Szerbia
Heves vita bontakozott ki a horvát a parlamentben a szerb államfő zágrábi látogatása miatt

Heves vita bontakozott ki a horvát parlamentben kedden Aleksandar Vučić szerb államfő előző napi zágrábi látogatása miatt: az ellenzék keményen bírálta a horvát elnököt, amiért fogadta a szerb politikust, szemet húnyva ez utóbbinak az 1991-1995-ös horvátországi háború idején vállalt szerepe felett.

Bojan Glavašević ellenzéki szociáldemokrata képviselő azt hangoztatta a parlamentben, hogy Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő megalázta Horvátországot azzal, hogy meghívta szerb kollégáját Zágrábba. Úgy vélte: a szerb politikus nem barátja és nem is akar jót Horvátországnak. Emlékeztetett, hogy Vučić 1995-ben, a szerbek által elfoglalt területen, a közép-horvátországi Glinán uszító beszédet tartott, fogadkozott, hogy se a település, se a Krajinai Szerb Köztársaság soha nem lesz Horvátország része, és a szerbek az egységes szerb államban, Nagy-Szerbiában fognak élni. Vučić öt évvel később, 2000-ben is arról beszélt a szerb parlamentben, hogy az akkor már nemzetközileg elismert, független Horvátország határait meg kell változtatni - hangsúlyozta Glavašević, és felhívta a figyelmet arra, hogy Vučić soha se vonta vissza ezeket a kijelentéseket.

"Egy ilyen embert hívott meg az államfő Horvátországba, anélkül, hogy egyeztetett volna erről a kormánnyal, és úgy bánt vele, mint egy tiszteletbeli vendéggel" - hangoztatta a parlamenti képviselő. Szavai szerint a horvát államfő Vučićot a nemzetközi közösség nyomására hívta meg, a nemzetközi közösség érdekeit Horvátország érdekei elé helyezve.

Miro Bulj, az ellenzéki Híd Függetlenek Listája (Híd) képviselője szégyennek nevezte, hogy megakadályozták a horvátországi háborúban elesett horvát katonák özvegyeit tömörítő civil szervezet bejelentett, legitim tüntetését Vučić látogatása ellen. Biztonsági okokra hivatkozva a hatóságok úttorlaszokat emeltek és nem engedték a néhány száz fős tömeget a kormányépület elé vonulni. A Híd képviselője maga is részt vett a tüntetésen, és Vučić közelébe férkőznie, amíg az a kormányépületből átsétált a parlamentbe, és megkérdezte a szerb politikust, mikor látogat el Glinára, hogy bocsánatot kérjen az ott élő szerb kisebbségtől, amiért háborúra uszította.

Miro Kovač volt külügyminiszter, a nagyobbik kormányzó párt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselője arról beszélt, hogy Vučićot a szerb nép választotta meg, és Horvátországnak párbeszédet kell folytatni Szerbia legitimen megválasztott államfőjével, amennyiben rendezni szeretné a háborúból visszamaradt nyitott kérdéseket. Kijelentette, hogy Franjo Tuđman néhai horvát államfő is tárgyalt Slobodan Miloševićtyel néhai szerb és jugoszláv elnökkel, miután az meg akarta őt öletni. Arra utalt, hogy 1991. október 7-én a Jugoszláv Néphadsereg repülői légicsapást mértek a horvát a kormány épületére. A bombázást azonban Franjo Tuđman, Horvátország akkor megválasztott első elnöke, Stipe Mesić, a volt jugoszláv szövetségi állam kollektív elnökségének (utolsó) soros elnöke és Ante Marković jugoszláv miniszterelnök is túlélte.

Kovač jelezte, hogy minden nyitott kérdést Zágráb és Belgrád, valamint az Európai Unió és Belgrád viszonylatában kell rendezni

"Amíg ezek a kérdések nyitottak maradnak, Szerbia nem csatlakozhat az Európai Unióhoz, ezért az ő érdekük is, hogy cselekedjenek" - húzta alá. (MTI)

Vučić tagadta, hogy síkraszállt volna Nagy-Szerbia megteremtéséért

Határozottan tagadta Aleksandar Vučić szerb államfő horvátországi látogatásának másnapján, a többségében szerbek lakta Gvozdi járásban, hogy valaha is síkraszállt volna Nagy-Szerbia megteremtéséért - közölte az N1 horvát hírcsatorna kedden.

A szerb politikus sajtótájékoztatóján elutasította azt az újságírói felvetést, hogy határolódjon el az 1995-ben a szerb fegyveres erők által akkor megszállt közép-horvátországi Glinában tartott beszédétől. A politikus akkor egyebek mellett arról beszélt, hogy se a település, se a Krajinai Szerb Köztársaság - a horvátországi szerbek akkori államalakulata - soha nem lesz Horvátország része, és a szerbek egységes szerb államban, Nagy-Szerbiában fognak élni.

