Levelek a Rózsa utcából
Mi közünk hozzá?

Bonaparte Napoleon – feljegyzések szerint – valamikor több mint 200 évvel ezelőtt azt mondta, hogy a matematika fejlődése és tökéletesedése összefügg az állam jólétével. Így 200 év után is igazat kell adnunk neki, hiszen matematika nélkül nem lenne informatika, kibernetika, digitalizáció, és az általuk lehetővé vált kényelem és általános jólét. Hozzá kell tennünk azonban, hogy az államtól, az államapparátust irányító és a benne dolgozó emberektől függ, miként használják fel a tudományos haladást a jólét és biztonság megteremtésének a céljaira, vagyis milyenek a helyzetfelismerő és megoldó képességeik.

A hibrid háborúzás világát éljük, ahol a fegyverek és a különböző tudományok szava és eszköze nagy szerepet játszik és sorsszerűen befolyásolja az életünket. S elvben ki rendelkezhet mindezzel? A legnagyobb, az Amerikai Egyesült Államok. S mi történik most Afganisztánban? Amerika menekül onnan, napokkal az augusztus 31-ére bejelentett kivonulása előtt, hátra hagyva a fegyvereket is, átengedve a táliboknak, akik ellen 20 évig harcolt. Pedig NATO-beli szövetségeseivel együtt, rendelkezett fegyverekkel, tökéletes eszközökkel és talán tudással is, hogy húsz év alatt stabilizálja az országot, de ez nem történt meg, nyilvánvalóan hiányoztak a helyzetfelismerő és -megoldó képességek.

Afganisztán légvonalban több mint 4 ezer km-re van tőlünk. Sokan nem is álmodtuk, hogy valaha is találkozunk élő afgánnal, s aztán sokan szembenézhettek velük, ahogy a Horgos, Királyhalom, Martonos, stb. határában levő gyümölcsösöket dézsmálják 2015-ben, előtte és utána, vagy tábort ütnek Szabadka külterületein, megjelennek Zomborban, s Monostorszegen vásárolt csónakokkal próbálnak átjutni a Dunán Horvátországba, az EU-ba…

A legtöbbjük áldozat. Mint ahogy áldozatok voltunk mi is, amikor 1999-ben a NATO – nyilván amerikai nyomásra – bombázott bennünket, a matematika precíz szabályaira hivatkozva pontosságot ígérve katonai célpontok tekintetében, s lettek mégis “kolaterális károk”, amelyekről eltérőek az adatok. Egyes számítások szerint a bombázásnak 1 500 – 2 500 áldozata lehetett, ugyanakkor olyan, pontos neveket tartalmazó adatok is megjelentek, hogy 754 áldozat volt, 454 civil és 300 katona. Mindenkinek volt szülő anyja, apja, mindenki hiányzik valakinek, akinek azóta egészen már lett az élete. A bombázásokat átélt és túlélt valamennyiünknek úgyszintén, hiszen attól kezdődően másként mértük fel a helyzetünket, a valószínűségszámítás művészetével mérlegeltük, mi vár ránk a jövőben és mindenek előtt a gyerekeinket féltettük. Sokan akkor hozták meg életre szóló döntésüket, hogy elhagyják a szülőföldjüket, és ott élnek, ahol többé nem potyoghatnak bombák a fejükre, s akkor persze nem számoltak azzal, hogy az a világ is megváltozik és bizonytalanná lesz, mint például Németország is, ahol a biztonságot remélték.

Semmi sem kiszámítható teljes mértékben, még tudományos segédlettel sem. Sem nekünk itt Európában, sem szegény afgánoknak, akik a felvételek tanúsága szerint az új rezsim elől inkább elbújnának, elmenekülnének, pedig nem is védték a hazájukat, ha egyáltalán van fogalmuk arról, hogy milyen hazát szeretnének. Nekünk talán van. Jelentések szerint Törökországban évek óta 4-5 millió menekült tartózkodik, akiknek az ellátására – hogy ne induljanak el Nyugat Európába – az EU 2015 óta 6 milliárd eurót fizetett (nem biztos hogy mind átutalta), miközben a számítások szerint ez a pénz csak töredéke annak, amennyi a több millió ember ellátására kell. A hír, hogy Törökország kerítést épít az iráni határ mentén, már csak logikus következménye mindennek. Jel, hogy újabbak befogadására már nincs lehetőség, s hogy népvándorlás helyett a helyzetet más módon kell megoldani. Azok számára, akiknek meggyőződése szerint a jobb élet után kutató menekülők Európába özönlése nem más, mint a modern hadviselés egyik módja, a török álláspont jó jel. Jó jel, mert egy erőteljesebb török védelem gátolná a nagy számok törvénye alapján elfoglalni és mássá tenni Európát mottóval szerveződő ördögi hadműveletet, aminek méreteiről szemléltető adat a minap Romániából érkező hír, miszerint július 29-én lebuktattak egy nemzetközi bűnszövetkezetet, amely majdhogynem ötszáz illegális bevándorlót csempészett be Törökországból Szerbián, illetve Románián és Magyarországon át Németországba, fejenként 5 ezer euróért. Azt az összeget valakik odaadják, hogy embercsempészekhez kerüljön (netán részben vissza is kapják) abbéli szándékkal, hogy a világ olyan legyen, amilyennek ők szeretnék.

