkal, viszont szerinte a két dolog teljesen független egymástól. A javaslatot végül halasztások és pengeváltások után a kormányzó Smer és az Szlovák Nemzeti Párt (SNS) képviselői mellett az ellenzéki, szélsőjobboldali Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) képviselői szavazták meg, miközben a hatalmi koalícióhoz tartozó Híd képviselői, egy kivétellel, nem támogatták. Az ügy pikantériáját tovább fokozza, hogy a javaslatot Peter Pellegrini (Smer) miniszterelnök, Miroslav Lajčák (Smer) külügyminiszter és Gál Gábor (Híd) igazságügyi miniszter is kritizálta, ugyanakkor Ján Richter (Smer) szociális ügyi miniszter az elnöki vétó megtörését szorgalmazza. Bugár Béla, a Híd elnöke azt állítja, hogy nem kívánják támogatni az elnöki vétó megtörését, és ennek érdekében beszélni fog a javaslatot megszavazó (és egyébként a beterjesztők egyikének is számító) képviselőjükkel, Jakab Elemérrel. Zuzana Čaputová államfő azonban már a törvény visszaküldésekor jelezte: olyannyira nem látja alkotmányosnak azt, hogy amennyiben a parlamentben megtörnék a vétóját, él azzal a jogával, hogy az alkotmánybíróság elé terjeszti a szigorítást, szerinte ugyan sérti az információkhoz való jogot.

A rádió- és televízióadókat tömörítő ANRTS, valamint a nyomtatott és digitális médiumokat összefogó ATDM közös állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy a hosszabb tilalom a tévinformációk terjedését szolgálná, különösen a közösségi oldalakon, hiszen a szabályozás a hagyományos sajtót érintené csak.

Magyar szempontból?

Martin Slosiarik, a Focus ügynökség vezetője úgy vélekedett, lehetséges, hogy a parlamenti küszöb körül mozgó magyar szerveztek közül valamelyik jobban jönne ki a moratóriumból, ám szerinte nem helyes tudatlanságban hagyni az embereket. „Nem lesz egyértelmű, hogy szükségük van-e a szavazatunkra, mert a parlamentbe jutás küszöbén mozognak, vagy nyugodtan szavazhatunk szívünk szerint az erősebb szubjektumra abban a tudatban, hogy nincs veszélyben senki, akit szívesen látnánk a törvényhozásban” – fogalmazott az Új Szó napilapnak adott interjúban. Emlékeztetett arra, hogy 2016-ban 1600 magát magyar nemzetiségűnek valló személyt kérdeztek meg erről: 63% válaszolta, hogy már korábban eldöntötte, kire fog szavazni, 15% azt mondta, hogy a választás előtti utolsó hónapban, 10% pedig az utolsó héten hozta meg döntését, 12%-a állította, hogy a szavazás napján döntött. A magyar pártok esetleges szövetkezése körüli bizonytalanság miatt azonban szerinte most kifejezetten nem a befolyásolás kerül előtérbe a felmérések kapcsán, hanem a választók tájékoztatása.

Biztos és kérdéses szigorítás

A kormányzó Smer azt jelezte, hogy továbbra is kitart a moratórium mellett, azt azonban még nem tudni, sikerül-e elég képviselői szavazatot biztosítani majd ahhoz, hogy megtörjék az elnöki vétót.

A szlovák képviselőház egyébként szeptember derekán már elfogadott (és az államfő is aláírta) egy többek szerint szintén problematikus médiaügyi szigorítást, pontosabban: ismét bevezették a politikusok válaszadási jogát. A köztisztviselők 2008 és 2011 között már jogosultak arra, hogy igényeljék reakció közzétételét, amennyiben hamis, hiányos vagy félrevezető ténymegállapítást közöltek róluk, 2011-ben azonban változott a törvény, és erre csak a természetes személyeknek lett lehetősége. Most visszaállt a korábbi állapot, ugyanis a sajtótörvényt a következő szövegrésszel egészítették ki: „Ha egy folyóirat vagy hírügynökség olyan hamis, hiányos vagy félrevezető ténymegállapítást közöl, amely egy természetes személy becsületét, méltóságát vagy magánszféráját, illetve egy jogi személy jó hírnevét érinti, és az érintett személyt pontosan be lehet azonosítani, ennek a személynek joga van igényelni a reakciója közzétételét. A folyóirat kiadója és a hírügynökség kötelesek ingyenesen közzétenni a választ.” Magyarán: könnyebben szórhatják tele a politikusok a velük kritikus lapokat saját szövegeikkel, természetesen azonos helyen, terjedelemben.

RA
Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Újabb hat produkció jutott tovább a Fölszállott a páva idei gyerekévadának negyedik élő adásában péntek este, ezzel kialakult a középdöntők mezőnye. A Duna Televízióban sugárzott műsorban tizenkét versenyzőt láthatott a közönség. A táncos szólisták és táncospárok közül Sándor Benjámin Solt, a...
2019. NOVEMBER 29.
[ 22:36 ]
Újabb hazugságot terjeszt a közmédiáról a "sánta kutya média" - közölte pénteken az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonezelő Alap (MTVA) Sajtó Osztálya az Eurovíziós Dalfesztivállal kapcsolatban a The Guardian című brit lapban megjelent cikkre reagálva. Az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írták:...
2019. NOVEMBER 29.
[ 20:26 ]
Ma ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját a Vajdasági Rádió és Televízió. 1949-ben ezen a napon szólalt meg először az Újvidéki Rádió, 26 évvel később, 1975. november 26-án pedig a televízió is elkezdte sugározni műsorát. Az RTV épülete az 1999-es NATO-bombázások következtében használhatatlanná...
2019. NOVEMBER 29.
[ 13:16 ]
Beolvasás folyamatban