Levelek a Rózsa utcából
Pozitív kép mostanában…

Ha az ember lelki világában elrendeződtek a dolgok és belső énje a nyugalom szigetén érzi magát, akkor rendben van az élete még akkor is, ha a külvilágból olyan veszélyek leselkednek rá, mint a nemzeti alapon történő üldöztetés, a járványveszély, vagy éppen a migráció, aminek okán joggal féltjük szerény kis javainkat, néhány hónapra magára hagyott falusi otthonainkat, gyümölcsöseinket…

Amikor biztosak vagyunk benne, hogy rendben a párkapcsolatunk, rendben a családunk, akkor könnyebb a birkózás a külső támadásokkal, illetve azokkal a gesztusokkal, amelyeket a saját értékrendünk alapján támadásnak élünk meg.

Az emberi lét beteljesülésének, az önmegvalósításának az Abraham Maslow féle legegyszerűbb képlete szerint mi emberek mindenek előtt az alapszükségeleteinket akarjuk kielégíteni és ez motiválja a cselekedeteinket. Amikor már vannak javaink, meg is akarjuk védeni azokat, hogy tudjuk: megvan a létbiztonságunk. De mivel eközben társas lények is vagyunk, szükségünk van a közösségünkre és az összetartozás érzésére, ami egyúttal a szociális biztonságot is szolgálja. Ha tartozunk valahova, ahol biztonságban érezzük magunkat, akkor szabadabban gondolkodunk, s gondolatainkat ki is merjük fejezni. Ezután következik, hogy a közösségben, amelyhez tartozunk, elismerésre is vágyunk: szükségünk van az ismertség és elismertség érzésére is. Amikor ezt az érzést is birtokoljuk, jön az ötödik lépcső, a késztetés, hogy még inkább kihasználjuk adottságainkat a magunk és a közösség javára s így teljes emberek legyünk. (Nem véletlen, hogy ezt az elméletet éppen egy, Amerikába menekült, a múlt század elején a cári Oroszországban üldöztetett zsidó család már Amerikában született gyermeke dolgozta ki.)

Ha most egy kicsit szétnéznénk e szükségletek vonatkozásában, a létbiztonság tekintetében mindenek előtt felmerülne, hogy Szerbiában a hivatalos adatok szerint májusban 65 ezer dinár volt a nettó átlagkereset, amiről azonnal tudjuk, hogy az informatikusok 2 ezer eurónál és a vállalati vezetők ennél is magasabb keresetei húzták felfelé, s igaza van annak az anyukának, aki az évek óta 20-30 ezres szinten álló keresetére panaszkodik, ami – ha egyedül álló édesanya lenne – valóban szinte semmire se futná. Ha a biztonságérzet szükségességét nézzük, kellene a tudat, hogy biztos a munkahelyünk, s nem éri baj a javainkat sem, és nem veszélyeztetnek új honfoglalók sem. Boldog az, akinek ilyen tekintetben van biztos fogódzója. Ha a szociális szükségleteinket nézzük, aminek szerves része a politika is, eleve látszik a két táborba történő tagozódás és lépten-nyomon felsejlenek a hatalmas ellentétek. Amikor egyik vagy másik tárborban téved, hibázik valaki (netán önös érdekből önálló döntést hoz mások kárára), akkor egyszerre mindenki vétkessé válik az “ellentétes” oldalról nézve, és ne adj’ Isten, hogy a pálya széléről próbáljon önálló véleményt alkotni bárki is, mert ha az nincs szinkronban a hangadókkal, rögtön beskatulyázzák, s aztán foroghat is maga körül, hogy ő vajon hova, kihez is tartozik? Minden esetre, ami az elismerés és elismertség szükségletét – mint az emberi lét beteljesülésének negyedik szintjét - illeti, könnyebben kielégíthető közel a tűzhöz, mint nagyon távol attól. Ugyanakkor már a bizonyos emberek közelében való puszta jelenlét ok is lehet vádaskodásra, a másik ember lebecsülésére – vajon az ilyen tettek milyen szociális szükségleteket tükröznek? (Az örök ellenségeskedőkben a folytonos vádaskodás valóban kielégíti a hovatartozás szükségletét?) Ha mégis megvan az elismertség érzése, léphetünk tovább, az ötödik fokozatra: a kapacitásaink teljes kihasználtsága a magunk és a közösség javára csak a szociális szükségleteink beteljesülése után következne, ám itt számos életrajz rácáfol az elméletre, hiszen több író, költő, tudós, festőművész stb. életrajzából tudhatjuk, hogy mellőzöttsége ellenére rendkívülit alkotott, kihozta magából a benne rejlő kincseket – tehát: az elméletek csak útmutatók, és mindenek előtt arra jók, hogy elgondolkodjunk a világunk realitásain.

