(Hírösszefoglaló)

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a képviselők megszavazták a Szerbiával kapcsolatos rezolúciót, amelynek javaslatát David McAllister, az EP szerbiai jelentéstevője fogalmazta meg.

McAllister dicsérettel illette a szerbiai kormány reformok terén tett erőfeszítéseit, s úgy értékelt, hogy előrelépés valósítható meg az a reformok végrehajtása terén.

A végleges szövegbe bekerült annak a módosításjavaslatnak egy enyhébb változata, amelyet a horvátországi képviselők terjesztette fel az Európai Néppárt (EPP) támogatásával. Ezzel azt akarták megakadályozni, hogy Szerbia eljárást folytathasson a Horvátország területén elkövetett háborús bűnökkel gyanúsítottak esetében.

Az európai képviselők a McAllister múlt havi jelentésének kiegészített változatára érkezett hét módosításjavaslat közül hármat fogadtak el, ezek pedig az egykori Jugoszlávia terén elkövetett bűncselekmények ügyében való eljárásokról, Saša Janković ombudsman helyzetéről, meg Belgrád és Pristina kapcsolatainak normalizálásáról szólnak.

A végleges változatban elfogadták azt a módosításjavaslatot, amely felszólítja Szerbiát, hogy a megbékélés és a jószomszédi viszonyok szellemében vizsgálja felül a vitatott törvényt. Erre 347 képviselő szavazott igennel, 319 pedig ellenezte.

Megszavazták továbbá az európai liberálisok javaslatát is, amely a szerbiai ombudsmant érő támadások elítélésére szólít fel, illetve arra, hogy biztosítsák számára a munkájához szükséges feltételeket, és továbbítsák számára azokat a dokumentumokat, amelyeket kikért a törvényekkel összhangban.

Emellett a zöldek módosításjavaslatára is rábólintottak a képviselők. Ennek értelemben Szerbia elismerésben részesül a Belgrád és Prsitina februári tárgyalási fordulóján elért igazságügyi megállapodásért.

A szavazásra vita nélkül került sor, ugyanis azt már az EP tegnap esti ülésén megtartották.

A határozat végső szövege elismerésben részesíti Szerbiát a reformok terén történ előrelépések, a jószomszédi viszonyok fejlesztése és a Pristinával folytatott tárgyalások miatt, ugyanakkor az Európai Tanácstól azt kérik, hogy mielőbb nyissa meg Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak első fejezetét.

Ugyanakkor bírálatot is megfogalmaztak a határozatban a szólásszabadság megsértése meg a szabad intézmények helyzete miatt, valamint azért is, mert Szerbia nem csatlakozott az Oroszországgal szembeni szankciókhoz.

David MacAllister azt mondta, Belgrádnak az EU-val szembeni elköteleződése és a reformtörekvések tiszteletet és Brüsszel támogatását érdemlik, ugyanakkor a reformok folytatásának fontosságát hangsúlyozta.

EP-határozat ilyen formában nem jöhetett volna létre a fideszes delegáció összehangolt és eredményes munkája nélkül

Deli Andor fideszes európai parlamenti képviselő végigkísérte az egész folyamatot, majd a végleges strasbourgi vitában is részt vett. A Szerbiára vonatkozó EP-határozat ilyen formában nem jöhetett volna létre a fideszes delegáció összehangolt és eredményes munkája nélkül. A Fidesz EP-képviselőinek módosító javaslataival sikerült elérni, hogy a jelentés jobban rávilágítson a kisebbségi kérdésekre, és összességében is egy pozitívabb üzenetet közvetítsen Szerbiáról.

Deli Andor a strasbourgi vita során kihangsúlyozta: "Az idei eredményjelentésről már sok mindent elmondtunk, például, hogy kiegyensúlyozott, megtalálható benne a szerb kormány éves munkájának méltatása, de azok a feladatok is, amelyek mielőbbi megvalósítását az EU elvárja Szerbiától", majd a jelentés politikai jelentőségéről is beszélt: szükséges a szerbiai kormány további bátorítása abban az elhatározásában, hogy része legyen az európai népek nagy családjának. Nagy politikai nyomás nehezedik Szerbiára és ebben szeretnénk mi segíteni innen az Európai Parlamentből." Megemlítette Magyarország kiemelkedő szerepét is, illetve a két ország közötti kapcsolat fontosságát "Magyarország szomszédos ország és többszörösen érdekelt abban, hogy Szerbia mielőbb EU tag legyen. A külpolitikai, biztonságpolitikai és gazdasági érdekeken túl a jószomszédi kapcsolatok is nagyot fejlődtek a két ország között az elmúlt pár évben."

Külön kiemelte a kisebbségi kérdés fontosságát is: "Teljesen nyilvánvaló, hogy rendkívül érdekeltek vagyunk a szerbiai magyar közösség jövőjének vonatkozásában is, amihez elengedhetetlen a kisebbségi jogok megvalósulásának további javulása. Ez nekem személyesen is fontos, hiszen vajdasági származásúként tudatában vagyok annak, hogy ettől nagyban függ az ottani magyar közösség jövője" - fejezte felszólalását a néppárti képviselő.

Koszovóról, Montenegróról, Macedóniáról

Elfogadta szerdán Strasbourgban az Európai Parlament (EP) Koszovó, Montenegró, valamint Macedónia európai integrációs előrehaladásáról szóló állásfoglalást is.

A Koszovóról megszavazott értékelés szerint a hathónapos politikai patthelyzet arra világított rá, hogy sürgősen be kell indítani az átalakítást, és "az európai útra kell lépni". Ez azt jelenti, hogy az új kormány legfontosabb intézkedései között szerepelnie kell a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét és a korrupció visszaszorítását célzó lépéseknek. Az EP felkérte az uniós tagországok kormányait összefogó Tanácsot, hogy még az idén fogadja el a Koszovóval kötendő stabilizációs és társulási megállapodást, amely nagyot lendíthetne a reformokon, írja az MTI. "Az uniónak fel kell gyorsítania a vízummentességi megállapodást Koszovóval, a pristinai kormánynak pedig élhető jövőt kell teremteni polgárai számára. Ismét Koszovó elismerésére szólítjuk fel az azt eddig meg nem tevő öt uniós tagállamot" - mondta a parlamenti állásfoglalást beterjesztő osztrák zöldpárti képviselő, Ulrike Lunacek.

Montenegrót illetően a képviselők üdvözölték az ország előrehaladását, és megjegyezték: ez a nyugat-balkáni térség egyetlen olyan országa, amely ideiglenesen le tudott zárni egyes EU-csatlakozási tárgyalási fejezeteket az elmúlt időszakban. Bár Montenegró már összhangba hozta saját irányvonalát az unió közös kül- és biztonságpolitikájával, továbbra is feladat a korrupció elleni fellépés, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, a szólásszabadság és a média szabadságának garantálása.

Az EP ezúttal immár kilencedik alkalommal kérte fel a Tanácsot, hogy haladéktalanul kezdjen csatlakozási tárgyalásokat Macedóniával. A parlament szerint a EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének új javaslattal kell előállnia az ország elnevezésével kapcsolatos patthelyzet, a görög-macedón névvita feloldására, és segítenie kell a polarizált helyi politikai légkör oldásában.