Média
Betyáros Hajnali: „A Vidrócki híres nyája”

A magyar közmédia és a Hagyományok Háza közös műsorának fókuszában augusztus második hetében a híres betyár, Vidróczki Márton áll. A zenei anyagban a szerkesztő Tarnalesz népzenéjéből ad ízelítőt.

A betyárromantika napjainkban is reneszánszát éli. Rózsa Sándor szamosújvári sírján mindig van friss virág, a balatonszentgyörgyi Csillagvárban kiállítás foglalkozik a szegénylegényekkel. Köztük van Vidróczky Márton is (számos helyen Vidróckiként szerepel).

Az 1837. november 12-én, Mónosbélen született Vidróczki Márton életéről meglehetősen kevés tényszerű adat maradt fenn az utókor számára. Neve után azt is feltételezhetjük, hogy régi felföldi család sarja. Számos történet keletkezett arról, hogy miért is lépett a törvényen kívüliség útjára, de feltehetően „félresiklott” katonai szolgálata miatt kényszerült bujdosásra. Még fiatalemberként, 1859-ben sorozták be egy egri ezredbe. Mivel értett a pásztorok által használt fúvós hangszerekhez, ezért rövid idő elteltével a seregben szolgáló kürtösök közé került. Szabad természete nehezen viselte a szigorú regrutaéletet és hamarosan összekülönbözött osztrák elöljárójával. A legenda szerint a vita azért pattant ki közöttük, mert Vidróczki hangszerén a Kossuth-nótát fújta. Szó szót követett, és az eset verekedésbe torkollott, ami miatt Mártont hadbíróság elé állították. Súlyos ítéletet hoztak ügyében, büntetése 12 év várfogság lett, melyet a komáromi erődben kellett letöltenie. Pár hónap elteltével azonban sikerült megszöknie, majd visszatért szülőföldjére és rablóbandát szervezett a környék szegénylegényeiből. Az elkövetkező években számos rablást követett el csapatával, még a környékbeli fogadósokat is befolyása alá vonta. A betyárvezért 1863-ban kerítették először kézre a hatóságok. Az ekkor már országos hírnévnek örvendő Vidróczkit 27 év fogságra ítélték, és a birodalom hírhedt börtönébe, Theresienstadtba szállították. Nyolc év elteltével innen is sikerült megszöknie, de ekkor már nem a Bükkbe, hanem a Mátrába tért vissza. Érdekes módon a róla szóló legendák, történetek java része az itt eltöltött másfél éve alapján maradt meg leginkább a nép emlékezetében. Az igazság viszont az, hogy ekkor már nem sikerült hatékonyan összefognia legényeit. Úgy tartják, egyik riválisa, Pásztor Pista sebesítette halálra egy párbajban, Mátraverebély határában 1873-ban. Holttestét Egerbe vitték, ahol a Rókus temetőben, jeltelenül hantolták el. Ma már egy kopjafa jelöli nyughelyét. Emléke a mai napig elevenen él a Mátra és a Bükk falvaiban.

A műsor követői az Egerhez közeli Tarnalelesz népzenéjéből készült válogatást hallhatják.

Szerkesztő-műsorvezető: Pénzes Géza

Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)

A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Megszületett a leghosszabb, szakmai tematikájú, kötött időtartamú személyes interjúsorozat hazai rekordja - áll a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében. Mint írják, a Pesti Vigadó könyvtárában megrendezett eseményen 24 óra...
2021. SZEPTEMBER 18.
[ 17:25 ]
Vasárnap, szeptember 19-én debütál a Duna Televízió képernyőjén a Toldi című animációs rajzfilmsorozat. A bemutatóra az MTVA Archívuma is készül, válogatást kínál a Toldival kapcsolatos audiovizuális örökségből. „Elérhetők korábbi Toldi-feldolgozások a rádió- és a mozgóképarchívumban, ezekből a művekből...
2021. SZEPTEMBER 15.
[ 10:23 ]
Díjak, elismerések, világhírnév – így lehet röviden összegezni dr. Karikó Katalin másfél évét: a kutató a Családi Körnek adott interjúban elmondta, tavaly tudatosult benne, hogy az, amin évtizedek óta dolgozik, egyik napról a másikra az egész világ számára fontos lett. – Pósa Tamara interjúja a kutatóval ...
2021. SZEPTEMBER 15.
[ 8:06 ]
Beolvasás folyamatban