A napokban rengeteg csalódás és rossz, de jó élmény is ért bennünket, a világ eseményeinek szemlélőit. Földrengések miatt szenvedők képei járták be a világot, Kabulban az új rezsim elől menekülő emberek haltak meg terrortámadásban, erősödik a népvándorlási hullám, és már nem csak az itthoni panaszok között találhattunk rá a témára, hanem magyar kormányközeli újságban is olvashattunk riportot arról, hogy a bánáti falvak jelentős részét, elsősorban Majdányt a kihalás veszélye fenyegeti, mert a 66 helybeli magyar életét lebénítja a folyamatosan itt levő csaknem 300 bevándorló-honfoglaló. Ilyen áldatlan állapotokra tetőz rá, hogy lefestik a magyar helységnévtáblákat – ki tudja milyen “önmegvalósítási” motivációtól vezérelve… Mindeközben itt van a számomra legmegdöbbentőbb: a brit nagykövetség munkatársai Kabulból való menekülés közben hátra hagyták az őket tolmácsként vagy más módon segítő afgánok adatait, bizonyítván a másik ember iránti mérhetetlen felelőtlenségüket.

Mély szomorúságomban nem tudok vigasztalót mondani. Pedig talán lenne, hiszen nem csak bajokból áll a világ. Ezekben a napokban valósították meg sokan életre szóló vágyaikat egy tengerparti nyaralás formájában, mások óvódába viszik az unokájukat annak tudatában, hogy van jövője a családjuknak, megint mások annak örülnek, hogy részesei lehettek a Szent István-napi ünnepségek valamelyikének, vagy hogy az Afganisztánban szolgáló magyar katonák és az őket segítők sértetlenül megérkeztek Magyarorszára… Ezek lehetnének azok a közös pontok is, amelyek a szociális szükségleteink kielégítésében nem a megosztottságról, hanem a hasonlóságról mutatnának pozitív képet mindannyiunknak.

Friedrich Anna

A szerző a Vajdaság Ma publicistája, rovata, a Levelek a Rózsa utcából, hetente frissül.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Mobillal és vakcinával - illusztráció
2021. SZEPTEMBER 24.
[ 11:45 ]
Másan, gazdagabban - illusztráció
2021. SZEPTEMBER 14.
[ 11:52 ]
Szomszédság - illusztráció
2021. SZEPTEMBER 9.
[ 16:05 ]
Bonaparte Napoleon – feljegyzések szerint – valamikor több mint 200 évvel ezelőtt azt mondta, hogy a matematika fejlődése és tökéletesedése összefügg az állam jólétével. Így 200 év után is igazat kell adnunk neki, hiszen matematika nélkül nem lenne informatika, kibernetika, digitalizáció, és az általuk lehetővé vált...
2021. AUGUSZTUS 18.
[ 15:52 ]
Szerbiában az idén is lehet pályázni vissza nem térítendő támogatásra, falusi ház vásárlása céljából. Aki eleget tesz a feltételeknek (45 évnél fiatalabb, házastársi vagy élettársi viszonyban élő, egyedülálló szülő vagy több generációs parasztcsalád tagja), az 10 ezer euró állami támogatást kaphat. A...
2021. AUGUSZTUS 12.
[ 16:52 ]
Biztos vagyok benne, hogy ezeken a július végi, augusztus elejei meleg estéken sokan tekintettünk fel az égboltra, felidézve, milyen is volt a csillagok állása gyermekkorunkban annak a Fehér Ferenc által megfogalmazott gondolatnak a bizonyításaként is, hogy a csillagok haza vezérelnek, és hogy az ifjúságunk során a...
2021. AUGUSZTUS 4.
[ 17:39 ]
Beolvasás folyamatban