Levelek a Rózsa utcából
Naggyá növő viták

Szép volt, fiúk! Ha a dolgok alakulása után kitörő örömre nincs is ok, méltóság-érzetre és büszkeségre annál inkább. A magyar labdarúgó-válogatott nagyokat küzdött az Eb-n, s ha a Németország elleni 2:2-es döntetlen, (no meg a portugálokkal és a franciákkal való kitűnő, de szerencsét nélkülöző meccseket maguk mögött hagyva) el is kell búcsúznia a bajnokságtól, méltósága a magasba emelkedett.

A szurkolók pedig méltán várhatják a folytatást valamikor a közeli és távoli jövőben.

Emelt fővel távozhatott tehát a magyar válogatott, s ennek szerda este nem csak a foci szempontjából volt jelentősége. Vajon milyen érzéssel állhattak ott pályán, amikor a közönség kifütyülte a magyar himnuszt? Vagy amikor a szivárványos zászlókat lengetők középső ujjukkal felemelve fogadták őket? Vagy amikor a német hatóságok leállították a magyar szurkolókat szállító buszt, hogy minél kevesebb magyar érjen a stadionba, amit eredetileg szivárványos színbe szerettek volna öltöztetni negatív politikai üzenetként Magyarországnak a pedofília-ellenes törvény miatt, és csak az UEFA-n múlott, hogy nem tették meg? Vajon éreztek-e lelki nyomást, amikor az Európai Bizottság elnök asszonya, aki von is, meg der is, vagyis Ursula von der Leyen szégyenteljesnek nevezte a magyar törvényt éppen néhány órával a meccs előtt? És az ellenséges hangulat miatti nyomás érzete felülkerekedett-e az ellenféllel való megmérettetés miatti lámpalázon? Vajon az a focista, aki nem éppen járatos a szivárványos kérdésekben, érzett-e bizonytalanságot, esetleg lelkiismeret-furdalást a vádak nyomása alatt, stb.? A sportpszichológusok a játékosokkal együtt bizonyára kielemzik mindezt, hogy nyoma se maradjon a nyomásnak, s fix pontként megmaradjon az, amit láttunk és tudunk: a játékosok a pályán felülkerekedtek mindenen és összeszedetten csak a célra koncentráltak, és perceken múlott a továbbjutás. De így is szép volt, fiúk!

A müncheni szivárványos fogadtatás és a magyar válogatottra gyakorolt nyomás csak részbeni lecsengése volt annak a politikai hangulatnak, ami június 15-e, a pedofília-ellenes magyar törvénycsomag elfogadása óta tart, s bizonyára folytatódik is azok után, hogy Áder János államfő alá is írta a törvényt. Lényegében egy törvénycsomagról van szó, amellyel megszigorítják a büntetéseket és kimondják, hogy a nevelés a családok joga, és az iskolában, például, a szexuális felvilágosítás során a gyerekekkel való foglalkozás nem irányulhat a homoszexualitás és a nemi jelleg megváltoztatásának a népszerűsítésére.

A másságot hirdető civil szervezetek, a melegek csoportjai, a LMBTQ populáció aktivistái és a velük együttműködő politikusok Magyarországon és az EU intézménykörében elhangzott kritikái ismertek: a magyar törvény egybe mossa a pedofíliát a homoszexualitással, diszkriminatív, nem toleráns... Ismertek a magyar válaszok is, és majd a jövő mondja meg, hogy a politika mit tud kihozni mindebből.

Addig is zajlik a szivárványosdi, miközben bárki, aki valamely budapesti medencében hűti magát ebben a nagy melegben, nyugodtan megbámulhatja a vízben gondtalanul ölelkező és egymást puszilgató homoszexuális és leszbikus párokat, és láthatja, hogy a körülöttük levő emberek (rajtam kívül) ügyet sem vetnek rájuk: felnőttek, az ő dolguk. Talán csak nekem tűnik fel, hogy eközben a bandázó fiúcsoportok szinte rá sem néznek a lányokra (bezzeg az én időmben!...), mintha az udvarlás kiveszett volna...

Angela Merkel német kancellár jól tájékozódhatott az ilyen jelenetekről, s kritikájában nem is beszélt a magyar társadalom rovására írható tolerancia-hiányról, csak arról, mennyire „nem fér össze” az ő elképzeléseivel, hogy a magyarok engedélyezik az azonos neműek élettársi kapcsolatát, de korlátozzák a felvilágosítást róluk. A kancellár asszony a felvilágosítás fogalmának említésével ki is mondta a kulcsszót, amivel részemről elsősorban arra utalnék, hogy ebben a vitában nem az került előtérbe, ami a törvényhozó szándéka volt: a gyermekek védelme. Pedig nem lenne szabad megfeledkezni arról, hogy az azonos nem iránti vonzódás két okból alakul ki: genetikai alapon és a korai gyermekkori élmény (a gyermek kárára elkövetett szexuális visszaélés) nyomán. S mivel utóbbiak esetében a gyermekek szexuális bántalmazásáról van szó, annak megelőzése társadalmi kötelezettség, amire meg kell találni a módozatokat, netán a vitatott magyar törvényen túlmenően is.

De most olyan időket élünk, hogy szinte a semmiből előkerülnek naggyá növő, gyakorta elterelő és valós alapokat nélkülöző viták. A Népszava közölte, hogy a Gallup friss felmérése szerint az amerikaiak 5,6 százaléka vallja magát melegnek, leszbikusnak, biszexuálisnak vagy transzneműnek. Egy másik statisztika szerint az Európai Unióban a lakosság 10% valamely őshonos nemzeti kisebbséghez tartozik. Utóbbiak esetében már kevesebbet hallunk egy más jellegű szivárványról, toleranciára való törekvésről és elfogadásról. És az EU központjából érkező olyan kritikákról sem, hogy Romániában az észak-erdélyi autópálya építése 17 éve húzódik, természetesen az ottani magyar lakosság kárára. Ez valószínűleg nem diszkrimináció.

Friedrich Anna

A szerző a Vajdaság Ma publicistája, rovata, a Levelek a Rózsa utcából, hetente frissül.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Másan, gazdagabban - illusztráció
2021. SZEPTEMBER 14.
[ 11:52 ]
Szomszédság - illusztráció
2021. SZEPTEMBER 9.
[ 16:05 ]
Bonaparte Napoleon – feljegyzések szerint – valamikor több mint 200 évvel ezelőtt azt mondta, hogy a matematika fejlődése és tökéletesedése összefügg az állam jólétével. Így 200 év után is igazat kell adnunk neki, hiszen matematika nélkül nem lenne informatika, kibernetika, digitalizáció, és az általuk lehetővé vált...
2021. AUGUSZTUS 18.
[ 15:52 ]
Szerbiában az idén is lehet pályázni vissza nem térítendő támogatásra, falusi ház vásárlása céljából. Aki eleget tesz a feltételeknek (45 évnél fiatalabb, házastársi vagy élettársi viszonyban élő, egyedülálló szülő vagy több generációs parasztcsalád tagja), az 10 ezer euró állami támogatást kaphat. A...
2021. AUGUSZTUS 12.
[ 16:52 ]
Biztos vagyok benne, hogy ezeken a július végi, augusztus elejei meleg estéken sokan tekintettünk fel az égboltra, felidézve, milyen is volt a csillagok állása gyermekkorunkban annak a Fehér Ferenc által megfogalmazott gondolatnak a bizonyításaként is, hogy a csillagok haza vezérelnek, és hogy az ifjúságunk során a...
2021. AUGUSZTUS 4.
[ 17:39 ]
Beolvasás folyamatban