Vučić keddi sajtótájékoztatóján kitalációnak nevezte, hogy Nagy-Szerbiáról beszélt volna. A horvát média később viszont közzétette a beszédről készült régi felvételt, amely mindenki számára elérhető az interneten és arról tanúskodik, hogy Vučić Nagy-Szerbiáról beszélt.

A szerb államfő azzal vádolta a horvát újságírókat, hogy megpróbálják őt megalázni. Fogadkozott, hogy ez sohasem fog sikerülni, soha nem fog félni, és sohasem fog hízelegni nekik. Kijelentette, hogy ilyen üldöztetésnek és lejáratásnak egyetlen horvát elnök és miniszterelnök sem lesz kitéve, ha Szerbiába megy.

Vučić emellett nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Szerbiának nincsenek területi követelései Horvátországgal szemben.

A szerb államfő hazautazása előtt még részt vesz a horvátországi szerbek szervezete, a Szerb Nemzeti Tanács közgyűlésén Zágrábban.

Vučić miatt heves vita bontakozott ki a horvát parlamentben is: az ellenzék keményen bírálta a horvát elnököt, amiért fogadta a szerb politikust, szemet hunyva Vučićnak az 1991-1995-ös horvátországi háború idején vállalt szerepe felett.

Aleksandar Vučić már az 1990-es évek elejétől aktívan részt vett a jugoszláv, majd a szerb politikában, 1993-ban, 23 évesen csatlakozott az akkor Vojislav Šešelj vezette szélsőséges, nacionalista Szerb Radikális Párthoz (SRS), és még abban az évben a párt parlamenti képviselője lett. 1995-től már az SRS főtitkára volt.

Az 1992 és 1995 közötti boszniai háború idején kemény hangvételű beszédekben védte a boszniai szerbek lépéseit. 1995 nyarán - néhány nappal azután, hogy a boszniai szerbek mintegy 8 ezer muszlimot gyilkoltak meg Srebrenicában - például azt mondta: "ha meggyilkoltok egy szerbet, mi 100 muszlimot ölünk meg". E kijelentését azóta számos alkalommal a fejére olvasták, ő pedig kijelentette: azóta már megváltozott. Akkori mondatai miatt azonban három évvel ezelőtt, a srebrenicai mészárlás huszadik évfordulóján a tömeg megdobálta az akkori szerb kormányfőt, a bosnyákok szerint ugyanis Vučić csak a szavak szintjén változott meg, elvei változatlanok maradtak.

Amikor 2008-ban, az akkor már Tomislav Nikolić vezette Szerb Radikális Párt kettészakadt, Aleksandar Vučić is az újonnan megalakult jobbközép, Európa-párti Szerb Haladó Párthoz (SNS) csatlakozott. Ezt követően Vučićnak csupán négy évre volt szüksége ahhoz, hogy a szerb politikai élet egyik legfontosabb szereplőjévé váljon. Azóta miniszterelnök-helyettes, miniszterelnök és a Szerb Haladó Párt elnöke lett, tavaly április óta pedig ő Szerbia köztársasági elnöke. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Leomlott a tízes korridor egyik támfala - illusztráció
2018. AUGUSZTUS 20.
[ 13:55 ]
Az igazságügyi minisztérium hamarosan elindítja az eAukcija elnevezésű internetes oldalt, amely a végrehajtók által elkobzott ingatlan vagyon értékesítésére szolgál majd.“Az online árverés révén átlátható lesz az ingatlanok értékesítési eljárásának folyamata és mindenki számára elérhetővé válnak az ezzel...
2018. AUGUSZTUS 19.
[ 19:17 ]
A szerb kormány nemrég alakította meg az eltűnt babák esetének kivizsgálására alakult bizottságot, egyik tagja, Radiša Pavlović pedig tegnap óta rendőri védelem alatt áll.“A kragujevaci ügyész meghagyása alapján rendőri védelmet kaptam a személyemet érintő gyakori fenyegetések miatt. Nyilvánvaló, hogy a...
2018. AUGUSZTUS 19.
[ 17:13 ]
Többórás várakozásra számíthatnak azok az utazók, akik a horgosi átkelőn szándékoznak kilépni Szerbiából, de ugyancsak hosszú sorok torlódtak fel a Horvátországgal határos batrovci határátkelőnél is, közölte a Szerbiai Motoros Szövetség (AMSS).A kisebb átkelőkön se lehet várakozás nélkül átjutni, a kelebiai...
2018. AUGUSZTUS 18.
[ 15:57 ]
Beolvasás folyamatban