Szerbia
A szerbiai parlament elfogadta a magyarok ellen elkövetett bűntényeket elítélő nyilatkozatot

(Hírösszefoglaló)

A szerbiai parlament mai rendkívüli ülésén elfogadta a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944–45-ben elkövetett gaztettek elítéléséről szóló nyilatkozatot.

A nyilatkozatjavaslatot a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt 69 képviselője terjesztette elő. A dokumentum elfogadására 128 képviselő szavazott, tíz ellenezte, heten pedig nem szavaztak.

A nyilatkozat kimondja: a Szerb Köztársaság Képviselőháza a legerélyesebben elítéli a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944–45-ben elkövetett bűntetteket, amikor meghatározott személyeket nemzeti hovatartozásuk miatt életüktől, szabadságuktól vagy más jogaiktól bírósági vagy közigazgatási döntés nélkül megfosztottak.

A nyilatkozat nem a történelem revízióját jelenti, hanem egy lépés két nép történelmi megbékélése felé – jelentette ki Nebojša Stefanović, a szerbiai parlament elnöke.

Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Szabad Európa Rádiónak azt nyilatkozta, hogy ezzel a nyilatkozattal Szerbia kifejezi, hogy kész szembesülni azokkal a törvénytelenségekkel és bűntettekkel, amelyeket a korábbi hatalmak követtek el.

Korhecz úgy véli, ez a nyilatkozat felmenti a magyar közösséget a kollektív bűnösség alól. Noha politikai és jelképes döntésről van szó, az MNT elnöke szerint mégis jelentősen hozzájárul az itteni magyarság közérzetének javulásához. Ilyen nyilatkozatot nem minden országban hoztak meg a második világháborút követően. „Szerbia ezzel a lépéssel azt bizonyítja, érett arra, hogy szembesüljön a múlttal, és hogy bebizonyítsa, a Szerbiában élő magyarok nem másodrangúak. Ha a dokumentum gyakorlati oldalát nézzük, irányadó lesz azoknak a bíróságoknak is, amelyek az említett korszakhoz kötődő rehabilitációs eljárásokat lefolytatják” – hangsúlyozta Korhecz.

Pozitív lépésként értékelte a nyilatkozatot Željko Stanetić, a Vajdasági Polgári Központ elnöke is, de hangsúlyozta, lényegbeli változást a szerb és a magyar közösség közötti viszonyokban csakis az edukáció, a múltbeli események adekvát módon történő oktatása hozhat.

„A fiataloknak vagy a mai átlagembernek nagyon kevés információja van arról, mi is történt pontosan 1942-ben, 1944-ben vagy 1945-ben. Ezért úgy gondolom, a két nép közeledésének folyamata, e fájdalmas múlt feltárása úgy kell kezdődjön, hogy mindannyiunkat felvilágosítanak az eseményekről, s utána kezdhetünk el gondolkodni a minőségi változásról” – véli Stanetić.

A nagybecskereki székhelyű Civiltársadalom-fejlesztési Központ (CRCD) ugyancsak üdvözölte a nyilatkozatot, ugyanakkor bírálta a jelenlegi hatalmat. Meglátásuk szerint a parlament elé került nyilatkozat a hatalom manővere a brüsszeli megállapodás okán, Koszovó függetlenségének burkolt, de nyilvánvaló elismerése után. A CRCD szerint ez a nyilatkozat nemcsak a kommunista rémuralom áldozatai iránti nélkülözhetetlen tisztelet jele, hanem a múlt átformálásának igénye is, Szerbia területi szerveződésének „átkomponálására” tett kísérlet, s mint ilyen, mindenképpen kihatással lesz az egész régió stabilitására és biztonságára – véli a Központ.

A CRCD szerint mindenképpen fel kell hívni a figyelmet néhány olyan körülményre is, ami ebből a nyilatkozatból következik. Mégpedig amiatt, hogy nem tettek említést a nyilatkozatban a szerbek és magyarok, vagyis Vajdaság minden polgárának fasizmus elleni harcáról, ami voltaképpen Vajdaság AT legitimitását is adja, erőteljesebb és hatékonyabb csapást jelenthet Vajdaság autonómiájára nézve, és potenciálisan jobban veszélyeztetheti a kisebbségi jogok érvényesítését és Szerbia polgári jellegét, mint az Alkotmánybíróság elmarasztaló döntése a tartomány illetékességi köreiről.

A CRCD szerint ez csapás a vajdasági autonómia alapjaira, és közvetlen megtorpedózása a májusban elfogadott dokumentumnak, a Vajdaság alkotmányos és törvényes jogainak védelméről szóló nyilatkozatnak. (B92, Beta, RTS)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Az elmúlt hétvégén, vagyis július 23-a és 25-e között a szerbiai autópályákon összesen 740 ezer 776 jármű haladt át, közölte a Szerbia Útjai közvállalat. Az úthasználati díj megfizettetéséből pedig 385 millió 795 ezer 773 dinár folyt be, ami a tavalyi évi időarányoshoz viszonyítva 63,75 százalékkal, míg a...
2021. JÚLIUS 27.
[ 9:24 ]
A szerb állampolgárok többsége, azaz 52,3 százaléka támogatja az ország Európai Unióhoz való csatlakozását, míg 32,6 százalékuk ellenzi azt - derül ki az EU szerbiai delegációja számára végzett közvéleménykutatásból, közölte az Európai Uniós Információs Központ. A kutatásban részt vevők 8,4 százaléka nem...
2021. JÚLIUS 26.
[ 17:11 ]
Szerbiában az elmúlt 24 óra folyamán 8817 elvégzett tesztet követően 241 fertőzött személyt regisztráltak, a koronavírus következtében egy páciens vesztette életét, ezzel a vírus szerbiai áldozatainak száma 7105-re emelkedett. Kórházi kezelésen jelenleg 338 beteg, lélegeztetőgépen pedig 11 személy van. A...
2021. JÚLIUS 26.
[ 16:51 ]
Beolvasás folyamatban