Levelek a Rózsa utcából
Tisztességtelen gyakorlat
Betűméret:             

Sokáig nem hittem az egyszerű fogyasztói cikkeket gyártó multik és kereskedők tisztességtelen gyakorlatának a tényében, hogy ugyanazon címkével ellátott árujuk eltérő minőségű lehet. Nem igen foglalkoztam azokkal az állításokkal, hogy a honi boltokban nem ugyanolyan minőségű ugyanaz a cikk, mint például a németországi üzletekben. Amióta a nagy kereskedelmi multicégek is jelen vannak mind Szerbiában, mind Magyarországon, szinte természetessé vált, hogy hozzájutunk nyugati ínyencségekhez, és hogy a hasonlóan berendezett csarnokok polcain keresgélés nélkül rutinszerűen oda nyúlhatunk a keresett áruért. Elfogadtuk azt is, hogy amit keresgélnünk kell, azok a hazai cikkek, amelyek egy kimutatás szerint alig 20 százalékban vannak jelen a külföldi tulajdonú áruházláncok üzleteiben.

Mondom, nem foglalkoztam az állítólagos különbségekkel, mígnem magam is meg nem győződtem arról, hogy a Németországban vett mosópor jobban mos, hogy mint az Újvidéken vásárolt, vagy például a hosszú útról hozott halkonzervben több a hús, mint az itthon vásároltban.

Amikor egy élelmiszert megvásárolunk, az nem csak szükséglet, hanem bizalom kérdése is. A pszichológiai értelemben vett bizalomé is, ami elengedhetetlen nem csak szerelmi, baráti, kollegiális stb. emberi kapcsolatokban, hanem az üzleti életben is, adott esetben a vevőt kiszolgáló cég és a vevő között is. A bizalmi viszonyt hosszú ideig tart felépíteni, hiszen apró lépésekkel, próbálgatásokkal, naiv elvárások beteljesülésével épül napról-napra. Úgy erősödik, ha a vevő elégedett a termékkel és a pénztárnál sem csapják be apró trükkökkel. A bizalom apróságokkal épül fel ebben a relációban is. Vevőként bizonyosan visszük magunkkal a lelki struktúránkba beépült bizalmi gesztusokat, s ha e tekintetben nincs túlságosan rossz tapasztalatunk, a hozzáállásunk is eleve elfogadó a nekünk felkínált termékekkel szemben. Esetemben is így történhetett, hogy nem igen akartam foglalkozni a feltételezéssel (a később bizonyított ténnyel), hogy nekünk, szegényebb vásárlóknak nem ugyanazt az árut szánják, mint a gazdagabb nyugatiaknak, miközben ugyanannyi pénzt kell adnunk érte.

Komparatív minőségvizsgálatok hiányában (bár ilyenek is vannak), a legtöbb esetben a tapasztalatokra hivatkozhatunk, különösen azokéra, akik külföldön dolgoznak, és idehaza ugyanazt az árut vásárolják, mint odahaza. Tőlük tudhatjuk, hogy például itthon több a só az ételízesítőben és kevesebb a szárított zöldség, mint a multik országaiban, s hogy a csokikrémekben kevesebb a mogyoró, s hogy már a méz sem mézből van olykor.

Az effajta panaszok nem csak a szerbiai helyzetre jellemzőek. Emlékezetes marad a V4 országaiban végzett összehasonlító vizsgálat 2016-ból, ami után 2017-ben az Európai Bizottság megígérte, hogy segít változtatni a helyzeten, sőt a bizottság akkori elnöke, Jean-Claude Juncker valami ilyesmit jelentett ki: nem lehet elfogadni, hogy Európa egyes részein ugyanolyan csomagolásban, ugyanazon márkanévvel alacsonyabb minőségű ételeket kínáljanak az embereknek. Ebből aztán egy uniós ajánlás is született, amellyel megtiltanák a Nyugaton és Keleten értékesített, ugyanazon címkével ellátott, de különböző minőségű áruk értékesítését.

De mit tehetünk, honnan tudjuk, hogy becsapnak-e bennünket? Hiszen gyakran megfeledkezünk a saját igényeinkről, és örülünk, ha olcsón vásárolunk, még ha sejtjük is, hogy a csokiban nincs annyi kakaó, amennyi kellene.

A mi térségünkben a nagy többség mindig is szerényen élt, ösztönösen megtanulta alacsonyabb szinten tartani az igényeit is. Most azonban a szabadkereskedelem térhódításával egyre inkább össze tudjuk hasonlítani az árakat, s immáron – például a Nyugaton dolgozó rokonoktól kapott ajándékok révén – a minőséget is, és most már az egész jelenség érzelmi kategóriává is válik, hiszen a rosszabb minőséggel az eladó azt is üzeni, hogy alacsonyabb rendű vásárlónak tart bennünket.

Most, május 28-án a magyar innovációs minisztérium kiadott egy közleményt, miszerint egy év múlva, 2022. május 28-án életbe lép a kettős minőség szankcionálását lehetővé tevő törvény, ami alapján a rosszabb minőséget kínáló multicégre akár félmilliárd forint büntetés is kiróható. A minisztérium idei vizsgálata szerint 120 vegyipari termékpár (mosópor, tusfürdő, sampon stb.) között egy-harmadban a külföldi változat jobb volt!

E tisztességtelen gyakorlatot tehát a jövő évtől szankcionálják Magyarországon. Szerintem a szerbiai fogyasztóvédők sem lassúak, hasonló lépést ők is elérnek nem sokára amellett, hogy már megtörtént: Szerbia egyszerűen visszaküldte a nem megfelelő minőségű szállítmányt. Mi fogyasztók pedig lassan újraépíthetjük a bizalmat, ha a multik is partnerek lesznek ebben és nem tekintenek bennünket alacsonyabb rendű vásárlóknak.

Friedrich Anna

A szerző a Vajdaság Ma publicistája, rovata, a Levelek a Rózsa utcából, hetente frissül.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Szomorú - illusztráció
2024. MÁRCIUS 28.
[ 15:27 ]
Hit hidakban - illusztráció
2024. MÁRCIUS 19.
[ 16:36 ]
Szomorú a határ… - illusztráció
2024. MÁRCIUS 6.
[ 15:13 ]
Szinte minden darázsfészeknek tűnt, amihez az ember nyúlt azok után, hogy Magyarországon kiderült a pedofil-ügyben elítélt megkegyelmezésének a ténye. Merthogy gyermekbántalmazásért nincs kegyelem, hibás döntése miatt le is mondott Novák Katalin államfő, és vele együtt a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit is, aki...
2024. FEBRUÁR 20.
[ 16:08 ]
Ez gyorsan ment. A magyar köztársasági elnök asszony lemondatásának ügye február 2-án kezdődött és február 10-én véget is ért: Novák Katalin lemondott tisztségéről, elismerve, hogy hibázott, amikor tavaly áprilisban Ferenc pápa budapesti látogatásának alkalmából több elítélt között megkegyelmezett egy olyan...
2024. FEBRUÁR 10.
[ 22:50 ]
Akinek alacsony a vérnyomása, és netán nincs jobb dolga, nézzen bele néhány nyugati hírportál aktuális kínálatába, miután a keresőbe beírta, hogy „Ilaria Salis”. Ha megnézi a nő ironikus mosolyáról készült felvételeket, nem marad közömbös. Ilaria Salis annak az olasz, negyven felé közeledő nőnek a neve, akit...
2024. FEBRUÁR 2.
[ 18:47 ]
Beolvasás folyamatban