Levelek a Rózsa utcából
Koronás esztendő

Van Budapesten a Teréz körúton egy pénzváltó, ahol a belső irodából kiszűrődő hangokban szerb szavakat véltünk felfedezni. Persze, nem illett kíváncsiskodni, hogy jól hallottuk-e, de azóta is megmaradt a találgatás, hogy netán bosnyák vagy albán a tulajdonos. Nem jártunk a dolog végére, de a pénzváltó nevét megjegyeztük: Korona. S mivel kedves volt a pénztárnál ülő magyarul beszélő fiú, többször is megfordultunk ott.

Nem régen láttam ismét a Korona cégtáblát, az ajtó alatta szomorúan zárva. A korona most nem pénzhez, hanem vírushoz kötődik. Itt állunk mindannyian egy korona-évet, vagy koronás esztendőt magunk mögött hagyva. Nehéz volt, korlátozásokkal, óvatossági gesztusok tanulásával, sok-sok bánattal teli. Voltak apró örömök is, s végülis a napok-hetek összefolytak, peregtek a hónapok és elmúlt az év is. Ki nem mondott szavak, szerettünk szívdobogását nem érző elképzelt ölelések, virtuális ünneplések, fájdalmas érzelmek – hogy hozzátartozónk, nagyrabecsült ismerősünk temetésén sem lehettünk ott -, apátiába forduló hiányérzetek...

Lényegében ez volt a koronás esztendő, s mindenféle bajával együtt hozott néhány humoros helyzetet is. A minap például nagyon jót mosolyogtam a híren, hogy Németországban a 80 év felettiekkel kezdik a korona vírus elleni védőoltást. „Értük már nem kár, gondolják” – mondtam magamnak elfogadva az érzést, hogy nem sokára én is ehhez „a feláldozni való” korosztályhoz tartozom. Persze tudom, hogy az idős korosztály oltása óvatosságból, az idősek védelméből fakad és jó hírként serkentőleg hat, hogy jól van az a 101 éves (mellesleg korához mérten igen csinos) asszony, aki elsőként kapta az oltást.

Hát akkor hogyan tovább?

Meglettek a védőoltások és várjuk a lehetőséget – már aki a vakcina mellett dönt – hogy sorra kerüljünk és túl legyünk rajta.

Az óvatosság továbbra is szükséges, tehát a higiéniai szabályok tisztelete, a távolságtartás, a maszkviselés, mert a vakcina ellenére sem tudhatjuk, hogy nem terjesztjük-e a vírust, hiszen a vakcina a beoltottnak nyújt védelmet, másoknak nem – figyelmeztet a témában nálam sokkal jártasabb barátnőm, s ebből a mondatából az is kiderül, hogy egyelőre nem változna meg az életmódunk, ha azonnal védőoltáshoz jutnánk, akkor sem.

Az óvatosság tehát maradna, de kapnánk egy „vakcina-útlevelet”.

Újra utazhatunk, átjárhatunk határokon át saját kocsin, vonaton, buszon, repülőn... Hogy mikor kerülünk sorra, sok mindentől, elsősorban a rendelkezésre álló ampullák számától és az oltási tervtől függ és természetes, hogy mindenek előtt az egészségügyi dolgozók, pedagógusok, idősgondozók részesülnek előnyben. Igaz, Szerbiában elsőként maga a miniszterelnök asszony oltatta be magát – hasonlóan a szlovák államfő asszonyhoz -, de ez inkább biztatásnak tekinthető az oltás-szkeptikusok megnyugtatására, miközben Magyarországon a kormányszóvivő szavai szerint minden politikus kivárja a sorát, még a kormányfő is...

A koronás év után a következő tehát meghozhatja a szabadságot, ami – s ebben sokan egyet értünk – mégsem lesz olyan tartalmú, mint amilyen képet korábban alkottunk a személyre szabott szabadságunkról. A pszichoterápiában alapvetőnek számító „mi jár a fejedben?” kérdésre adott mélyről jövő válaszok a korábbiakhoz hasonló helyzetekben bizonyára másmilyenek lesznek...

A korona vírus miatti bezártságtól való esetleges szabadulásunk reménye tehát a korona vírus elleni vakcina, ami, mint fogalom, óhatatlanul összefonódik a magyar tudósokkal és magyar kutatók epohális felfedezéseivel. Most konkrétan Karikó Katalin nevével, az oltás kifejlesztésében kulcsszerepet játszó magyar tudóséval, aki az amerikai BionTech cég alelnöke és nevéhez fűződik a hírvivő ribonukelinsav (mRNS) alapú Pfizer-Biontech vakcina kidolgozása. Igaz, felfedezése Amerikához köti, de tudjuk, az alapokat Magyarországon, Szegeden szerezte, s hogy magyarként tekint rá a világ, talán mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége egy Facebook-bejegyzésben külön gratulált „az amerikai magyar biokémikusnak”... Karikó Katalin fiatalosan mosolyog és bátorít а különböző portálokon, hogy ez a vakcina teljesen természetes, konkrétan növényi anyagokból készült, hogy ő maga is beoltatta magát...

Vajdaságban a kilencvenes évek végén megjelent egy könyv a szép emlékű dr. Ribár Béla tollából Híres magyar tudósok címmel. Akkoriban nem csak ismeretterjesztő feladata volt ennek a kötetnek, hanem önbizalomerősítő célzata is azzal a mottóval, hogy egyetlen nemzetnél sem alábbvaló a magyar, és hogy a fiataloknak tudniuk kell: a nemzet számarányához képest a magyarok a legtöbb tudóst adták a világnak. Több mint húsz év után jó lenne - és lenne is mivel - bővíteni a kötet tartalmát, immáron kiemelten a koronás esztendő híreivel is.

Friedrich Anna

A szerző a Vajdaság Ma publicistája, rovata, a Levelek a Rózsa utcából, hetente frissül.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Politika peremén - illusztráció
2021. JÚNIUS 8.
[ 15:57 ]
Taxisokkal - illusztráció
2021. MÁJUS 21.
[ 16:32 ]
Hogy megértsük a jelen politikai történéseket, ismernünk kell a múltat, és ajánlatos alaposan tanulmányozni a történelmi és az aktuális térképeket országokról és határokról. A jelek szerint a jövőbenieket is, ámbár a határok elképzelt módosításáról rajzolt térképek inkább tükrözik készítőik határtalan...
2021. ÁPRILIS 28.
[ 16:15 ]
A nagyok is elmennek. Mint azok, akik ismertség és az emberiség iránti szolgálat tekintetében kevésbé nagyok, csak szeretni való halandók a maguk vitathatatlan egyszerűségében, és születésüknél fogva ugyanúgy fontosak ennek a világnak. Elmennek, jó esetben csendben, megnyugodva, enyhe mosollyal az ajkuk szögletében. És...
2021. ÁPRILIS 19.
[ 16:50 ]
Sohasem gondoltam volna, hogy nagyon fog érdekelni egy sportoló interjúja. Mondják a magukét a saját meglátásaikról, tapasztalataikról, amit a nagy átlag nem hasznosíthat, legfeljebb szurkolhat, hogy haszna legyen belőle annak, akiért érdemes szurkolni… De most nagyon érdekelt, amit Petry Zsolt, a berlini Hertha BSC futballklub...
2021. ÁPRILIS 8.
[ 16:09 ]
Beolvasás folyamatban