Levelek a Rózsa utcából
Vannak helyzetek…
Betűméret:             

Vannak helyzetek, amikor az államnak adnia kell, és nem elvennie. Ez az idei a mezőgazdaság tekintetében egy ilyen év.

Úgy tűnik, a gazdáktól kívülálló okok miatt szinte semmi sem sikerült az idén. Bizonyára hatalmas vesztesége lesz annak, akinek nincs kellő erőgépe és másokkal művelteti meg a földjét, hiszen amikor összeadja a munkáltatási költségeket, azzal kell szembesülnie, hogy nagy adósságot termelt.

Azok sincsenek jobb helyzetben, akik maguk művelik a saját parcelláikat. A búzatermés talán ad majd némi támaszt a következő termelési lánc tervezésekor, de sokak számára alapjában véve nagyon keserű lesz az idei év. S ha már nem számíthatunk kukoricára, napraforgóra, szójára, az állattenyésztőkre sem várnak jó hónapok, öszességében pedig senkire sem. Az aszály elemi csapás. Így kell kezelni a helyzetet, amikor a termelők az állam képviselőivel tárgyalnak. A tiltakozásoknak, útlezárásoknak biztosan megvan a maguk súlya, ám a részleteket és azok összefüggésében az egész láncolat buktatóit csak a gazdák ismerhetik a legjobban, s ha közvetlen tárgyalásokon nem győzik meg azokat, akik az intézkedéseket fogalmazzák meg, lényegében mindannyian rosszul járunk. Mert hiába csoportosítja át az adóból beszedett pénzt a költségvetés csinját-binját ismerő adminisztráció, ha a pénz nem jut el addig a pontig, amely a jövőre nézve alapot jelentene a kellő élelem megtermelésére.

De ez a mostani aszály nem csak az állam és a gazdák közötti viszony tekintetében követel odafigyelést. Sokkal aggasztóbb és félelmetesebb az eddig ismerteknél, mert szélesebb dimenzióban láttatja helyzetünket. Az Ukrajnában folyó háború megmutatta, hogy korunkban valóban hibrid háborúk folynak, fegyverrel és „hidegen”, s ezek a háborúk nem csak a szembe álló felekre terjednek ki, hanem mindannyiunk életét befolyásolják. A várható energiaválság miatt elkezdtünk felhalmozni, amit csak tudunk. Ismerőseim, rokonnaim azt mondják, hogy legalább két évre való tüzifát szeretnének tárolni az udvarukban, de eközben átrendezik az életüket fizikai értelemben, és kevesebb szobát használnak a télen, s kevesebbet utazgatnak be a városba. Hogy így lesz-e, majd meglátjuk, minden esetre Olaf Scholz német kancellár máris örül, hogy az oroszok elleni szankciók közé nem iktatták be az gázembargót, mert így gázimportja révén Németország szolidáris tud lenni más európai országokkal, s eközben a kelet-európaiak sem szenvednek az orosz függőségük miatt, mert a gáz folyamatosan érkezik. Persze, ha adnak az oroszok.

Eközben pedig Magyarország erősíti déli határvételmét, oda is kerítést telepít a Duna mentén a Bezdántól északra kiterjedő erdőségbe, ahol helyi ember, legyen az magyar, szerb vagy sokác, csak nagyon ritkán jár, miközben az embercsempészek és vándorok már azt is felfedezték. A szerb rendőrség ígéretek szerint arra készül, hogy a saját illetékességében levő határsávban felszámolja az illegális táborokat, az illegális határátlépés szándékával ott tartózkodó idegeneket pedig befogadó központokban tartja. S mindeközben időnként óriási sorok és értelmetlen várakozások a határainkon azok számára, akik térségünk összetartozásának és egymástól való függőségének tudatában legálisan szeretnének határt átlépni. Mintha minden veszendőbe menne a normális életről alkotott képeink vonatkozásában. Szerb Antal írja az Utas és a holdvilág című regényében: „Mert akkor már a veszendőséget nem csak én éreztem, hanem az egész város is, a levegőben volt. Az embereknek rengeteg pénzük volt és tudták, hogy hiába, egyik napról a másikra el fog veszni, a katasztrófa úgy lógott a kerhelyiség fölött, mint egy csillár. Apokaliptikus idők voltak.” Az 1937-ben megjelent regényben írta le ezeket a sorokat, s óvatosan figyelem, hogy ez az életérzés megjelenik-e környezetemben, s bennem. Isten ments egy újabb totális veszendőségtől, háborús, vagy háborúra hasonlító bizonytalanságtól.

De ugyanakkor: a racionális viselkedéshez hozzátartozik a tények józan megítélése és a várható következményekhez igazodó cselekvés.

A számos elhibázott, felületes vagy megkésett politikai döntést szemlélve ma már jól tudjuk, hogy mennyire gyarló emberek tudnak lenni a magas székeken ülő, milliók életéről döntő politikusok is, vagy a hozzájuk tartozó lobbi-körök. John Stuart Mill filozófus még a 19. században fogalmazott meg valami olyasmit, hogy a jó emberek és a jó törvényhozók mindenkivel törődnek, ám a későbbiek is megmutatták, hogy ez a felismerés nem nyer térhódítást, mert az emberekben valahol mindig jelen van a rossz is.

Ezért lett a döntéshozatal aranyszabálya a mérlegelés, hogy a kiválaszott lehetőségektől függően az emberek mit tehetnek meg másoknak és mások érdekében. Jobban és nyugodtabban élnénk, ha a tárgyalások alapját ez a gondolat vezérelné.

Friedrich Anna

A szerző a Vajdaság Ma publicistája, rovata, a Levelek a Rózsa utcából, hetente frissül.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Szabadság korlátozva - illusztráció
2022. NOVEMBER 29.
[ 16:29 ]
Recept - illusztráció
2022. NOVEMBER 10.
[ 17:35 ]
A lélektan szívesen fordul a beleélés és a vizualizáció lehetőségéhez, amikor fel szeretné tárni az ember rejtett bajait, vágyait, előítéleteit. A lelki egészség szempontjából fontos képesség, amikor átérezzük embertársaink helyzetét, vagy pedig ha előre vetítünk bizonyos helyzeteket, és az ezzel a kapcsolatos...
2022. OKTÓBER 26.
[ 15:26 ]
Azon gondolkodom, mi lenne velem, mit is éreznék, ha valaki eltávolítana egy számomra liturgikus értékű emléket valahonnan a környezetemből. Például a bezdáni temető kálváriájának valamelyik stációját, vagy a keresztet a Nagy és a Kis utca kereszteződésénél, amely nélkül a főútról szinte elképzelhetetlen jobbra...
2022. OKTÓBER 19.
[ 15:57 ]
Ursula von der Leyen ez év szeptemberében évértékelő beszédében azt mondta, hogy a szabadságnak nincsen ára. Alig egy hónap múlt el azóta, és vele kapcsolatban napjainkban az került előtérbe, hogy mekkora volt az ára az általa, európai bizottsági elnökként beszerzett Pfizer-vakcináknak, ugyanis a jelek szerint ez a nagy...
2022. OKTÓBER 12.
[ 15:52 ]
Beolvasás folyamatban