Az 1999-es bombázás is pénzbe került, mint ahogy a 20 évig tartó afganisztáni amerikai beavatkozás is felemésztett legalább 2 ezer milliárd dollárt. Ennyi pénz elköltése szégyennel végződött, nem pedig egy viszonylagos jóléti állam megteremtésével Afganisztánban, amihez itt nekünk elvben semmi közünk sem lenne, de van. Amerika messze van, a balkáni migrációs útvonal pedig itt halad rajtunk keresztül. Számok és számítások tehát érintenek bennünket olyan vonatkozásban is, hogy mit lép a NATO-tag Törökország, netán amerikai pénzekkel is. Ne legyünk már újra hibrid hadviselés áldozatai!

Friedrich Anna

A szerző a Vajdaság Ma publicistája, rovata, a Levelek a Rózsa utcából, hetente frissül.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
Pad
2021. AUGUSZTUS 19. [ 14:50 ]

Valamelyest kezdenek ébredezni az EU-s politikusok is, hogy nem lesz jó vége, ha itt megindul Európába megszámlálhatatlan mennyiségű afgán és sok egyéb nép, akik a helyzetet kihasználva afgánnak mondják magukat mindenféle papír nélkül. Azt nem lehet megengedni, hogy ha ezentúl valahol Afrikában vagy Ázsiában kitör a balhé, akkor rögtön mindenki jöhet ide. Csak azok a liberális politikusok támogatják ezt a nyilvánvalóan szervezett migrációs áradatot, akik képtelenek felmérni tetteik következményét. Nincs szükségünk olyan fanatikus iszlám embertömegre, aki nem akar beilleszkedni és csak a markát nyújtja, eltartatná magát élete végéig, cserébe még rombolná is a közbiztonságot és lenéz mindenkit, aki nem az ő vallását követi. Az ilyen emberek nem kellenek a gazdag Öböl-menti országokba se, nem véletlenül.


Mobillal és vakcinával - illusztráció
2021. SZEPTEMBER 24.
[ 11:45 ]
Másan, gazdagabban - illusztráció
2021. SZEPTEMBER 14.
[ 11:52 ]
Szomszédság - illusztráció
2021. SZEPTEMBER 9.
[ 16:05 ]
Ha az ember lelki világában elrendeződtek a dolgok és belső énje a nyugalom szigetén érzi magát, akkor rendben van az élete még akkor is, ha a külvilágból olyan veszélyek leselkednek rá, mint a nemzeti alapon történő üldöztetés, a járványveszély, vagy éppen a migráció, aminek okán joggal féltjük szerény kis...
2021. AUGUSZTUS 27.
[ 17:38 ]
Szerbiában az idén is lehet pályázni vissza nem térítendő támogatásra, falusi ház vásárlása céljából. Aki eleget tesz a feltételeknek (45 évnél fiatalabb, házastársi vagy élettársi viszonyban élő, egyedülálló szülő vagy több generációs parasztcsalád tagja), az 10 ezer euró állami támogatást kaphat. A...
2021. AUGUSZTUS 12.
[ 16:52 ]
Biztos vagyok benne, hogy ezeken a július végi, augusztus elejei meleg estéken sokan tekintettünk fel az égboltra, felidézve, milyen is volt a csillagok állása gyermekkorunkban annak a Fehér Ferenc által megfogalmazott gondolatnak a bizonyításaként is, hogy a csillagok haza vezérelnek, és hogy az ifjúságunk során a...
2021. AUGUSZTUS 4.
[ 17:39 ]
Beolvasás folyamatban